Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. február / 2. szám
IO liO/ M ITE I O DE H Múzeum szakmai felügyelete mellett minden fellelhető alkotását katalogizálták, a cédulákon szerepeltetve a mű címét, készítésének idejét, helyét, anyagát, technikáját, méretét és állapotát. 2001-ben a Vigadó Galéria valamennyi termét az életmű bemutatására rendezték be. A család az elmúlt évek során mindent megtett azért, Hamarosan megnyílhat a Csekovszky-Emlékszoba Csekovszky Árpád keramikus művész volt, a XVII. kerület első rendszerváltás utáni díszpolgára, azonban sajnos nem sokáig örülhetett e kitüntető címnek, mert néhány hónappal a díj átvétele után, 1997 áprilisában távozott közülünk. Hatalmas életművét azonban ránk hagyta, s ennek - a szám szerint 1800 - alkotásnak a méltó bemutatása fontos, megtisztelő és kötelezettségekkel járó feladat. Felesége, Edit asszony, és fia Csekovszky Balázs évek óta ezen fáradoznak. A helyi ön- kormányzat 1998-ban hozta létre a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítványt, melynek feladata a művész emlékét és hagyatékát megőrizni. Az eddig eltelt idő a tudományos feldolgozásra volt elég, az Iparművészeti Lakatos Edit festményei a Mini Galérián Lakatos Edit festőművész 2003. január 6-án megnyílt kiállításával második alkalommal szerepelt a Dózsa Művelődési Ház Mini Galériáján. Néhány évvel ezelőtt tűzzománcait láthatta a kerületi közönség, míg január 17-ig nyitva tartó tárlatán olajképeit tekinthették meg az érdeklődők. Lakatos Edit 1978-ban végzett a kolozsvári Ion And- reescu Képzőművészeti Főiskolán, majd rajztanárként dolgozott Nyárádszeredán és Marosvásárhelyen. 1990-től Magyarországon él. A kiállítást Kelemen Sándor, a polgármesteri hivatal Művelődési és tájékoztatási csoportjának munkatársa nyitotta meg: „Ahogy körbetekintünk a galérián, első pillantásra is nyilvánvaló a stílusok, festői kifejezésmódok változatossága. Expresszionista képalkotás jegyeit magán viselő falusi tájkép és templomábrázolás, orosz stílusú ikonportrék szerepelnek együtt nonfiguratív alkotásokkal, öntöttpapír maszkokkal. E sajátos műfaji és stiláris eklektika mégis egységes bényomást kelt a nézőben, mely mutatja, hogy Lakatos Edit markáns, egyéni hangvételű művész, aki ónkat leginkább paradoxonokkal határozhatjuk meg: egyszerre művelt és barbár, kifinomult és közönséges, technológiák uralta és primitív, egyre kényelmesebb, mégis egyre otthontalanabb. Az egyik lehetséges művészi reakció erre, hogy a belső világ felértékelődik, az érzelmi-hangulati töltés, a fantázia világa erőteljes szerephez jut az alkotásokban. Lakatos Edit festményeinek vibrálása, feszültsége szintén „kettős természetből” fakad: egyfelől impulzivitás, spontaneitás jellemzi őket, amit technikailag sokszor az irreális atmoszférát sugalló színek alkalmazásával, a faktúrák kialakításával ér el, másrészt pedig a formavilágot, a kompozíciót tekintve átgondolt, megtervezett képea különféle stílusokat, technikákat a maga képére formálva fejezi ki mondanivalóját. A XXI. század elején - amikor az emberi tevékenységre egyre inkább a fogyasztás, mintsem az alkotás a jellemző - civilizácihogy állandó kiállítási teret rendezzen be az egykori rákosligeti műteremben. Eddig kilencmillió forintot költöttek az átalakításokra. Az eredetileg lapos tetős műteremre magas tetőt építettek, így 200 négyzetméteresre tudták bővíteni a jövendő kiállító termek hasznos területét. A hajópadlóhoz megvan a faanyag, hátra van még a polcok, a világítás armatúráinak megvásárlása és behelyezése, összesen hárommillió forint értékben. Tennivaló és kiadás van azonban még bőven. Ezért lobbizásba kezdett a család. Edit asz- szony meghívta a képviselő- testület tagjait egy beszélgetésre, ahol bemutatta és felvázolta a fent leírt helyzetet. A jelenlévő képviselők, bizottsági tagok (Derczbach Istvánné, Andráska István, Lázár Attila, ifj. Lépés Imre, dr. Bállá Gábor Tamás, Szanyi Dezső) egyöntetűen támogatásukról biztosították a Cse- kovszky-családot a hagyaték ápolása, megőrzése érdekében. (Forrás: Budapesti Nap, D. L.) két láthatunk. Az alkotáshoz való hozzáállásában Lakatos Edit erősen elméleti beállítottságú képzőművész, aki munkáiban tudatosan épít a festészetet gyökeresen átformáló irányzatok - expresszionizmus, szürrealizmus, lírai absztrakció - minőségeire, értékeire.” (Részlet a megnyitón elhangzott beszédből) Lakatos Edit tűzzománcaival találkozhatunk a polgármesteri hivatal aulájában is, amelyeket tavaly ajánlott fel a kerületnek. Szerk. s Újra indul a Rákoskerti Dalos Klub Ez évtől kéthetenként újra indult a Rákoskerti Dalos Klub a Rákoskerti Művelődési Klubban. A Vleskó Géza énekes-előadóművész vezette klubba középkorú és idősebb hölgyeket és urakat várnak, hogy népdalokat, magyar nótákat, táncdalokat, film-, operett- vagy operaslágereket tanuljanak közösen.
