Hírhozó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. március / 3. szám
VI. évfolyam 3. szám 1996. március EMLÉKEZÉS 1848. MÁRCIUS 15-re Egy közösség életében mindig jelentős esemény, ha múltjára és történelmére jellemző jelképe születik, melyet magáénak vallhat. Rákosmente polgárainak most érkezett el ez a felemelő pillanat. A Millecentenárium évében megszületett kerületünk címere és zászlója, melyet a lakosság és az Önkormányzat Képvieslő-testülete egyetértésben választott ki. Legyen ön is tanúja a felszentelés és az ünnepélyes felvonás megható perceinek, s tisztelje meg az ünnepségeket jelenlétével! Ünnepség-sorozat március 15-e jegyében 1996. március 13-án 18.00 óra Zászlószentelés a rákoskeresztúri Szent Kereszt római katolikus templomban 1996. március 14-én 16.00 óra A XVII. kerület zászlójának ünnepélyes felvonása 17.00 óra Emlékülés a rákoscsabai Kossuth- szobor felállításának 50. évfordulóján a rákoscsabai református templomban 18.00 óra Megemlékezés és koszorúzás a rákoscsabai Kossuth-szobornál 1996. március 15. 9.30 óra Koszorúzás az 513. utcai honvéd síroknál 10.30 óra Koszorúzás és megemlékező ünnepség a Népkertben lévő Országzászlónál ELMÚLT EGY ÉV...- Beszélgetés Kátai Péter polgármesterrel - Először van közvetlenül választott polgármester a kerület első emberének székében. Milyennek látja Polgármester úr a ciklus első évét?- Úgy ítélem meg, hogy ez a képviselő-testület hatékonyabban működik, mint az előző. Véleményem szerint ennek két oka van. Az egyik az, hogy azokat a buktatókat, amelyeket az elmúlt négy év során végigjártunk, igyekeztünk kiiktatni. Másik szempont, hogy az elmúlt év során jól működött az a négypárti koalíció, mely a választásokat megnyerte, annak ellenére, hogy a múlt év végén a KDNP ebből kilépett. Mindenképpen meg kell jegyeznem azt is, hogy az ellenzékben lévő pártok, elsősorban az MSZP, konstruktív tevékenységet folytatott. (folyt, a 3. oldalon) Történelmünk csodálatos fejezete az 1848-as forradalom és annak sorsfordító napja MÁRCIUS 15-e. Az Európa számos országában végbement történelmi megmozdulások adták tudtul a világnak, hogy a feudális rendszereket a polgári demokráciák fogják felváltani. A felvilágosodás eszméi a nemesség egy részét, a már kialakulóban levő polgárságot és az egyetemi ifjúságot hódították meg, létrehozva a reformokat követelő politikai erőt hazánkban. A haladó szellemű politikusok, közöttük Kossuth, Széchenyi, ha egymástól eltérő módon is, de észrevették a kedvező történelmi körülményeket, amelyek lehetővé tették a polgári demokratikus átalakulás elindítását és a feudális rendszer felszámolását hazánkban, így érkezik el az ország 1848 márciusáig. A párizsi majd a bécsi forradalom híre fellelkesítette Pest lakosságát és a következő napok eseményeinek alakulásában vezető szerepet vállalt az egyetemi ifjúság. Soraiban ott voltak Petőfi, Jókai, Vasvári és a többiek. A márciusi ifjak találkozóhelye volt a Pilvax kávéház, itt beszélték meg az elmúlt napok eseményeit és az elkövetkezendő napok tennivalóit. Az események viharos gyorsasággal követték egymást. A Landerer-Hackenast nyomda elfoglalása, Táncsics kiszabadítása mutatja a változást sürgető tömeg erejét. A Pilvax kávéházból március 15-én kivonuló néhány fiatalhoz hamarosan ezrek és ezrek csatlakoztak, az esőben a tömeg a pesti városházához ment. A tömegben ott voltak az egyetemi ifjak, a pesti polgárok, nemesek és a József napi vásárra Pestre érkezett parasztok ezrei is. A várakozással teli tömeg előtt Jókai felolvasta a 12 pontból álló követelésüket, amelyet "Mit Kíván a Magyar Nemzet" címmel jegyeztek, ezután Petőfi elszavalta a "Nemzeti dal”-t. A verset a tömeg együtt szavalta a költővel. "Rabok legyünk vagy szabadok...“ Ezután Kossuth Lajos szólt a néphez: "A magyar haza tizennégymillió jogtalan gyermeke polgáriságot követel... Megkínálunk titeket az értelem, az igazságszolgáltatás és a földbirtok szabadságával, politikai nemzetiséggel....s mindenekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes gyermekéül fogad, s a nemzetiséget mely titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és velünk egyetemben oltalmazzátok'. Megalakult az első felelős magyar kormány. Az elkövetkező időszak a nemzet nagyságát mutatja, önerőből jönnek létre a minisztériumok, a honvédség és kialakulnak a polgári állam alapjai. A bécsi udvar dermedten figyeli az eseményeket és elkezdi szervezni a külső reakció támadásait. Az európai események közben megváltoztatták az erőviszonyokat, a magyar szabadságharc elszigetelődik. Az európai forradalmak sorra elbuknak és a magyar szabadságharc élet-halál harcát vívja a túlerő ellen. "Az egész világ rendjének és nyugalmának is ellenségei.... gonosztevők, világpusztítók, akiket saját nyugalmunk érdekében ki kell irtanunk’ mondta I. Miklós orosz cár. "Európa politikai szabadsága és függetlensége Ausztriának európai nagyhatalomként való változatlan fönntartásán nyugszik' hangzott el Palmerston angol miniszterelnöktől. így vélekedtek Európa vezető politikusai, és ezzel a magyar szabadságharc sorsa eldőlt. A magyarok utolsóként harcoltak a zsarnokság ellen és csak a túlerő előtt tették le a fegyvert. Ezután "Haynau rémuralma" következik. Megtorlás, az aradi tizenhárom vértanú, akik életüket adták a szabadságharcért. így zárult le egy dicső fejezet történelmünkből. Az 1848-as forradalmak között a magyar volt az egyetlen, amley nem belső gyöngeségek és konfliktusai, hanem az ellenség elsöprő fölénye miatt bukott el. Az 1848-as forradalom hősei méltán vívták ki az utókor csodálatát, megbecsülését, példát mutatva a ma emberének... Varga Éva OoJt
