Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. február / 2. szám
Meddig leszünk még Budapest? Dr. Hoffmann Attila Éppen ötvenöt éve lett a kis rákosokból a főváros XVII. kerülete. Vajon hány évig tartozunk még Budapesthez? Az SZDSZ fővárosi frakciója ugyanis kétharmadára csökkentené a mai Budapestet egy általuk elkészült javaslat szerint. Sokan, itt élők attól tartunk, hogy a szegény és elmaradott külső kerületek - köztük a XVII. -, a fejlesztési gondjaik miatt kerültek a tervezetbe. A dokumentumot a fővárosi SZDSZ frakció ismertette januárban a sajtóval. Az újévi ötlet meglehetősen nagy visszhangot váltott ki. A 23 kerületből ugyanis 8 pesti, külső kerületet választanának le, utóbbiak önálló városokként élnének tovább. Ezzel 1,1 millióra apadna Budapest lakossága. Megszűnne a többi, 16 kerület önkormányzata, a jelenlegi hivatalok ügyfélszolgálatként működnének, egységes városvezetés mellett. A nagyobb kormánypárt, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, „kiebrudalt” kerületünk lakója - Gy. Németh Erzsébet - a Népszabadságnak adott nyilatkozatában azt mondta, nem segíti elő a javaslat a város fejlődését. Úgy vélte, a kétszintű ön- kormányzati rendszeren változtatni kell, de nem így. Szerinte a város működését az segítené elő, ha a főváros és a kerületek feladatait és hatásköreit újragondolnák. A tervezet nagyon sok kérdést vet fel. Talán végig sem gondolták igazán a javaslattevők. Gondolunk itt a közlekedés, a kórházi ellátás, a kulturális szolgáltatások megszervezésére, az ingatlanok érték- állóságára, csak hogy néhányat említsünk. Vajon mit szólnak ehhez a belső, illetve budai kerületek, netán az agglomerációs települések és nem utolsó sorban az érintett itteni polgárok? Megkérdeztük az utóbbiakat képviselő politikusokat, a kerületi pártok vezetőit. Dr. Hoffmann Attila (polgármester - MSZP): - Sajnálatos, hogy ilyen fajsúlyú kérdésben, az említett elképzelésről is a sajtóból értesültünk, hiszen a polgármesterekkel ez ügyben nem történt előzetes egyeztetés és véleménycsere. Mint minden felvetést, ezt is elemezni fogjuk. Tekintettel azonban arra, hogy a javaslatról nem áll rendelkezésünkre hivatalos dokumentum, érdemben nem tudunk róla nyilatkozni sem. Ha lesz ilyen megkeresés, megnézzük, hogy a kerület érdekében az milyen előnyökkel jár. Alexa György (az MSZP kerületi elnöke, önkormányzati képviselő, frakcióvezető): - Én idáig úgy tudtam, hogy ez a felvetés nem Alexa György Barna Andor lentene megoldást a főváros problémáira. Igazságtalannak is tartanám, ha a külső kerületekben élők, akiket a közlekedés és az infrastruktúra évtizedes fejlesztési lemaradásai leginkább sújtanak, egy adminisztratív átszervezés következtében elvesztenék a fővárosi lakos státuszukat. Pártunk nem támogat olyan elképzeléseket amelyek a fővárosban lakók egy részének ingatlanjaik értékcsökkenését és közlekedési költségeik növekedését okozná. Volt ilyen törekvésre példa a kilencvenes években és az akkor kierőltetett csepeli népszavazás eredménye az volt, hogy az ott élők nagy többségben elutasították az elszakadás gondolatát. Meggyőződésem egy ilyen ötletről rendezett népszavazás a kerületünkben hasonló eredményre vezetne. Barna Andor (az SZDSZ kerületi elnöke, alpolgármester): - A fővárosi önkormányzati rendszer már a kezdetektől többféle gonddal küszködik. Gondoljunk csak a forrásmegosztási vitákra, amelyek minden évben felhívják a figyelmet főváros és a kerületek közötti problémákra. Az ezt szabályozó tör| KiS-Budapesi üü Leváló külső kerületek Dr. Fenke Ferenc Dr. Farkas Tibor az SZDSZ frakciónak, hanem egy - kétségkívül- befolyásos SZDSZ politikusnak volt köszönhető. Az ötletet sem időszerűnek, sem reálisnak, sem ' támogatandónak nem tartom. Ez az elképzelés az úgynevezett city koncepció, ami időnként felbukkan a liberális várospolitikusok nem hivatalosnak számító véleményei között, nem je(Grafika: Népszabadság)* vény elfogadása után is vannak olyan kerületek, amelyek vesztesnek érzik magukat. A főváros és a kerületek egyaránt szeretnék, hogy a közös kasszából minél több jusson számukra. A kettős önkormányzatiság sokszor jelent gondot azon fővárosi feladatoknál is, amikor a kerüleMarschalkó Tamásné Riz Levente tek sajátos érdekei megakadályozzák, vagy rendkívül nehézzé teszik annak megoldását. A belváros és a külső kerületek egymástól, nagyon eltérő és megoldásra váró gondjai is rávilágítottak a nehezen kezelhető problémákra. Mindenki számára nyilvánvaló már jó ideje, hogy valamilyen választ kel találni ezekre a kérdésekre. Az SZDSZ olyan javaslatot vetett fel a közelmúltban, amely nem új és nem is biztos, hogy az egyedüli lehetséges megoldás a létező problémákra. Most lehetőség van arra, hogy erről vitatkozzanak a szakértők és a politikusok. Lehet elvetni és támogatni a javaslatot, egy azonban bizonyos, hogy a gondok konszenzusos megoldása nem sokáig halogatható. Dr. Farkas Tibor (az MDF kerületi elnöke, önkormányzati képviselő): - A főváros külső kerületeinek leválasztásával a szabad demokrata vezetés az idő kerekét szeretné visszafelé forgatni. Ez az ötlet nem lakossági érdeket szolgál, hanem valamilyen lopakodó politikai szándék. Semmi esélyt nem adok a javaslatnak, értelmetlen. Dr. Fenke Ferenc (önkormányzati képviselő - MI ÉP): - A budapesti perem- kerületek egy részének a fővárosról való leválasztása gondolatát az SZDSZ-es kommunikációs ötletbörze egyik kártékony melléktermékének tartom. Értelme annyi, mint a főpolgármester 15 éves regnálásának. Marschalkó Tamásné (a FPSZ elnöke, önkormányzati képviselő, tanácsnok): - Állóvízbe dobott kavicsot az SZDSZ, talán mert a semmittevés helyett szeretné, ha beszélnének róluk. Pedig a saját háza táján kellene söpörnie, a-külső kerületeket is Budapest részének kellene néznie, és nem azon gondolkodnia, hogy szabaduljon meg tőlünk. Harmadik ciklusban vagyok független képviselő, ez idő alatt végig az SZDSZ vezette a fővárost, és amit elmulasztott 15 évig, azt 14 KÖZÉLET FEBRUÁR PRO-KONTRA
