Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. április / 4. szám
fHIRHOZO KULTÚRA ÁPRILIS 17 Simorka-kiállítás a Ballonyi Galérián A Dózsa Művelődési Ház Ballonyi Galériája adott otthont Simorka Sándor szobrászművész március 1-jei kiállítás megnyitójának. Elsőként Mecseki Hargita képzőművész egy népdalt adott elő, majd Hajnal Csilla művelődésszervező köszöntötte a közönséget. A megnyitóbeszédet Kelemen Sándor mondta el: kiemelte, hogy Simorka Sándor örök értékeket keres a változó világban, érzelemmel teli szépséget szeretne megmutatni. Sok esetben mitológiai alakokhoz, bibliai témákhoz nyúlt vissza: szobrai között találjuk Mária, János apostol vagy Judit ábrázolását is. Szintén isteni jelkép, hogy Simorka a szobrait előszeretettel helyezi oszlopokra, így az alakok a rend megtestesítői, a magasból tekintenek le ránk. A mitolóNőka művészetben A Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány március 7-én igazán aktuális témájú kiállításra hívta a művészetszerető közönséget rákoshegyi galériájába. A nőnap előestéjén Női szerepek a képzőművészetben címmel rendeztek tematikus tárlatot. Az egybegyűjtött gazdág anyagban olyan festmények, szobrok, grafikák, kisplasztikák kerültek bemutatásra, melyek - Molnár Valéria kuratóriumi elnök szavaival élve - tükröt tartanak a szebbik nem elé: ilyenek vagyunk mi gia mellett a művész szívesen veszi ihletét a barokk és romantika időszakából is, a hősi múltat és transzcendens mítoszokat a „Barokk emlék” vagy a „Holdasszony” alkotások idézték. A szobrok mellett tussal és ceruzával készített képeket, valamint akvarelleket is megcsodálhattunk a kiállításon. Kelemen Sándor végül azt kívánta Simorka Sándornak, hogy elmélyült gondolatvilággal és továbbra is a szakmai tökélyre törekvéssel folytassa művészetét. Mecseki Hargita népdalcsokra zárta a megnyitót. A kiállítást március 17-ig lehetett megtekinteni a Dózsában. Sz. A. nők, ilyennek látnak minket. Az alkotásokon megjelent szinte minden női „szerep”: az ártatlan leányka, az érett hódító nő, az anya, a trécselő barátnők és a többi. A kiállító művészek (Kóka Ferenc, Laborcz Monika, Mecseki Hargita; Bálványos Huba, Csath Annamária, Decsi Ilona, Fekete Géza, Hankó Béla, Elena Kapitonova, Káplár Ferenc, Károlyi Ernő, Lajos József, Vörös Jenő) között több kerületi, illetve máshol lakó, de kiállításai által jól ismert művész szerepelt. Az esten Kántor Judit előadóművész szavalattal, Bajovics Milán pedig egy képek ihlette hegedű ősbemutatóval működött közre. (D. L.) Kornis Mihály Rákoscsabán Az „Apropó - Régen láttuk!” beszélgetéssorozat márciusi vendége Kornis Mihály író volt. A Rákoscsabai Közösségi Házban több mint félszáz érdeklődő gyűlt össze, hogy meghallgassa a méltán népszerű író előadását életéről, munkásságáról, elveiről. Az 1949-ben született Kornis Mihály először gyermekkoráról és szüleiről beszélt. Apja szőrmekereskedő szűcsmester, anyja színésznő volt. Az író saját bevallása szerint anyjától szellemi és színészi képességeit, apjától pedig a gyakorlatiasságát és beszélőkészségét örökölte. Kornis Mihály tulajdonképpen csak azért jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, mert ezzel kikerülhető volt a katonai behívó, és 1968- ban, másodszori nekifutásra fel is vették. Evekig úgy tűnt, rendező lesz, de 23 évesen élete fordulóponthoz érkezett: találkozott Petri György költővel, és rájött, hogy színészként a kamera előtt szeretne állni, nem mögötte, rendezőként. 23 és 26 éves kora között írta első komoly novelláit, amelyek kötetben 1980-ban „Végre élsz” címmel jelentek meg. A komikus, de egyben tragikus, apja haláláról szóló monológot az író most fel is olvasta a közönségnek. A további könyvei közül legfontosabb szépirodalmi műve a Napkönyv, melyet németre is lefordítottak. A „Színházi dolgok” rövid, tréfás karcolatokat tartalmaznak a színház világából, de ismeretterjesztő is. Kornis most arra készül, hogy megírja élete legfontosabb műveit, ebből a Vigasztalások könyvét. Szabó A. Néptáncos ecsettel Március 12-én, a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság és a Rákoshegyi Közösségi Ház Karsai Zsigmond, Pécelen élő festőművész kiállítására invitálta a közönséget. A művészt Ágh Attila Kossuth-díjas író, költő köszöntötte, Petrás Mária pedig csángó népdalokkal örvendeztette meg az egybegyűlteket. A Pécelen élő festőművész, néptáncos, népdalgyűjtő Karsai Zsigmond több műfajú alkotóként él a köztudatban, akinek sokágú életművében szerves összefüggést teremt az erdélyi népi kultúra és a természetelvű piktúra iránti életre szóló elkötelezettség. (D. L.)
