Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)

2009-03-26 / 5. szám

Gyergy 2009. MÁRCIUS 26. Bemutatkozik Gyergyószentmiklós A Gyilkos-tó Tisztelt Olvasó! E szá­munkban erdélyi testvér- városunkat, Gyergyó- szentmiklóst mutatjuk be, bízva abban, hogy jelenlé­tével is megtiszteli a Test­vérvárosok Idegenforgalmi Találkozóját. G yergyószentmiklós Hargita megye har­madik legnépesebb tele­pülése, a Gyergyói-me- dence keleti részén, a Bé- kény-patak középső fo­lyásánál fekszik, jelentős kereskedelmi utak met­széspontjánál. Északon a Piricske (1544 m), kele­ten a Magasbükk (1416 m) délkeleten a Csíszér- hegy (1364 m) határolja. Lakóinak száma több mint 20 000 fő. A város­tól 26 km-re a közigaz­gatásilag Gyergyószent- miklóshoz tartozó Gyil­kos-tó és környéke egye­di és páratlan csodavilá­ga kápráztatja el a láto­gatót. Neve a szájhagyo­mány szerint a „gyér, jó" felkiáltásból ered, má­sok, a névben a György- jót (György-patak) vélik elrejtve. A város keleti részé­ben fekvő Both (Hiripné) vára maradványainál folytatott ásatások során megállapították, hogy a várdomb már a IV-V. században védelmi célo­kat szolgált. A források már a VII-VIII. század­ban szláv lakosságra is utalnak Gyergyóban és környékén. A város első írásos említését az 1332. évi pápai tizedjegyzék- ben találjuk, Georgio né­ven templommal rendel­kező településként emlí­tik. Az erdőkitermelés tette lehetővé a település folyamatos fejlődését, ez jelentette a lakosok biz­tos megélhetését. Gyergyószentmiklós 1607-ben kapott vásárjo­got. 1672-ben telepednek át Moldovából a keres­kedelemmel és kézmű­iparral foglalkozó örmé­nyek, akik nagymérték­ben hozzájárultak a tele­pülés városiasodásához és polgárosodásához. 1716-ban a tatárok dúlták fel, 1719-ben pes­tisjárvány pusztított, 1808-ban pedig hatalmas tűzvészben 700 ház vált a lángok martalékává. A XIX. század máso­dik felében elkezdődik az iparosodás: fűrész­gyárakat, sörgyárakat, malmokat épülnek. En­nek köszönhetően a tele­pülés 1907-ben elnyeri a városi rangot. Megjele­nik a vasút, közművesí- tenek, villanytelepet lé­tesítenek. Ekkor épül a kórház és a bíróság épü­lete is. A Magyar Királyi Állami Gimnázium (ma Salamon Ernő Líceum) épületét 1915-ben adták át rendeltetésének. 2006- ban megyei jogú város lesz. Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piac tér ma Szabadság tér Erdély egyik legszebb, három­szög alakú, parkosított kisvárosi főtere. A köz­pontban a Szent Miklós- szobor látható, Burján- Gáll Emil alkotása. A Márton Áron utca gazdag barokk műem­lék épületekben, amelye­ket az örmény kereske­dők építettek (Czárán- ház, Kövér-ház, Kopacz- ház, Bocsánczi-ház, stb). A római katolikus temp­lom 1753-57 között épült barokk stílusban a régi gótikus templom (1498) helyén. Déli oldalán fel­újított napóra látható. Kőkerítés övezi az 1786- tól. A templom védő­szentje Szent Miklós, az ő szobra látható a főoltá­ron. A templom mellett 1876-1948 között leány­nevelő intézet műkö­dött, amelyet Fogarasi Mihály püspök építtetett. Az 1730-1734 között barokk stílusban épült örmény római katolikus templom a Gyilkos-tó fe­lé vezető út jobb oldalán található. Egy 1650-ben épült kőkápolna elemeit őrzi. Ékessége a barokk szószék, a fő- és mellék­oltárok, valamint Világo­sító Szent Gergely 1752- ben Velencében készült oltárképe. A kapubás­tyákkal ellátott várfala 1748-ból való. Az ör­mény-katolikus plébánia 1769-ben épült. A református temp­lom 1895-99 között épült a város főterén. 1899 ok­tóberében szentelték föl. 1993-1997 között bővítet­ték ki a több mint 1300 lelket számláló hitközös­ségnek. Az ortodox templom 1929-1937 között épült. Szent György tiszteleté­re szentelték fel. A gö­rög katolikus templom szintén a Gyilkos-tó su­gárút jobb oldalán talál­ható. A zsinagóga köz­adakozásból épült 1927-ben. A várostól északra a Csobot-hegyen egy ma­gyar és egy örmény ró­mai katolikus Szent An­na kápolna áll. Július 26- án Szent Anna-napi bú­csút tartanak itt. A város egyik legrégebbi polgári emeletes kőépülete, az 1770-1780 között, Vertón István által építtetett ör­mény kereskedőház, je­lenlegi székhelye a Ta- risznyás Márton Múze­umnak. Itt őrzik Kará­csony János helyi festő­művész és Elekes Vencel műgyűjtő hagyatékát (olajfestmények, akva- rellek, grafikák, metsze­tek, szobrok, stb.). Emlí­tésre méltó a kőzet- és ásványkiállítás. A mú­zeum udvarán szabad­téri részleg is található. A Benedek kúria pa­rasztbarokk stílusban épült 1840-ben fából. Ma népművészeti alkotó­ház. A felszegi és az alszegi csengettyűk fedett ha- rangtomyok, a Békény- patak partján épültek, és műemléknek vannak nyilvánítva. A ma is működő Tin- ka-féle vízimalom 1868- ban épült szintén a Bé- kényen és a Békény utca 77. szám alatt található. A város keleti kijára­tánál levő Both-várát az 1707-es szabadságharc idején teljesen lerom­bolták. A vár és az 17Ö7- ben kivégzett Both And­rás királybíró emlékére 1933-ban építették a Jé­zus Szent Szíve kápol­nát. A város dendrológiai érdekessége a Csíky- kert, amely 16 hektáros arborétum. Az eredeti füvészkertet 185 féle fa alkotta. 1884 és 1910 kö­zött Csíky Dénes ügyvéd telepítette. Római katolikus templom Városháza Szent Mikiós-szobor

Next

/
Oldalképek
Tartalom