Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. október / 9. szám
33 TÁJÉKOZTATÓ Épül a Helikopter úti lakótelep Repülősökbe emlékeztetnek majd az utcanevek A rákosmezei repülés úttörőiről nevezik el a Helikopter út mellett épülő lakótelep eddig névtelen közterületeit Lázár Attila ön- kormányzati képviselő javaslata nyomán. Az indítványt ugyanis a nyáron jóváhagyta Főváros Közgyűlése is. A Ferihegyi repülőtér közelében épülő lakónegyedben a beruházó a tervek szerint 28 utcát alakíthat ki. A közművek építése, illetve a telkek értékesítése már javában folyik. Egy új lakótelep nő ki nemsokára a földből Rákoshegyen, a vasút mentén. Az utcák elnevezése már adott, már „csak” a házak és lakóik hiányoznak a telepről. A jelenlegi Helikopter utca út-ra módosul. Az Ősrepülő utca elnevezés a repülés hőskorszakára, úttörőire utal. A Horváth Ernő u. névadója (1883-1943) matematika-fizika szakos tanár, repülőgép-konstruktőr, pilóta, a magyar repülés hőskorának egyik kiemelkedő alakja volt. Az elsők között telepedett meg a rákosi repülőtéren. Részt vett az 1910. június 5-15. között Budapesten megrendezett nemzetközi repülőversenyen, a magyarok közül ő nyerte el az I. díjat. A Kvasz András utca névadója (1883-1974) mechanikus, repülőkonstruktőr és pilóta, a rákosi repülők gárdájának egyik alapító tagja volt. Nagy érdeme volt a magyar repülés megteremtésében. 1904-ben Budapesten megnyitotta kerékpár- és motorjavító műhelyét. Műhelyét felszámolva 1908- ban költözött Rákosra. Segédeiből alakult ki a magyar repülés történetének nevezetes együttese a Kvasz-gárda. A Svachulay Sándor utca névadója (1875-1954) mechanikus műszerész, repülőgépkonstruktőr, a magyar repülés egyik jelentős személyisége. 1906-ban épített gépét acélcsővázból hegesztette össze, de elsősorban pilótahiba miatt gépe nem tudott a levegőbe emelkedni. Ebben az időben folytak a La Manche-csatorna átrepülési kísérletei, melynek során a bátor pilóták a tengerbe kényszerleszállásokat hajtottak végre. Ekkor fogant meg Svachulayban a gondolat, hogy új repülőgépeit csónaktesttel építi meg, mely a vízre szállva nem merül el, sőt fel is tud onnan szállni. Gépére felhúzható kerekeket is szerelt. A Kutassy Ágoston utca névadója (1879-1932) az első magyar, aki felszállt a levegőbe. Az 1. sz. magyar pilótaigazolvány tulajdonosa volt. 1909-ben Franciaországba ment, hogy a repülést közelebbről megismerje. Mindenét pénzzé téve megvásárolt egy repülőgépet, azért, hogy a repülést Magyar- országon ő mutathassa be. A Légcsavar köz a repülőgépeken található légcsavarra utal. A Lányi Antal utca névadója (1876-1936) katonatiszt, hadnagyi rangban, majd repülőkonstruktőr és pilóta volt. Lányi volt az első magyar pilóta, aki átrepülte a Balatont. A Takács Sándor utca névadója (1886-1912) Rákos legjobb kezű pilótája, több repülőtípus első kipróbálója. A repülőgép-konstruktőr volt a magyar repülés első halottja. A Dobos István utca névadója (1892-1937) asztalos, repülőgép-konstruktőr a rákosmezei korszak egyik legjobb pilótája volt. 1910 őszén került Rákosra, Horváth Ernő tanárnak dolgozott, mint asztalos, gépének építésénél. Az 1913. augusztus 20-i versenyen csaknem minden díjat elnyert. A Minár Gyula utca névadója (1895-1964) repülőgép-szerelő, rákosmezei pilóta, egyike a magyar repülés úttörőinek. 1910 őszén került a rákosi repülők közé, mechanikus inasként kezdte. A Koch Aladár utca névadója (1883-1914) gépészmérnök, pilóta, repülőgép-építő. 1910-ben nagy feltűnést keltett Koch Aladár (Zsélyi Aladár) repülőgépének megjelenése a Rákosmezőn. Gépén olyan újításokat próbált ki, melyek később meghatározóak lettek a repülőgép-építés területén (rácsos törzsszerkezet, zongorahúr merevítéssel, magassági- és oldalkormány stb.). 1914 tavaszán elkészült gépével ismét maga szállt fel. A homokos rákosi talaj azonban nem volt alkalmas ilyen gyors gép leszállására, gépe elakadt, a pilóta kirepült üléséből és nyílt kartörést szenvedett. 31 éves korában a homoktól kapott tetanusz-mérgezés oltotta ki életét. A Monoplán köz a „monoplán” elnevezés, az egyfedelű repülőgépre utal. A Csermely Károly utca névadója (1884-1976) a Magyar Automobil Garázs tulajdonosa volt, kitűnő pilóta. 1910 tavaszán az elsők között kezdte meg repülési kísérleteit Rákoson. O hajtotta végre 1910. májusában az első magyarországi, utassal végzett repülést. A Risztics János utca névadója (1895-1949) a repüléssel Rákosmezőn ismerkedett meg. Az I. világháborúban felderítő pilóta, majd vadászrepülő volt. A Surányi Ferenc utca névadója (1889-1914) lakatosmester, repülőgép-konstruktőr, a rákosi repülőgárda egyik tagja. Ott volt minden eseménynél és a repülőgépmotorok egyik legjobb szakértője lett. A Csillagmotor köz a „csillagmotor” elnevezés az egyik repülőgépmotor típusára utal. A Zsemlye Elemér utca névadója (1872-1928) elektrotechnikus, később okleveles gépész- mérnök, repülőgép-konstruktőr, a rákosi repülők egyike. 1911- ben került Rákosra, a 13. sz. hangárban .kapott otthont. 1912- ben szép vonalú, jól áramvonalazott gépet épített. A Siklórepülő köz a „siklórepülő” elnevezés a repülőgéptípusra utal. A Wéber Károly utca névadója (1887-1956) pilóta és oktató, a rákosi repülők egyike volt. 13 éves korától mint artista járta a világot 1911-ig. Wéber mint cirkuszi légtomász 1908-ban eljutott az Egyesült Államokba is. Ott látta a Wright-testvéreket repülni, és elhatározta, hogy ő is repülős lesz. 1912. nyarán hazatért és rögtön bekapcsolódott a rákosi munkába. 1913-ban berepülőpilóta lett. Ő volt az első magyar akrobata-repülő (műrepülő). A Dedics Ferenc utca névadója (1879-1965) repülőmotorok gyártója volt. 1905-ben nyitotta meg autó- és motorjavító üzemét Budapesten. 1909-től repülőmotorokat gyártottak. Az ő motorjaikkal repültek Rákosmező pilótái. A Gyémántkoszorú köz a „gyémántkoszorú” elnevezés a pilótáknak adható elismerő címre utal. A Thorotzkai Péter gróf utca névadója (1884-1942) gépészmérnök volt. A magyar repülőmotor-szerkesztés úttörője. 1913-ban építette első három- hengeres repülőmotorját. 1922- ben az MSRE felkérésére Lampich Árpád repülőgépeihez könnyű repülőmotorokat tervezett, és 13,2 kW-os motorjával az L-2 Róma repülőgép három világrekordot ért el. Az Aranykoszorú köz az „aranykoszorú” elnevezés a pilótáknak adható elismerő címre utal. A Létai András utca névadója (1884-1978) építészmérnök, rákosmezei repülőgép-kísérletező. 1910. és 1914. között dolgozott Rákosmezőn, a rákosi pilóták számára épített gépeket. A Magyar Szárnyak dűlő a lakóterület szélét jelentő kiépítetlen dűlőutat jelöli. Lázár Attila képviselő szerint az utcatáblák másfél év múlva kerületnek a helyükre. Tervezik továbbá emléktáblák kihelyezését is, amelyek a repülés úttörőinek emlékét őriznék, valamint a képviselő szeretné, ha egy emlékmű is helyet kapna a lakótelepen. Sz. Pályázat civil szervezetek támogatására A Fővárosi Közgyűlés Civil Szervezetek és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága pályázatot hirdet a főváros-központúan működő civil szervezetek részére. A pályázat célja a főváros polgárai, az élhetőbb város érdekében munkálkodó civil szervezetek fejlesztésének, működésének és együttműködésének támogatása. A pályázati adatlap a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában (Bp. V., Károly krt.28.) hétfőtől-csütörtökig 8 óra ésl6.30 között vehető át. A pályázatok beérkezésének határideje és helye: 2003. október 22. 16 óra. Postacím: Fővárosi ön- kormányzat, 1052 Budapest, V., Városház u. 9-11. Ügyirat-irányító, fszt. 513. (DeákPress)
