Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-04-26 / 7. szám
2007. ÁPRILIS 26. ÉVFORDUL ISII Április 12., az űrhajózás napja Rendhagyóan Jurij Gagarintól Magyari Béláig Táplálkozás a hosszú egészség® A táplálkozás fontosságát már a tudomány is bizonyította. Ennek ellenére az emberek nagy részé eszik es nem táplálkozik, Gyakorlatilag éheznek a sejtjeink. A helyes táplálkozással a betegségek jelentős részét el lehet kerülni. Előadás J. rész: minden paratktt héten kedden Előadás 2. rész: minden páratlan héten csütörtökönből táplálkozási tanácsadássá egybekötve ! 8-20-ig a Dim 1961. április 12. Ezen a napon adta hírül a sajtó, hogy egy ember elsőként kijutott a világűrbe. Az űrhajóst Jurij Gagarinnak hívták. Április 12. az űrhajózás világnapja lett. Kerületünkben él a kiképzett, ám a világűrbe soha el nem jutó űrhajós, Magyari Béla. És most, Farkas Bertalan után egy másik magyar is feljutott -még ha saját költségén, űrturistaként is - az űrbe. Is. Kiu Tamás K özel fél évszázad távlatából talán nem tűnik ünneprontásnak, de vannak akik azt boncolgatják, hogy Gagarin egyáltalán nem járt az űrben. Nemere István könyvében egyenesen „kozmikus hazugságnak" titulálja Gagarin űrrepülését, mások szerint viszont ha így is volt, nem elsőként járt ott. 1960-ban Dolgov, majd 1961 februárjában Kachur és Gra- csev űrhajósok indultak útnak „a szocialista tudomány fényes Magyari sikerét" bizonyítandó, ám közülük egy sem élte túl a repülést. Akárhogy is történt, április 12-én, az űrhajózás Charles Simonyi (született Simonyi Károly), a Microsoft vezető informatikusa volt a második magyar - s egyben az ötödik űrturista aki az űrben járt. Április 7-én indult a Szojuz TMA-10 űrhajóval 12 napos űrutazására a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Simonyi kutatást is végzett az ISS-en, többek között a saját magát érő kozmikus sugárterhelést mérte a Pille nevű, magyar gyártmányú műszerrel. A magyar származású űrturistával kapcsolatot létesítettek a Puskás Tivadar Távközlési Technikum volt és jelenlegi diákjai április 13-án. Simonyi április 21-én tért vissza 12 napos ISS-en való tartózkodásából. A magyar származású üzletember „csodálatosnak” nevezte az utazást, de hozzátette: „nagyon jó visszatérni a Földre”. napján Jurij Gagarint ünnepeljük. Örök talány azonban, hogy a világ első űrhajósának miért kellett idő előtt meghalnia egy vadászgép pilótaülésében. Ezzel a kérdéssel indítom azt a beszélgetést is, amelyet a Rákoshegyen élő magyar űrhajóssal, Magyari Bélával folytattam az űrhajózás napja alkalmából. 1961 után Gagarin jó néhány éven át valóban kalitkában élt, nem repülhetett. Miután neve ismét szóba került, mint potenciális űrhajós, 1967- ben a felkészülés jegyében engedélyezték, hogy vadász- Béla gépre üljön. Sajnos még abban az évben, mindjárt az első alkalommal életét vesztette, de vadászrepülőknél ez mindig benne van a pakliban. Nekem volt szerencsém nem csak hivatalosan, hanem olykor fehér asztal mellett is beszélgetni a régi nagyokkal, akik együtt kezdtek Gagarinnal. Szerintük ő volt az első, s mindaz, amit főleg a Szovjetunió széthullása után kitaláltak, hírlapi kacsa.- Úgy hozta a sors, hogy ön a Szojuz 36 tartalék kutató űriujósa lett, miután magyar részről Farkas Bertalan lett a szerencsés kiválasztott. Az a hír járja, hogy az utolsó pillanatban a szovjetek a magyarokra bízták annak eldöntését ki repüljön. Egyesek szerint politikai döntés született. Mi az igazság?- Nem született politikai döntés, és nem is a magyarok döntöttek ebben. Viszont keringtek ennél súlyosabb pletykák is, például az, hogy azért Farkas Bertalan repült, mert ő szimpatí- kusabb volt Kádár Jánosnénak, de ez még nem minden. Egyesek Charles Simányi 12 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson odáig mentek, hogy azért volt május 26-ra ütemezve a szovjet-magyar űrrepülés startja, mert ez a nap volt Kádár János születésnapja. Annyi igaz ebből, hogy valóban azon a napon volt a főtitkár születésnapja, de remélem senki sem hiszi el, hogy egy űrhajó indítását ilyen „komoly" érvek alapján programozzák be. Az az igazság, hogy már a repülés előtt másfél évvel, 1978 decemberében megmondták, hogy a Valerij Kuba- szou-Farkas Bertalan páros fog repülni. Bár két éven át együtt teljesítettünk minden feladatot, nyilvánvaló volt, hogy végül majd csak egyikünk repülhet, a másik tartalékban marad. Ennek ellenére természetesen nem úsztam a boldogságban. Tudni kell viszont, hogy az utolsó pillanatig repüléskészen állt a mi párosunk is, jómagam és Vlagyimir Dzsanyibekov. Ha Kuba- szowal, vagy akár Farkassal történt volna bármi is, akkor mi repülünk, a párosokat ugyanis nem lehetett megbontani. Persze nem tagadom, hogy bántott a dolog, de azt a csodálatos két évet, amelyet a Csillagvárosban töltöttem, már senki sem veheti el tőlem.- Úgy tudom 2000-ben mérnök- ezredesként kényszemyugdíjazták a seregből. Sikerült-e képzettségéhez, tudásához méltó munkát találnia a későbbiekben?- Ez elég nagy trauma volt, de fél év elteltével sikerült elhelyezkednem, a Belügyminisztérium NATO Koordinációs főosztályán dolgoztam 2-3 évet főtanácsosként, majd a Magyar Űrkutatási Irodához kerültem. Nagyon megörültem, hogy végre űrkutatással kapcsolatos munkát végezhetek, nem beszélve arról, hogy biztosítva éreztem az anyagi hátteret gyermekeim felneveléséhez. 2006- ban azonban innen is elküldték, így jelenleg a nyugdíjasok életét élem. «9»
