XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-02-18 / 4. szám
Mozaik 201 6. FEBRUÁR 1 8. KERÜLETI HÍRNÖK Néphagyományok Bő a kínálat Bálinttól Mátyásig Amikor „befagy a pacsirta szája" A magyar néphit februári jeles napjai közül most Bálint, Zsuzsanna, Üszögös Szent Péter, Mátyás napjának szokásait elevenítjük fel. Megtudhatjuk, mit hasznos tenni egy szerencsés napon, és mit haszontalan egy szerencsétlenen. De időjárásra jósolni is lehet. Februárit, Bálint napja A néphit szerint Bálint napja jó nap arra, hogy sikeresen ültessük a kotlót. Nemcsak az állatszaporulatra, hanem a várható termésre is jósolhatunk ezen a napon. Hideg, száraz idő esetén bő termés várható. Facsemetét is most érdemes ültetni, mert hamarabb erősödik meg. Ügy vélték, ezen a napon választanak párt a verebek, és Bálint napon térnek vissza a vadgalambok, a tavasz hírnökeként. Február 19., Zsuzsanna napja A néphit szerint Zsuzsanna napon megszólal a pacsirta. Ha viszont „befagyott a szája”, a hideg tovább tart. Úgy vélték, ha alacsonyan repül, akkor is hideg marad az idő, de ha magasan száll, hamarosan beköszönt a tavasz. Ha aznap jó idő volt, elkezdték a szántóvető munkák előkészületeit. Zsuzsanna naphoz dramatikus játékok is kapcsolódtak. Gyerekek házról házra járva előadták Zsuzsanna történetét. A játék szereplői: Zsuzsanna, Zsuzsanna férje, a két öregember (akik fürdés közben meglesték és hamisan bevádolták, hogy egy fiatalemberrel enyeleg), a bíró, a hajdú és a község. Énekkel, verssel, tréfás rigmussal is köszöntötték a Zsuzsannákat: Adjon Isten nektek, sok Zsuzsanna napot, Eső ellen egy nagy bükkfa falapot, Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot! Február 22., Üszögös Szent Péter napja Valószínűleg egy elhallásból származik ez a különös név. A „cathedra Sancti Petri” középkori magyar fordítása: „Szent Pétör ü székössége” vált idővel „üszögös”- sé, és kialakult az ehhez kapcsolódó hiedelemkor is. Ez a nap a néphit szerint alapvetően szerencsétlen. Semmilyen munkához nem fognak, tyúkot nem ültetnek, az asszonyok nem nyúlnak a lisztbe, mert attól félnek, hogy üszögös lesz a gabona, megfeketedik a tojás. Az Üszögös Szent Péter-napi időjóslás szerint: „Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő.” Február 24., Mátyás napja Mátyás napján időjárásra, termésre, tojásszaporulatra is lehet jó- ' solni. „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.” Egy másik szólás szerint: „Mátyás, Gergely két rossz ember”. Ez arra utal, hogy még nagy hidegek lehetnek ezeken a napokon. Néhány településen, ha még havas volt az idő, búzát, árpát, zabot vetettek, a gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet és borsót. Azzal indokolták, hogy így nem eszi meg a féreg a magvakat. Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést és a szőlő savanyú lesz. A szeles idő pedig kevés tojást jelzett. A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat „Mátyás csukájának” emlegetik. ■ Kassai Gizella Az emlékezés virágai Rákellenes Világnap Mítoszok és tévhitek Túlélési esély minőségi terápiával Február 4-e immár hosszú évek óta Rákellenes Világnap. Ilyenkor az átlagosnál is több szó esik a rettegett betegségről, annak megelőzéséről, illetve gyógyításáról. (A)mit tehetünk, (a)mit tehetek a rák ellen — ezt választotta jelmondatul az idén a Nemzetközi Rákellenes Unió ajánlására a Magyar Rákellenes Liga. Február 3-án az Emberi Erőforrások Minisztériumában a liga által szervezett esemény egyik fő mondanivalója a megelőzés jelentősége mellett az volt, hogy legyen mindenki számára elérhető a minőségi onkológiai ellátás. A rendezvény résztvevői ennek jegyében ismertették, milyen tennivalói vannak az orvosoknak, a betegeknek, illetve az egész társadalomnak. Az eseményen kerekasztal-be- szélgetés keretében elismert szakemberek és a rákellenes liga elnökségi tagjai kiemelték a megelőzés fontosságát, amire a Nemzetközi Rákellenes Unió is felhívta a figyelmet az erre az évre kiadott ajánlásaiban. Emellett fontos, hogy a rák ne legyen tabutéma, és az egészség- ügyi szakma, valamint a civil szervezetek segítsenek eloszlatni a betegséggel kapcsolatos mítoszokat és tévhiteket. Az esemény egyik fő mondanivalója volt, hogy az új terápiáknak köszönhetően egyes ráktípusok kezelésében minden eddiginél kedvezőbb eredményeket sikerül elérni. Ráadásul észrevehetően javul a betegek életminősége is. Közös érdek, hogy a már sikeresen törzskönyvezett, hatékony gyógyszeres terápiák minél hamarabb elérhetők legyenek a rászorulók részére. Ahogyan arra az idei Rákellenes Világnap szlogenje is utal, annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi szakemberek által megfogalmazott ajánlások és célkitűzések megvalósulhassanak, széles körű összefogásra van szükség a kormány, a civil társadalom és a magánszféra bevonásával. „Amikor valaki szembesül a rákkal, az első érzés általában a tehetetlen, szorongató félelem” - mondta dr. Demeter Jolán, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Az orvos elmondja a diagnózist, ám ezután sokan nem tudják, kinek is tegyék fel kérdéseiket. Ekkor jön el az olyan szervezetek ideje, mint a liga, ahol megértőén fogadják a betegeket, és ahol valóban mindent meg lehet kérdezni. Az eseményen átadták a tavaly meghirdetett Én és a rák című pályázat elismeréseit is. A felhívásra a rákot már sikeresen legyőzők, illetve a betegséggel jelenleg is küzdők jelentkezhettek, akik prózai műveket, verseket, fotókat, rajzokat, festményeket, valamint egyéb kreatív alkotásokat nevezhettek. Közel nyolcvan ilyen érkezett a pályázatra, és a zsűri öt kategóriában ítélt oda díjakat. ■ CsopV. A második világháború budapesti befejezésének 71. évfordulója alkalmából az egykori náci megszállás és a nyilas uralom áldozataira emlékeztek a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) szervezésében február 12-én a XIII. kerületi vizafogói emlékműnél. A kerületi önkormányzat nevében dr. Tóth József polgár- mester és Hiszékeny Dezső ország- gyűlési képviselő vett részt az ünnepségen. Hanti Vilmos, a MEASZ és a Nemzetközi Ellenállók Szövetsége elnöke beszédében elmondta: annak ellenére, hogy sokan megkérdőjelezik, el kell hinni, hogy valóban voltak magyar ellenállók, akik részt vettek Budapest felszabadításában. A megszállók elleni harcot hazafias tettnek nevezte. Míg Szikra Sándor, a MEASZ 99 éves tiszteletbeli elnöke saját emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel az ostrom idejéről. Elmondta, hogyan szökött meg, miután 15 év fegyház- ra ítélték hazaárulásért, és miként csatlakozott a megszállók elleni harchoz. A beszédek után a jelenlévők koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékműnél. A Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették
