Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. december / 11. szám
22 KULTÚRA HIRHOZO András-nap Rákosligeten Magyarországon a november 30-i András, Andor névnap csak egy a hónap nevezetes napjai között, de Lengyelországban Szt. András napja, azaz ott „Andrzejki”-nek nevezett ünnep egy nemzeti vigasság. Nemcsak a téli ünnepkor, az advent bevezető ünnepe, hanem termésvarázsló és időjósló is, és népi hagyományok egész sora kötődik hozzá: pl. a magyarban is ismert viaszöntés, aminek formájából jósolni lehet, vagy a hajadonok számára derül ki, hogy ki lesz a jövendőbelijük. November 30-án Lengyelország-szerte pazar bálokat rendeznek - Budapesten a XI. kerületi lengyel kisebbség követi ezt a példát. A kerületben működő Lengyel-Magyar Baráti Körben az „Andrzejki” megünneplése alkalmat adott arra is, hogy a baráti összejövetel felköszöntse az Andrásokat és Andorokat, köztük Barna Andor alpolgármestert és a kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökét, Buskó Andrást. A zenés műsor november 26-án, a Cse- kovszky Árpád Művelődési Házban volt. A jelenlévők három hosszú, minden finomsággal megrakott asztalt ültek körül, és Csekovszky Edit bevezetője után kezdetét vette a lakoma: nagy sikere volt az András-napkor jellegzetes disznótoros hurkának, valamint az utána következő süteményeknek és tortáknak is, melyeket a baráti kör asszonyai sütöttek. A vacsora után Szalay Miklós, az Állami Operaház ny. karigazgatója adott fel „rejtvényeket” a közönségnek. A játék során a karigazgató először egy történetet mesélt el, majd Dónusz Katalin operaénekes, énektanár, számos külföldi verseny sikeres szereplője egy darabból részletet adott elő Szalay Miklós zongorakíséretében. Az áriák elhangzása után a közönség feladata volt kitalálni, hogy melyik operából hallottunk részletet. A baráti kör tagjai nem vallottak szégyent. Sz. A. Lengyel irodalmi est A Budapest XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a Magyar-Lengyel Baráti Kör október 29-én este zenés irodalmi estet rendezett a Csekovszky Árpád Művelődési Házban. A rendezvényen először Zsillé Gábor költő, fordító olvasta fel Halina Poewiatowska lengyel költőnő verseinek fordítását, majd a Vilniusi Zenekar és a Rudomin városából érkezett „Zgoda" - Egyetértés - litvániai lengyel néptáncegyüttes örvendeztette meg fellépésével a közönséget. (Sz. A.-K. A.) Kiállítás ajánló! A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (1014 Budapest, L, Fortuna u. 4. Tel./Fax.: 375-6249. honlap: www.mkvm.hu) állandó kiállítása: ,A magyar kereskedelem a XX. század első felében”és „Vendégváró Budapest”. Időszaki kiállításuk, mely nemrég nyílt meg: ,A cigányzene két évszázada a magyar vendéglátásban”. Megtekinthető: 2005. február 21-ig látható. Nyitva tartás: hétfő, kedd kivételével hétköznap 10-17 óráig, szombaton és vasárnap 10-18 óráig. Aszódi-estet és könyvbemutatót tartottak Rákoscsabán Október 30-án a Rákoscsabai Közösségi Házban a Bohém Pódiumon „Lelkembe visszajárnak az álmok” címmel Aszódi Imre alkotói estjét, s egyszersmind a tizenkettedik kötetének bemutatóját tartották. dításra is sarkallja a nyolcvanas éveiben járó költőt. Az új kötetben száztíz vers, köztük megjelentek is helyet kaptak. Hangulatukban Aszódi népiessége tükröződik, amit az Alföld tájairól hozott magával, szülőföldjéről. Isten, haza, táj, család, nép, ember, és szeretet, ebben a sorrendben írja a költő az ajánlásában: „verseim mondókájának lényegét”. Ezeket Ács József, Katona Petra, Lajtai Gábor és Lovas Judit tolmácsolásában hallhatták a jelenlevők. Fuvolán közreműködött Egressy Júlia, Gyimesi Boróka és Kovács Mónika. (Októberben dr. Aszódi Imre egyébként újabb kitüntetésben részesült, ezúttal a Jelenlét Komolyzenei Művészeti, Irodalmi Művészeti és Tudományos Alkotói Díjak Kuratóriumának Elnöksége kimagasló irodalmi és közéleti tevékenysége elismeréseként Bodnár István IrodalA házigazda Okányi Kiss Ferenc irodalomtörténész volt. A Csigaházba szóló meghívó belső oldalán Horatius, A költészet múzsájához című verse latin és magyar nyelven is olvasható, Aszódi Imre fordításában. Talán ő maga is írhatta volna éppen amit a fordításban Horatius: „Ércnél maradandóbb, királyi piramisok fekvésénél magasabb emlékművet emeltem, amelyet sem a falánk eső, sem a dühöngő déli szél nem tud lerombolni, vagy az övék megszámlálhatatlan sora és az idő futása... Nem halok meg egészen...” Dr. Aszódi Imre jogász végzettségű. Innen hát a latin nyelv ismerete. Talán több ezer verssor, amit eddig a rákoskeresztúri poéta leírt, forrni és Művészeti Oklevéllel tüntette ki az író-költőt, drámaírót, a Rákosmenti Irodalmi Műhely tiszteletbeli elnökét. Az oklevelet Csókás Ferenc, a kuratórium elnöke hitelesítette.) Krémer József RÍM irodalmi délután Rákoshegyen Novemberben a Rákoshegyi Közösségi Házban válogatás hangzott el T. Ágoston László és Harcsa Béla műveiből. A közelmúltban balesetet szenvedett Harcsa Béla még csak a lábadozás időszakában van, ezért nem vehetett részt az esten. A házigazda Rőthler István esztéta a tőle megszokott humorral vezette a műsort. A művek tolmácsolásában Kántor Judit színművésznő működött közre. A művek között brácsán Érsek Lilla játszott. A másfél órás irodalmi programot a Rákosmenti Irodalmi Műhely szervezte. Krémer J.
