Hírhozó, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1998. február / 2. szám
BIZOTTSÁGAINK ”A jognak asztalánál” (Folytatás az I. old.-ról) A jogállamiság egyik alappillérének tekintett jogbiztonság elve és igénye megköveteli, hogy az önkormányzat nevében a képviselő- testület által hozott döntések megfeleljenek a jogalkotás szabályainak, s illeszkedjenek a magyar jogrendbe. Ennek érdekében sok előterjesztésnek ’’kettős szűrőn" kell átjutnia, mielőtt a képviselő-testület napirendjére kerül.- Az önkormányzat jegyzője valamennyi előterjesztést véleményezi törvényességi szempontból, a jogi bizottság pedig még egyszer megvizsgálja azokat a javaslatokat, amelyek kapcsán a jogi szempontok különös hangsúlyt kapnak. így például nem kerülhet a képviselő-testület elé rendelettervezet a jogi bizottság véleményezése nélkül. Ugyancsak véleményezi a jogi bizottság azokat a szerződéseket, amelyeket az önkormányzat nevében a képviselő-testület hagy jóvá, s alkalmanként a hosszabb előkészítést igénylő ügyek munkaközi anyagairól is véleményt mond. A jogi bizottság tagjainak többsége gyakorló jogász, akiknek mindennapi tapasztalataik vannak a jog gyakorlati érvényesüléséről, a jogviták rendezésének módjairól. Ez azért is fontos, mert előfordul, hogy a jogszabályoknak egyaránt megfelelő döntési alternatívák, szabályozási javaslatok közül kell kiválasztani azt, amelyik a leghatékonyabban érvényesülhet. A jogi bizottság véleményét az előterjesztő, illetve a képviselők szinte kivétel nélkül elfogadják, ami jelzi a bizottság iránti megnyilvánuló bizalmat. A képviselő-testület évente több száz érdemi határozatot hoz, s több tucat rendeletet alkot. Az önkormányzat jegyzőjének és a jogi bizottságnak közös érdeme, hogy az elmúlt években a fővárosi kerületi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére jogosult fővárosi közigazgatási hivatal vezetője - ellentétben sok más önkormányzattal - csak néhány alkalommal tett törvényességi észrevételt, s ezen esetek többségében is utóbb elfogadta a képviselő-testület álláspontját. Külső Kerületek Szövetsége az autópályáról A Külső Kerületek Szövetsége januári ülésén megtárgyalta többek között az MO autópálya és a csatornázási művek privatizációjának kérdését. A szövetség szorgalmazza, hogy az M()-ás autópálya építése a délkeleti-keleti szakaszon folytatódjon a harántirányú forgalmi terhelés enyhítése érdekében. A Pest Megyei Közgyűlés elnökének tájékoztatása szerint ezt az agglomerációs települések is támogatják. A közgyűlés aggályosnak tartotta, hogy a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás tervezetében nem érvényesül teljeskörűen a feladatarányosság elve. A korábban meghirdetett fővárosi forrásmegosztási reform megrekedt, így a forrásmegosztás 1998. évi tervezete a kerületi feladatok hátterébe szorítását eredményezheti. A Csatornázási Művek privatizációjával kapcsolatban a közgyűlés elhatározta, hogy a vagyonérték áttekintése, a korrigált bekerülési érték tisztázása után (igazságügyi szakértői vélemény ismeretében) a fővároshoz fordul. A KKSz álláspontja szerint az önkonnányzati és lakossági hozzájárulással épült csatornák beruházási értékének 25 %-a az érintett kerületi önkormányzatokat illeti meg. Gondolatok az MO-ásról (Folytatás az 1. oldalról) A Rákoscsaba című lap decemberi számában a három csabai egyéni körzetben megválasztott képviselő annak az aggodalmának adott hangot, hogy a körgyűrű Péceli útra tervezett csomópontjának megépítése a csabai főutca amúgy is zsúfolt forgalmát elviselhetetlenné tenné, ezért nem támogatják ennek a leágazásnak a megvalósítását. Igen tisztelem bennük a településrész értékeiért és a csabai emberekért való őszinte aggódást, de véleményem szerint állításukat a forgalombecslési adatok kiértékelése előtt nem lehet bizonyítani, s nem tartom kizártnak, hogy a vizsgálatok az ellenkezőjét fogják igazolni. Tekintettel arra, hogy az MO-ás és a gyűrű belső fele felé eső autópályaszakaszok is ingyenesek maradnak, az út be fogja tölteni tervezett hivatását, a leggyorsabb módon kapcsolja egybe a gyűrűt átszelő utakat, és lehetővé teszi a főváros távolabbi részeibe (pl. Csepel, Békásmegyer felé) való egyszerűbb eljutást is. A körgyűrű keleti szektora (az M3-ast és az M5-öst összekötő rész) korszerűbb lesz, mint a déli (a hírhedt "halál- szakasz”), mert itt a szembe haladó forgalom elválasztására már zöldsávot terveztek, akárcsak hagyományos autópályáinkon. A 3*2 sávból a hihetetlenül közelinek tűnő 2004-re tervezett átadási időpontra csak 2*2 sávot akarnak megvalósítani, de úgy fogják megépíteni az összes műtárgyat (csomópontokat, felüljárókat, stb.), hogy a hiányzó sávok könnyűszerrel pótolhatóak legyenek. A kerület főúljaiból a tervek szerint négyet fog keresztezni a gyűrű. A Zrínyi utca folytatásában valószínűleg Ecser és Maglód között lesz egy leágazás, bizonyára kerül majd egy a 31-es útra is, Pécel és Csaba között a Péceli útra, a Tárcsái útra Nagytarcsa és Csaba között. Nagyon fontos még számunkra az a csomópont, amely a Vidámvásár út folytatásánál Cinkota és Nagytarcsa között lesz, s a kamionforgalmat jelentősen csökkenti a Cinkotai, Pesti, Bakancsos, Táncsics és Lőrinci úton, mert közvetlenül vezeti ki a 0-ásra a nagyméretű tehergépjárműveket. Minél több leágazás készül, a forgalom annál egyenletesebben oszlik majd el. Több szakember is elmondta, hogy nem a forgalom összmennyiségének csökkenésére vagy növekedésére, hanem a forgalom szerkezetének megváltozására számít. Várható, hogy az átmenőforgalom csökkenni fog, s egyre több kerületi autós fogja a körgyűrűt használni, hogy úticélját hamarabb érhesse el. A 31-es csomópontja (Pesti út) a Mende-Sülysáp felől érkezők közül fog sokakat az autópályára vonzani, míg a péceli csomópont (Péceli út) a Pécel-Isaszeg irányából érkezőket fogja felszippantani. Nem tartom helyes megoldásnak, hogy egyes autópálya-szakaszokat csak fizetés ellenében lehet használni. Emiatt nem teljesülhet be az az eredeti szándék, amely miatt autópályákat építenek: hogy tökéletesebb legyen a közlekedés, hogy a lakott területekről a forgalmat lehessen máshová átcsoportosítani, hogy a sztrádák egészségkímélő, környezetvédelmi beruházásokká váljanak. így aggódom amiatt is, hogy az M3-as tarifa-bevezetése után sokan lesznek, akik Gödöllőtől Pécel-Maglód- Gyömrő-Üllő vagy Pécel-Rákoscsaba-Ecser- Vecsés irányában fogják délre, illetve nyugatra elkerülni a fővárost, és ez az említett településeket érintő áldatlan állapot csak a körgyűrű átadása után fog megszűnni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kerületünket érintő teljes szakaszról minél előbb egyezség szülessen, az érintett szomszédos települések érdekeit is figyelembe véve, mert ott kezdik el leghamarabb a megvalósítást, ahol már nem vitáznak a felek. A ’’gyűrűvitával” kapcsolatban az jut eszembe nekem is, amire Rőthler István célzott a Tizenhetedik című újság januári számában. ”... a vasútépítés hőskorában: amelyik település tiltakozott ellene, annak százötven éve nincs vasútja.” így eshetett meg az is,, hogy 1876-ban Nagykállótól Nyíregyháza vette át megyeszékhelyi szerepét. De említhetném a soroksáriak esetét is, akik annak idején megakadályozták az 51-es észak felé vezető leágazását, ma pedig már hiába szeretnék, végérvényesen lemaradtak róla. Bakos Péter 9
