Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-03-26 / 5. szám
Gyergy 2009. MÁRCIUS 26. Bemutatkozik Gyergyószentmiklós A Gyilkos-tó Tisztelt Olvasó! E számunkban erdélyi testvér- városunkat, Gyergyó- szentmiklóst mutatjuk be, bízva abban, hogy jelenlétével is megtiszteli a Testvérvárosok Idegenforgalmi Találkozóját. G yergyószentmiklós Hargita megye harmadik legnépesebb települése, a Gyergyói-me- dence keleti részén, a Bé- kény-patak középső folyásánál fekszik, jelentős kereskedelmi utak metszéspontjánál. Északon a Piricske (1544 m), keleten a Magasbükk (1416 m) délkeleten a Csíszér- hegy (1364 m) határolja. Lakóinak száma több mint 20 000 fő. A várostól 26 km-re a közigazgatásilag Gyergyószent- miklóshoz tartozó Gyilkos-tó és környéke egyedi és páratlan csodavilága kápráztatja el a látogatót. Neve a szájhagyomány szerint a „gyér, jó" felkiáltásból ered, mások, a névben a György- jót (György-patak) vélik elrejtve. A város keleti részében fekvő Both (Hiripné) vára maradványainál folytatott ásatások során megállapították, hogy a várdomb már a IV-V. században védelmi célokat szolgált. A források már a VII-VIII. században szláv lakosságra is utalnak Gyergyóban és környékén. A város első írásos említését az 1332. évi pápai tizedjegyzék- ben találjuk, Georgio néven templommal rendelkező településként említik. Az erdőkitermelés tette lehetővé a település folyamatos fejlődését, ez jelentette a lakosok biztos megélhetését. Gyergyószentmiklós 1607-ben kapott vásárjogot. 1672-ben telepednek át Moldovából a kereskedelemmel és kézműiparral foglalkozó örmények, akik nagymértékben hozzájárultak a település városiasodásához és polgárosodásához. 1716-ban a tatárok dúlták fel, 1719-ben pestisjárvány pusztított, 1808-ban pedig hatalmas tűzvészben 700 ház vált a lángok martalékává. A XIX. század második felében elkezdődik az iparosodás: fűrészgyárakat, sörgyárakat, malmokat épülnek. Ennek köszönhetően a település 1907-ben elnyeri a városi rangot. Megjelenik a vasút, közművesí- tenek, villanytelepet létesítenek. Ekkor épül a kórház és a bíróság épülete is. A Magyar Királyi Állami Gimnázium (ma Salamon Ernő Líceum) épületét 1915-ben adták át rendeltetésének. 2006- ban megyei jogú város lesz. Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piac tér ma Szabadság tér Erdély egyik legszebb, háromszög alakú, parkosított kisvárosi főtere. A központban a Szent Miklós- szobor látható, Burján- Gáll Emil alkotása. A Márton Áron utca gazdag barokk műemlék épületekben, amelyeket az örmény kereskedők építettek (Czárán- ház, Kövér-ház, Kopacz- ház, Bocsánczi-ház, stb). A római katolikus templom 1753-57 között épült barokk stílusban a régi gótikus templom (1498) helyén. Déli oldalán felújított napóra látható. Kőkerítés övezi az 1786- tól. A templom védőszentje Szent Miklós, az ő szobra látható a főoltáron. A templom mellett 1876-1948 között leánynevelő intézet működött, amelyet Fogarasi Mihály püspök építtetett. Az 1730-1734 között barokk stílusban épült örmény római katolikus templom a Gyilkos-tó felé vezető út jobb oldalán található. Egy 1650-ben épült kőkápolna elemeit őrzi. Ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Világosító Szent Gergely 1752- ben Velencében készült oltárképe. A kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ból való. Az örmény-katolikus plébánia 1769-ben épült. A református templom 1895-99 között épült a város főterén. 1899 októberében szentelték föl. 1993-1997 között bővítették ki a több mint 1300 lelket számláló hitközösségnek. Az ortodox templom 1929-1937 között épült. Szent György tiszteletére szentelték fel. A görög katolikus templom szintén a Gyilkos-tó sugárút jobb oldalán található. A zsinagóga közadakozásból épült 1927-ben. A várostól északra a Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Július 26- án Szent Anna-napi búcsút tartanak itt. A város egyik legrégebbi polgári emeletes kőépülete, az 1770-1780 között, Vertón István által építtetett örmény kereskedőház, jelenlegi székhelye a Ta- risznyás Márton Múzeumnak. Itt őrzik Karácsony János helyi festőművész és Elekes Vencel műgyűjtő hagyatékát (olajfestmények, akva- rellek, grafikák, metszetek, szobrok, stb.). Említésre méltó a kőzet- és ásványkiállítás. A múzeum udvarán szabadtéri részleg is található. A Benedek kúria parasztbarokk stílusban épült 1840-ben fából. Ma népművészeti alkotóház. A felszegi és az alszegi csengettyűk fedett ha- rangtomyok, a Békény- patak partján épültek, és műemléknek vannak nyilvánítva. A ma is működő Tin- ka-féle vízimalom 1868- ban épült szintén a Bé- kényen és a Békény utca 77. szám alatt található. A város keleti kijáratánál levő Both-várát az 1707-es szabadságharc idején teljesen lerombolták. A vár és az 17Ö7- ben kivégzett Both András királybíró emlékére 1933-ban építették a Jézus Szent Szíve kápolnát. A város dendrológiai érdekessége a Csíky- kert, amely 16 hektáros arborétum. Az eredeti füvészkertet 185 féle fa alkotta. 1884 és 1910 között Csíky Dénes ügyvéd telepítette. Római katolikus templom Városháza Szent Mikiós-szobor
