Hírhozó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. június / 6. szám
VI. évfolyam 6. szám 1996. JÚNIUS EGYEDÜL NEM MEGY Egyik népbetegségünk a cukorbaj, melynek az orvostudomány alapvetően két formáját különbözteti meg. Az egyik a fiatalkori, másképpen inzulin-függő cukorbetegség. Erre jellemző, hogy általában fiatal életkorban jelentkezik drámai tünetek kíséretében. Ennek a fajta cukorbetegségnek a kezelése és gondozása mindenképpen a cukorbeteg-gondozó központok feladata. A kerület lakosai számára ilyen gondozó központ legkönnyebben a Bajcsy Zsilinszky Kórház III. számú Dr. Jermendy György tanár úr által vezetett Belgyógyászati Osztályán érhető el. Az előzőtől sok szempontból gyökeresen különbözik a cukorbetegség másik formája, melyét felnőttkori, nem inzulin-függő cukorbetegségnek neveznek. Jóval gyakoribb az előző típusnál, a cukorbetegek mintegy 96%-át teszi ki. A kerület 80 ezer lakosából közel 4000 ilyen beteg él közöttünk. A betegség genetikai hajlam alapján, nagyrészt a hibás életmód következményeként alakul ki a korai felnőttkortól kezdve bármely életszakaszban. Nagyon fontos tudnunk, hogy a betegség megjelenése nem okoz jellemző panaszokat, rendszerint szűrővizsgálat kapcsán, "véletlenül" ismeri fel az orvos. A magas vércukor a későbbiekben sem "fáj", ezért a betegek a kívánatosnál jóval kevesebbet foglalkoznak bajukkal. Miért fontos a betegség időben megkezdett, erélyes kezelése?! A szövődmények miatt. Ezeknek gyakorisága és súlyossága tudniillik a tudomány mai állása szerint elsősorban a cukoranyagcsere állapotától és a betegség fennállásának időtartamától függ. A szövődmények sok esetben már a betegség felismerésekor is kimutathatóak, de öt-tíz éves betegségtartam után már igen nagy valószínűséggel várhatóak. Ahogy a cukor- betegség maga, úgy a szövődmények is alattomos természetűek. A szemfenéki látóhártya súlyos elváltozásai a hirtelen jelentkező megvakulás pillanatáig a beteg számára észrevétlenek maradnak, és időben való felismerésére, illetve hathatós kezelésére csak rendszeres szűrővizsgálat által van lehetőség. Hasonlóképpen a cukros eredetű vesebetegség, koszorúér-szűkület, alsóvégtagi és agyi érszűkület, s a diabeteses idegbántalom is tünetszegény betegségek. Nem könnyű feladat a nagyszámú cukorbeteg megfelelő szintű kezelése. A korábbiakban már említettük, hogy a felnőttkori cukorbetegség kialakulásában meghatározó szerep jut a betegek életmódjának (túlzott mértékű táplálkozás, csökkent fizikai aktivitás). A cukorbetegség kezelésében is első helyen áll az életmód megváltoztatásának szükségessége, csak ezt követhetik a gyógyszeres (tablettás vagy inzulin injekciós) kezelési lehetőségek. A betegek bajuk felismerését követően tanácstalanok, kiszolgáltatottnak érzik magukat. Lelki problémákkal küszködnek, nincsenek birtokában a betegségükkel kapcsolatos ismereteknek, nincsenek tisztában a betegségükből adódó jogi lehetőségekkel, a diétás megszorítások és az esetleges munkaképesség csökkenés miatt pedig anyagi nehézségeik támadhatnak. Természetes tehát, hogy mindent szeretnének tudni kezelésük korszerű lehetőségeiről, az életüket megkönnyítő segédeszközökről. Az egészségügy szervezetének oldaláról nézve a nagy betegszám miatt valamennyi cukorbeteg szakgondozói szintű kezelése nem megoldható. Mindazonáltal a betegséget teljesen átfogó - a megelőzést, a szűrést, a kezelést, a szövődmények és kísérőbetgségek követését, a folyamatos betegoktatást és tájékoztatást egyaránt magában foglaló - gondozás nélkülözhetetlen. Szükségünk van a betegek céltudatos, aktív közreműködésére. Régóta tudjuk, hogy "egyedül nem megy". Számos külföldi és hazai tapasztalat bizonyította már, hogy a betegek önszerveződése nyomán kialakult cukorbeteg-klubok milyen hathatósan képesek növelni a gondozás sikerét. A betegségükkel törődő, gyógyulni vágyó betegek problémáikat együttesen megbeszélve közelebb juthatnak azok megoldásához, s az orvosok számára lehetővé válik, hogy ismereteiket átadva hatékonyan segíthessenek gon- dozottaikon. Éljünk mi is ezzel a lehetőséggel! Dr. Kajetán Miklós I----------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 i Cukorbetegek figyelem! . Kerületünkben cukorbeteg-klubot szervezünk. Szeretettel várunk minden érdeklődőt. ■ Az első összejövetel június 24-ón, 17 órakor lesz a rákoscsabai Családi és Tár- • sadalmi Rendezvények Háza - Házasságkötő termében. (XVII. kér. Csabai út 20.) ■ A klub támogatásához, szervezéséhez kedvet érzők szándékukat az alábbi címen I jelezzék: Dr. Kajetán Miklós Háziorvosi Rendelő Rákoskert, Zrínyi utca 224/a. Tel.: 257-0949 Néhány szó az oktatási koncepcióról Hosszas előkészítő munka, és a szükséges egyeztetések után, a Képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a XVII. kér. oktatási koncepcióját. Terjedelmi okokból az egész nem ismertethető e lap hasábjain, így ezen írásban csak az általam legfontosabbnak ítélt részleteket emelném ki. A koncepcióhoz a kerületi pedagógus érdekvédelmi szervezetek kérésére készült egy háttéranyag, amely az elmúlt évek legfontosabb statisztikai adatait tartalmazza. Ebből kiderül, hogy a kerületünkben tanuló gyermekek létszáma 1991 és 1996 között 1965 tanulóval (ez kb. három közepes méretű iskola tanulóinak a teljes létszámát jelenti) 6673 főre csökkent. A létszámcsökkenés területi megoszlása kerületrészenként eltérő. Drámai volt a csökkenés a lakótelepi iskolákban, a kertvárosi kerületrészekben viszont alig történt változás a tanulólétszámban. A koncepció a létszámcsökkenésből adódó problémákat úgy próbálja enyhíteni, hogy lehetőséget teremt a kerületben tanuló gyermekeknek arra, hogy tanulmányaikat minél magasabb életkorig a kerületben folytathassák. Ennek érdekében (összhangban azzal a kormányzati szándékkal hogy az érettségizők arányát 75-80 %-ra kívánják emelni) növelni óhajtjuk a középiskolai osztályok számát, de új iskolák építése nélkül, hisz e célra még a középtávon is elégséges a jelenleg már meglévő infrastruktúra. Nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályokból 2-3, hatévfolyamosból 4-5, hagyományos négyévfolyamosból pedig, méltányolható szülői igény esetén 2-4 osztály indítását javasoljuk. E cél megvalósításának egyik lehetséges módja iskolaszövetség létrehozása lehetne a Balassi Bálint Gimnázium és a Ferihegyi úti Általános Iskola között, amennyiben evvel mindkét intézmény vezetése és tantestülete is egyetért. A gimnáziumi oktatásba a Hősök terei Általános Iskola is bevonható lenne, amennyiben lehetővé válik az intézmény egyelőre még különálló épületeinek átcsoportosítása. A háttéranyagból kiderül, ha valaki mégsem a kerületűnkben óhajtaná tovább folytatni középiskolai tanulmányait, akkor jó eséllyel pályázhat akár a főváros hagyományosan jó nevű középiskoláiba is. Erre a legnagyobb esélye azoknak a tanulóknak van akik a Hősök terére, a Kossuth Lajosba, vagy a Körösi Csorna Általános Iskolába járnak. A sereghajtó e mutató tekintetében a Jókai Mór, ill. a Ferihegyi úti Általános Iskola, derül ki az előző évi statisztikai adatokból. A koncepció szerint legsürgősebb fejlesztések a következőek: Feltétlenül meg kell kezdeni a zeneiskola központi épületének kibővítését, hisz ehhez az ön- kormányzat a telket már korábban megvásárolta. Kiemelten kezeli a koncepció a Szabadság sugárúti tornaterem mielőbbi megépítését, egy ebédlő kialakítását a Kép utcai iskolában, valamint az eddig területileg széttagolt iskolák, így pl. a Hősök terei iskola épületeinek átcsoportosítását. Amennyiben a kerületünkben sor kerül a közutak minőségének javítására, prioritást élveznek azok az utcák, amelyek iskola vagy óvoda megközelítését teszik lehetővé. Az óvodai ellátással kapcsolatban a koncepció kiemeli, hogy mind minőségi, mind mennyiségi szempontból az ellátás jelenlegi színvonalát meg kell őrizni, Rákoscsabán vagy Csaba- újtelepen pedig szükség van egy új óvoda építésére. Ezen fejlesztések részbeni forrásáúl az 1995-ben történt iskola-összevonás következtében felszabaduló építmények hasznosítása szolgálna. A koncepció részletesen foglalkozik a felnőttoktatás, a fogyatékosok alapellátásának, a kisebbségi oktatási igények és az egyházi ill. egyéb finanszírozású oktatási nevelési intézmények kérdéseivel, kitér az intézmények vagyonvédelmére is. Rendkívül fontos feladatnak tekinti az intézmények egyedi arculatának megőrzését, tradíciójának ápolását. A koncepció részletesen foglalkozik az egészségnevelés és környezetvédelem, a gyermekorvosi ellátás, a gyógytestnevelés, valamint a Nevelési tanácsadó, a Pedagógiai Kollégium, a diákélet és a sporttevékenység kérdéseivel. A koncepció végre kellően szabályozza a pedagógusok és az intézményvezetők jutalmazásának kérdéseit is, és a lehetőségekhez képest kellő gondot fordít a kerületi pedagógus-munkahelyek védelmére is. Dr. Piláth Károly Oktatási Bizottság Elnöke 9oN. A, 32
