XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2016-06-02 / 11. szám

Q Mozaik Magyar Természet Napja Programok Erőforrásaink fontossága A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország, valamint számos szervezet és közel 15 000 ci­vil csatlakozásával 2015-ben létre­jött a Magyar Természet Napja, melyet május 22-én tartanak. Ezen a napon, globálisan a Biodiverzitás Világnapját ünnepelve, a figyelem középpontjába kerülnek a hazai természeti értékeink, valamint erő­forrásaink fontossága. Idén a Szent István parkban, a társszervezetek­kel közösen, második alkalommal várták a látogatókat családi napra. A gyermekbarát programok célja továbbra is a hazai természeti érté­keink és erőforrásaink megismer­tetése volt. 201 6. JÚNIUS 2. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK * Első Magyar Csavargyár Táblát kapott az épület Régi idők emléke ELSÓ MAGYAR CSAVMKYÁR RT. L­Emléktáblát állított a XIII. kerületi önkormányzat a Váci út 168. szám alatt az Első Magyar Csavargyár­nak május 18-án. A nevezetes gyár­ban éppen 125 évvel ezelőtt kezdő­dött meg az üzemszerű termelés. A megemlékezésen ott volt dr. Tóth József polgármester és megjelentek a kerületi civil szervezetek, a lakos­ság, valamint az 1990-es évek köze­pén bezárt Csavargyár egykori dol­gozóinak képviselői is (képünkön). Dr. Tóth József avató beszédé­ben elmondta: kerületünkben ti­zenöt olyan emléktábla van, amely a magyar ipar egykori büszkeségei­nek állít emléket. A Váci út egykor a magyar gépipar főutcája volt. Az első világháborúig tartó nagy fel­lendülés időszakában Csepel mel­lett a Váci útra koncentrálódott a budapesti gépipar, de jelen voltak más iparágak is. Ezzel a folyamat­tal vette kezdetét a főváros úgyne­vezett kültelkeinek benépesülése, így a mai XIII. kerületé is. 1910-ben a csaknem nyolcvan- ezer fővárosi gyári munkás negye­de az angyalföldi üzemekben dol­gozott. Hatvan jelentős gyár mű­ködött ezen a területen. A rendszerváltást megelőző év­tizedben, majd az 1990-es évektől fokozatosan szűntek meg a Váci úti gyárak, amelyek helyén bankok, korszerű irodaházak, bevásárló- központok, autószalonok nyíltak. Sznoppa Stella történész a Csavar­gyár létrehozásának, működésének és megszűnésének fontosabb állo­másairól beszélt. A gyár 1889-ben alakult az Andrássy út 2. szám alatt, anyacsavarok, csavarok, csapszegek, alátétek és különböző szerelvények gyártására. Hamarosan telket kapott a Külső Váci úton, és megindult az építkezés, aminek eredménye az ak­kori főváros legjobban sikerült ipari célú építménye lett. Az 1910-es években már híd­szerkezeti csavarok, sínszegek, te­tőszerkezeti elemek, valamint had­felszerelési cikkek vas- és fém al­katrészeinek gyártását is bevezet­ték. A második világháború után az állam bérbe vette, és a neve Csavar­árugyár Nemzeti Vállalat lett. 1955-ben több mint ezren, 1959- ben már kétezren dolgoztak a gyár­ban. Az 1970-es évekre a termelés jelentős részben a vidéki gyáregy­ségekhez került. Az 1980-as évek végétől fokozatosan épült le, míg végül az 1990-es évek közepén szűnt meg a gyár. ■ (csop) Városház Galéria r Miskei László emlékkiállítása Építészet és környezet Megnyílt a múlt évben elhunyt Misiéi László festőművész, környe­zettervező emlékkiállítása a polgár- mesteri hivatal első emeleti kiállító- termében. A május 24-i megnyitón köszöntőt mondott Holopné Schramek Kornélia alpolgármester. A megnyitó beszédet Feledy Balázs művészeti író tartotta. Miskei László 1937-ben szüle­tett Somogyváron. 1956 és 1961 kö­zött a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Alkotói munkásságát a táb­laképek, az épített környezettel kapcsolatos műfajok, a muráliák, a színes környezet és információs rendszerek tervezése jellemzik. Az 1980-as évektől az építészettel ösz- szefüggő képzőművészeti műfajok foglalkoztatták. Számos köztéri mozaikot, burkolatot, tűzzománc képet tervezett. Kerületünkben, a Gyöngyösi úti 3-as metró megállójának északi — Újpest irányába eső - közlekedőjé­ben a pálya alatti összekötő lépcső­rendszer és a Duna Plaza tőszom­szédságában ma is látható a Szín­lépcső című tűzzománc képe. A Magyar Képzőművészek és Ipar­művészek Szövetségének alelnö- keként számos kiállítást szervezett, rendezett és nyitott meg. Miskei László tevékenysége azért volt kimagasló, mert az inter­diszciplináris gondolkodás képvi­selője volt. Fontos volt számára a művészet, az építészet és a környe­zet összhangzattana, a különböző szakterületek együttgondolkodása, együttes megszólaltatása. Ezt a gondolkodást képviselte a festé­szetben, a környezetesztétikában és a Budapesti Műszaki Egyetem oktatójaként is. Miskei László emlékkiállítása június 10-éig látogatható a polgár- mesteri hivatal nyitvatartási ideje alatt. A belépés díjtalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom