Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. május / 5. szám
KKOMKA i A kerület közbiztonságáért (Folytatás a címoldalról) Kovács Tibor 1978-tól teljesít hivatásos rendőri szolgálatot. A közel 25 éves kerületben eltöltött szolgálati év alatt számos elismerésben részesítették parancsnokai kiemelkedő közterületen végzett munkájáért. 2002. január 26-án a Rákosligeti MÁV állomás közelében egy XVII. kerületi lakos sérelmére rablás bűncselekményét követte el egy ismeretlen személy, melynek során erőszak alkalmazásával elvette mobil telefonját. A gyors helyszínre érkezés után Kovács főtörzsőrmester és járőrtársa forró nyomon vették üldözőbe az elkövetőt, akit rövid üldözés után a helyszín közelében fogtak el. Szintén a múlt évben a rendőr a kerület családi házas övezetében betörőt fogott el a bűncselekmény végrehajtása közben. Az elkövetők közül ketten illegálisan hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok voltak, akik több bűncselekmény elkövetését ismerték be a büntetőeljárás során. Az eseményen elsőként dr. Kökényest Antal Budapest rendőrfőkapitánya köszöntötte a megjelenteket és az ünnepeltet. Beszédében elismeréssel szólt a helyi rendőrség munkájáról, az elmúlt időszakban történt pozitív változásokról, valamint a többszörös jubileumát ünneplő rendőrzászlós eredményes munkásságáról. Ezt követően dr. Hoffmann Attila polgármester megköszönte a rendőrség áldozatos munkáját, s elmondta, hogy az önkormányzat igyekszik a jövőben is támogatni a rendőri szerveket. A Budai Tibor grafikusművész által készített oklevelet és az Acs József szobrászművész által készített emlékplakettet a polgármester adta át Kovács Tibornak. Az ünnepségen megjelent dr. Ármós Sándor XVII. kerületi rendőrkapitány és a rendőrség munkatársai, valamint az önkormányzat több képviselője. Az ünnepi, családias hangulatról ifj. Mucsi Sándor színművész, Gaál Ildi műsorközlő gondoskodott. Az esemény fogadással ért véget. pte EU-SZAVAZAS Az EU eddigi történetében több mint húsz alkalommal szavaztak különböző kérdésekről a korábbi tagjelöltek és a tagországok állampolgárai. A legszorgalmasabbnak egy felmérés szerint Dánia bizonyult, ahol eddig már hatszor járultak szavazóurnákhoz az emberek az EU-val kapcsolatban. Több országban nem csak a belépés, de az integráció mélyítésének egy-egy fontosabb eseménye előtt is népszavazással döntöttek. Jelenleg sorra zajlanak a csatlakozásról döntő referendumok a tagjelölt államokban. A sort Málta nyitotta 2003. március 8-án, őt követte Szlovénia (március 23.), illetve Ciprus (március 30.). Idáig minden tagjelölt országban igennel szavaztak az állampolgárok az uniós részvételre. Magyarország negyedikként nyilvánította ki akaratát a csatlakozással kapcsolatban, így az élbolyba tartozik. Hazánkat Litvánia (május 11.), Szlovákia (május 16- 17.), Lengyelország (június 8.), Csehország (június 14-15.), Észtország (szeptember 14.) és végül Lettország (szeptember 20.) követi. A népszavazási eljárások befejeződése után minden EU-tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozási szerződéseket, amelynek határideje 2004. május 1., az újak csak ettől az időponttól kezdve számítanak jogilag is tagnak. Magyarországon április 12- én volt az ügydöntő népszavazás az európai uniós csatlakozásról. A választópolgárok száma a névjegyzékben a szavazás befejezésekor 8 042 272. Szavazóként megjelentek száma 3 669 252. Az urnában lévő szavazólapok száma 3 666 715. Az érvénytelen szavazatok száma 17 998. Az érvényes szavazatok száma 3 648 717. Az IGEN szavazatok száma: 3 056 027. A NEM szavazatok száma: 592 690. A népszavazást hazánkban eredményesnek nyilvánították. A XVII. kerületi népszavazáson a 64.230 választópolgár közül 34.181 fő jelent meg, és adta le voksát. 34.003 érvényes és 146 érvénytelen szavazat volt. Ebből az IGEN-re 27.855-en, a NEM-re 6148-an szavaztak. A részvétel 53 százalékos, az IGEN szavazati arány 81,92%- os volt. Budapesten egyébként a lakótelepek - Csepel és Kőbánya - vitték el az igen-pálmát, míg az I. és a XII. kerületben minden ötödik polgár elutasította a csatlakozást. Bár a fővárosban jóval aktívabban járultak az urnák elé a választók, mint a 19 megyében, ugyanakkor a húsz országrész közül a fővárosban volt a legmagasabb a nemek aránya. A budapesti igen-nem arány százalékban nagyjából 83-17%. (Sz.) Halasyné Tóth Ibolya, Kolláth Ferenc, Lukács Zsuzsanna, Tömpe Emőke és Pataki Mariann műveit. A megnyitón közreműködött a Balassi gimnázium vegyes kara, akik előbb egy dán kortárs zeneszerzőnő zeneművét, majd pedig egy spirituálét adtak elő, angol nyelven. Az esemény végén hagyomány szerint átadták a kerületi rajzverseny díjazottjainak jutalmait. Ezúttal három kategóriában hirdettek győzteseket. A tagozatos rajz, és a rajz kategória mellett most külön díjazták a plasztikai munkákat is. A Laborcz Ferenc Általános Iskola és a Hősök terei Általános Iskola tanulóinak alkotásai kiemelkedtek a mezőnyből, és ők szerezték meg az 1-3. helyezések nagy részét. (Az eseményekről a 10-11. oldalon olvashatnak.) Kerületi Pedagógiai Napok (Folytatás a címoldalról) A nyitórendezvény a hagyomány szerint mindig egy képzőművészeti bemutató. így idén az alkotó pedagógusok kiállítása volt az első esemény, amelyen a kerületünkben élő művész-pedagógusok munkáiból láthattunk ízelítőt. Ezt Sipos Endre, a Fővárosi Pedagógiai Központ rajzszakának vezetője nyitotta meg. Külön-kü- lön, személyre szabottan méltatva a kiállított alkotásokat, afféle rögtönzött tárlatvezetést nyújtva. A kiállításon megcsodálhattuk Ádámffy Pál, Bodnár Imre, Breikopfné Losovy Bea, Csánk Cecília, Ese Kata, Ferenczi Zsuzsanna,
