Hírhozó, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. július-augusztus / 7-8. szám

24 JÚLIUS-AUGUSZTUS KULTÚRA fHIRHOZO Juniális Japán jegyében A háromnapos, nagyszabású Rákoscsabai Ju­niális megnyitó rendezvényére, A japánok hét­köznapi életét bemutató fotókiállítás megnyitó­jára június 9-én került sor a Rákoscsabai Kö­zösségi Ház kiállítótermében. A megnyitón dr. Nagy István jegyző mondott köszöntőt és elmondta, hogy a közösségi ház ezúttal egy távoli kultúrát, Japánt igyekszik bemutatni. A program- sorozaton láthattunk fotókat, japán fil­meket, sportágak bemutatóit, vagy meg­kóstolhattuk a japán gasztronómia re­mekeit. A fotókiállítás mellett egy másik tárlatot is megcsodálhatott a közönség ugyanabban a teremben: a bonsai és suiseki kiállítást, melyet Sóspataki Fe­renc, a Budapesti Bonsai Egyesület el­nöke nyitott meg. Az 1984 óta működő társaság csodás alkotásokkal - különle­ges törpe fákkal és kövekkel - díszítette a fotókiállítást. A megnyitókon Pócsik Viktor közreműködött furulyán: japán dalokat adott elő. Az aznap este megnyílt harmadik kiál­lítás a közösségfejlesztők által megtisztí­tott és rendbe rakott Térpincében került megrendezésre. A résztvevők Varga Zoltán szobrászművész egyedi faszobra­iban gyönyörködhettek, míg Lajtai Gá­bor költő olvasta fel saját verseit. A há­rom fajta zöld teát kínáló japán teaház estig várta a vendégeket. A juniálison nagy sikerrel lépett föl a Kiyo-Kito-Taiko japán dobcsoport, az iaido és szumó bemutatók is sok né­zőt vonzottak. A családi ve­télkedők, kézműves foglalko­zások is a távoli kelet jegyé­ben zajlottak, papír szumó, pálcikás evőverseny, vagy éppen kimonó próba színesí­tette a programot. A színpadon azért a kerüle­ti óvodák, iskolák művészeti csoportjai, valamint a Jumpers, a Best Step Moz­gásstúdió, a Honvéd Sport- centrum Tánccsoportja és a Tornádó 2000 Kőbányai Tánccsoport is fellépett. Vol­tak kóruskoncertek, (a Ro­tunda Énekegyüttes, a Har­mónia Női Kar és a Kármel Kórus részvételével), a zá­róesten pedig a Rokonszerv együttes, a The Shadow Hun­gary Band, a Crystal, Marót Viki és a Nova Kultúr Zene­kar, Nagy Edmond, Tóth Ve­ronika és élőben Gáspár Laci koncertezett. Dudás L. - Szabó A. Még mindig Az „Amikor én még ascheros voltam” beszél­getéssorozat ötödik, egyben az évadzáró előtti utolsó alkalmával Pápai Erika színművésznő volt a Rákoskerti Művelődési Klub vendége jú­nius 5-én. A beszélgetés levezetője ismét Tímár Tibor, az Ascher Oszkár Színház művé­szeti vezetője volt, és természetesen a régi és az új ascheros tagok mellett a kö­zönség soraiban foglalt helyet Szeifnerné Csetényi Anikó, a színház ve­zetője is. Pápai Erika már az általános iskolá­ban minden szavalóversenyt megnyert, ezért egy idő után nem is érezte kihívás­nak a feladatokat. A KISZ Központi Mű­vészegyüttes úttörő csoportjában sze­rezte első gyakorlati élményeit. Közép­iskolába az akkori Fürst Sándor Gimná­ziumba járt, de nővére révén már koráb­ban megismerkedett az Ascher 0. Szín­ház foglalkozásaival. Mindig is a tagok közé szeretett volna tartozni, tehát a fel­vételit - 1974-ben - nagyon komolyan él­te meg, és végül sírva fakadt, amikor ki­derült, hogy felvették. Rákosligeti gyer­mekkorára szívesen emlékszik vissza, úgy érezte, az osztálytársai is elfogadták és azért szerették, amilyen volt. Eriká­nak a színházi foglalkozások inkább az irodalomról, mint a színészetről szóltak, és a gimnázium utolsó évfolyamáig kriminálpszichológus szeretett volna keresi az utat lenni. Végül mégiscsak a Színművészeti Főiskolára adta be jelentkezését, de az utolsó, harmadik rostán kiesett. Az útke­resés éveiben könyvesbolti eladó és biz­tosítási ügynök is volt, pszichológiára je­lentkezett, majd a jogi egyetemen kötött ki. A Várszínház stúdiójában első darab­ként Shakespeare-műben játszott, és vé­gül negyedik próbálkozásra teljesült az álma: felvették a színművészetire. Bár prózai tagozaton végzett 1985-ben, még­Timár Tibor és Pápai Erika is rögtön énekes-táncos darabok felé sodródott. Tímár Tibor a közönségnek egy 1978-as magnófelvétellel mutatta meg Erika énekhangját, aki csak később kezdett el komolyan énekelni. A főiskola után a József Attila Színházhoz került, majd 1986-tól 2000-ig a Vígszínház tagja lett. Tálcán nyújtották neki a jobbnál- jobb szerepeket. 1999-ben megszületett a kisfia és az­óta kicsit csendesebb lett az élete. „Az ember mindig teljességre törekszik” - vallja Pápai Erika, ezért a több zenés szerep mellett olyan komoly prózai sze­repekre is vágyott, ahol megmutathatja egyéb szakmai tudását. Néhány éve ezért is határozott úgy, hogy a folyamatosan működő színházi szerepeken kívül önálló előadóesten lép a közönség elé. Bár az 1992 óta Emerton-, 1993 óta Jászai Mari-díjas Pápai Erika már nem Rákosmentén lakik, még mindig sok szállal kötődik a XVII. kerülethez, hiszen továbbra is itt él édesanyja, itt laknak barátai. A majdnem két­órás beszélgetés végén Barna An­dor alpolgármes­ter, a rendezvény- sorozat fővédnöke, Szelepcsényi Sándor író, valamint Lipcseyné Horváth Ágnes, a művelődési klub igazgatónője ajándékokkal köszön­ték meg a színművésznőnek a kellemes társalgást. Szabó Anikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom