XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-06-02 / 11. szám
Q Mozaik Magyar Természet Napja Programok Erőforrásaink fontossága A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország, valamint számos szervezet és közel 15 000 civil csatlakozásával 2015-ben létrejött a Magyar Természet Napja, melyet május 22-én tartanak. Ezen a napon, globálisan a Biodiverzitás Világnapját ünnepelve, a figyelem középpontjába kerülnek a hazai természeti értékeink, valamint erőforrásaink fontossága. Idén a Szent István parkban, a társszervezetekkel közösen, második alkalommal várták a látogatókat családi napra. A gyermekbarát programok célja továbbra is a hazai természeti értékeink és erőforrásaink megismertetése volt. 201 6. JÚNIUS 2. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK * Első Magyar Csavargyár Táblát kapott az épület Régi idők emléke ELSÓ MAGYAR CSAVMKYÁR RT. LEmléktáblát állított a XIII. kerületi önkormányzat a Váci út 168. szám alatt az Első Magyar Csavargyárnak május 18-án. A nevezetes gyárban éppen 125 évvel ezelőtt kezdődött meg az üzemszerű termelés. A megemlékezésen ott volt dr. Tóth József polgármester és megjelentek a kerületi civil szervezetek, a lakosság, valamint az 1990-es évek közepén bezárt Csavargyár egykori dolgozóinak képviselői is (képünkön). Dr. Tóth József avató beszédében elmondta: kerületünkben tizenöt olyan emléktábla van, amely a magyar ipar egykori büszkeségeinek állít emléket. A Váci út egykor a magyar gépipar főutcája volt. Az első világháborúig tartó nagy fellendülés időszakában Csepel mellett a Váci útra koncentrálódott a budapesti gépipar, de jelen voltak más iparágak is. Ezzel a folyamattal vette kezdetét a főváros úgynevezett kültelkeinek benépesülése, így a mai XIII. kerületé is. 1910-ben a csaknem nyolcvan- ezer fővárosi gyári munkás negyede az angyalföldi üzemekben dolgozott. Hatvan jelentős gyár működött ezen a területen. A rendszerváltást megelőző évtizedben, majd az 1990-es évektől fokozatosan szűntek meg a Váci úti gyárak, amelyek helyén bankok, korszerű irodaházak, bevásárló- központok, autószalonok nyíltak. Sznoppa Stella történész a Csavargyár létrehozásának, működésének és megszűnésének fontosabb állomásairól beszélt. A gyár 1889-ben alakult az Andrássy út 2. szám alatt, anyacsavarok, csavarok, csapszegek, alátétek és különböző szerelvények gyártására. Hamarosan telket kapott a Külső Váci úton, és megindult az építkezés, aminek eredménye az akkori főváros legjobban sikerült ipari célú építménye lett. Az 1910-es években már hídszerkezeti csavarok, sínszegek, tetőszerkezeti elemek, valamint hadfelszerelési cikkek vas- és fém alkatrészeinek gyártását is bevezették. A második világháború után az állam bérbe vette, és a neve Csavarárugyár Nemzeti Vállalat lett. 1955-ben több mint ezren, 1959- ben már kétezren dolgoztak a gyárban. Az 1970-es évekre a termelés jelentős részben a vidéki gyáregységekhez került. Az 1980-as évek végétől fokozatosan épült le, míg végül az 1990-es évek közepén szűnt meg a gyár. ■ (csop) Városház Galéria r Miskei László emlékkiállítása Építészet és környezet Megnyílt a múlt évben elhunyt Misiéi László festőművész, környezettervező emlékkiállítása a polgár- mesteri hivatal első emeleti kiállító- termében. A május 24-i megnyitón köszöntőt mondott Holopné Schramek Kornélia alpolgármester. A megnyitó beszédet Feledy Balázs művészeti író tartotta. Miskei László 1937-ben született Somogyváron. 1956 és 1961 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Alkotói munkásságát a táblaképek, az épített környezettel kapcsolatos műfajok, a muráliák, a színes környezet és információs rendszerek tervezése jellemzik. Az 1980-as évektől az építészettel ösz- szefüggő képzőművészeti műfajok foglalkoztatták. Számos köztéri mozaikot, burkolatot, tűzzománc képet tervezett. Kerületünkben, a Gyöngyösi úti 3-as metró megállójának északi — Újpest irányába eső - közlekedőjében a pálya alatti összekötő lépcsőrendszer és a Duna Plaza tőszomszédságában ma is látható a Színlépcső című tűzzománc képe. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnö- keként számos kiállítást szervezett, rendezett és nyitott meg. Miskei László tevékenysége azért volt kimagasló, mert az interdiszciplináris gondolkodás képviselője volt. Fontos volt számára a művészet, az építészet és a környezet összhangzattana, a különböző szakterületek együttgondolkodása, együttes megszólaltatása. Ezt a gondolkodást képviselte a festészetben, a környezetesztétikában és a Budapesti Műszaki Egyetem oktatójaként is. Miskei László emlékkiállítása június 10-éig látogatható a polgár- mesteri hivatal nyitvatartási ideje alatt. A belépés díjtalan.