XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2016-11-03 / 21. szám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 201 6. NOVEMBER 3. Sport Még Fáy# Fáy, Fáy... A Fáy utcában elköszönt a régi sporttelep, amely 1959. április 12- étől 2016. október 29-éig szolgálta a Vasast. A búcsú abból a szem­pontból méltó volt a klubhoz, hogy a Videoton elleni záró mérkőzés (1-1) után az angyalföldi futball­csapat négypontos előnnyel állt az élen, megelőzve az FTC együtte­sét. Az NB I-es tabella a hatvanas éveket idézte: abban a dekádban négy-négy bajnoki címet szerzett a két nagy vetélytárs, a Vasas és a Fe­rencváros. A daliás időkre jellem­ző: a Fáy utcai pálya első tizenkét esztendejében 111 mérkőzésből csak 11-et vesztett el és 85-öt nyert meg a piros-kék gárda, amely 1960 és 1962 között, aztán 1965-ben, 1966-ban és 1968-ban egyaránt ve­retlen maradt odahaza (miként 1976-ban, 1979-ben, majd 1980- ban is). Százszázalékos csak 1965- ben volt, ám akkor — a pázsit felújí­tása miatt — mindössze négyszer játszott a „szentélyben”. Ellenben 1961-ben 11 győzelmet, egy dön­tetlent és 42:4-es gólarányt muta­tott fel. Az egyetlen — gól nélküli — „ik- szet” a márciusi nyitó fordulóban a Honvéddal játszotta a (bajnok) csapat, méghozzá rekordközön­ség, 25 000 néző előtt. Tétmeccsen ennyien utóbb is csak egyszer, az 1972-es őszi nyitányon, a Vasas- Újpest találkozón (3-0) voltak. A kettő közti különbség az, hogy hat­vanegyben kivételesen rendeztek rangadót a Fáy utcában, a derbik túlnyomó többségét ugyanis a Népstadionban tartották, nem rit­kán 70, 75, 80, 85 ezer szurkoló előtt, míg a hetvenes évek elején — a csehszlovákoktól a marseille-i vb- pótselejtezőn elszenvedett 1 -4 ha­tására — felfüggesztették a legna­gyobb hazai sportlétesítmény (ket­tős) gálaelőadásait. A pauza 1973 őszéig tartott, aztán az MLSZ el­rendelte, hogy a négy nagy rend­szeresen egy műsorban szerepeljen a Népstadionban, s mindjárt az el­ső alkalommal 79 ezren tolongtak a Vasas-Újpest (4-2), FTC- Honvéd (2-1) dupla programon. Ami a Fáy utcát illeti, a nézőcsú­csok alkalmával 1961-ben a Szentmihályi - Kárpáti, Mészöly, Sárosi — Bundzsák, Berendy — Ké­kesi, Borsos, Ihász, Farkas, Mathesz összetételű tizenegy, míg 1972-ben a Tamás - Török, Fábi­án, Lakinger, Ihász — Puskás (Sző­ke), Müller (Komjáti), Kovács Fe­renc — Szabó Sándor, Várady, Gass felállású garnitúra futballozott. A tizennyolc esztendős Komjáti András az ötvenegyedik percben váltotta a megsérült karmestert, Müller Sándort, és az ötvenkette- dikben már a Megyeri úti lilák há­lójába lőtt... Ezzel lett 2-0. Várady Béla szabadrúgásával meg 3-0. A ballábas bombázó minden idők Fáy utcai mesterlövésze a katlan­ban elért 88 NB I-es góljával. Ez az elsőség sem akármi: a második he­lyen Farkas János (82) követke­zik. .. A két felejthetetlen támadó­játékos rövid ideig még együtt is futballozott (1971-ben), s abban a tekintetben ugyancsak hasonlít egymásra, hogy mindkettő bevá­gott egy négyest kilencven perc alatt: Farkas 1967-ben, az Eger el­leni 7-1, Várady pedig tíz évvel ké­sőbb, a Salgótarján 4-1-es legyőzé­se alkalmával. Efféle bravúrt János és Béla királyon kívül csak Machos Ferenc produkált a Fáy utcában: a harmadik uralkodó 1961-ben, a Csepellel szemben elért 6-0 során köszönt be négyszer. A hatvanhetes hetes különleges­sége, hogy nyomban követte egy nyolcas: az Eger kiütése után — 18 ezer néző jelenlétében—a Dunaúj­város szenvedett KO-vereséget (8-0, a ciprusi Paralimnivel szem­ben az 1981-es KEK-mérkőzésen aratott hasonló diadallal együtt minden idők legnagyobb különb­ségű Fáy utcai győzelme). Egészen jó volt az az augusztus... Szöges ellentétben 2005 áprilisával. Akkor a Pápától 6-0-ra, majd a Debrecen­től 5-2-re kapott ki a hajdani nagy Vasasokra nyomokban sem emlé­keztető társaság. (Az egész hónap­ban egy győzelem, hat vereség, 3-19-es gólkülönbség került a sze­gényes kimutatásba.) Egy Tomas Medved nevű szlovák csatár pápábbnak tetszett a pápánál: négyszer keserítette el a 2700 an­gyalföldi drukkert... Igaz, a törzs- közönség addigra már régen túl esett az első ilyesféle sokkon: 1997 novemberében az agárdi székhelyű Gázszer FC 6-2-re győzött az an­gyalföldi sporttelepen. A gázszere­lőkben hagyományosan gazdag Fejér megye rövid életű képviselője két évvel később megszűnt, de a Fáy utcában kétségkívül örökre nyomot hagyott. Az igazsághoz tartozik: néhány XXL-es „zakó” korábban is akadt. A Győr például 1963-ban és 1967- ben is 4-0-ra nyert Angyalföldön, az MTK pedig nem egyszerűen le­győzte a Vasast 1971 júniusában, hanem taccsra tette a klub legendás párosát, az egyaránt világválogatott Mészöly Kálmánt és Farkas Jánost. A két extraklasszis a meccs előtt „kimaradt”, a klubvezetés pedig olyannyira megtorolta a fegyelme­zetlenséget, hogy a végén a har­mincéves Mészöly, valamint a hu­szonkilenc esztendős Farkas visz- szavonult. (Ez a valaha volt legna­gyobb és legkeserűbb angyalföldi tékozlásnak tekinthető.) Azon a búcsúbemutatón, amelyen Farkas­nak, Ihásznak és Mészölynek mondtak istenhozzádot 1974 fa­gyos februárjában, soha máskor nem tapasztalt tömeg, 28 ezer néző jelent meg a Fáy utcában. Még a sa­lakpályára is széksorokat kellett ál­lítani... Török Pétert vagy Kiss Lászlót nem küldték el 1980 szeptemberé­ben, ezzel együtt a portói Boavista 2-0-s diadala után az zúgott az an­gyalföldi sporttelepen: „Dolgozza­tok!” Jóval sikeresebb nemzetközi kupameccs volt az 1970-es KK- döntő, amelyen 4-1-es győzelmet aratott a Mészáros — Fábián, Mé­szöly, Vidáts, Lakinger — Menczel (Váradi Ottó), Müller - Török (Ladinszky), Puskás, Farkas, Tóth Bálint összeállítású Vasas a pozso­nyi Inter fölött. A negyedik gól előtt Farkas pazar lövőcsellel fektette el Majthényi Lórántot, majd az után, hogy a kapuba emelte a labdát, el­nézést kért a már-már megszégye­nített kapustól. Amúgy a Fáy utca első európai kupamérkőzésén szintén négy gólt ért el a piros-kék csapat: 1968 decemberében 4-3-ra győzött a Sturm Graz együttese el­len. Olyan hideg volt, hogy minden angyalföldi gólra alig ezer néző ju­tott... Ami még kihagyhatatlan, akár az üres kapus helyzet: az öt Fáy ut­cai bajnokavatás. (A hatodik — sor­rendben az első - a Népstadionban zajlott 1957-ben, a Szombathely 6-0-s elintézése alkalmával.) Hat­vanegyben a Dorog elleni 2-0 (gól: Machos 2), hatvankettőben az Ózd 4-0-s legyőzése (Machos, Farkas, Mathesz, Kékesi), hatvanötben a Salgótarján 4-1-es felülmúlása (Farkas 2, Pál Tibor, Puskás), 1966-ban a Győrrel szemben elért 3-3 (Farkas 3), míg 1977-ben a ZTE elleni 3-1 (Várady 2, Izsó) után ünnepelt a piros-kék tábor. A hatvanhatos diadal páratlan a klub történetében, hiszen akkor veretle­nül hódította el a bajnoki címet a Varga — Bakos, Mészöly, Berendy, Ihász - Mathesz, Fister - Molnár, Puskás, Farkas, Korsós (csere: Kenderesi, Liebhaber-Lázár, Sárosi, Kékesi, Pál Tibor) összeté­telű Dream Team. Hetvenhéttel „csak” a bajnoki címek sora ért véget, a Fáy utcai győzelmeké nem: 1988-ig mindig pozitív volt a Vasas otthoni statisz­tikája. Akkor azonban megrázó fordulat következett: saját pályáján 4 győzelemmel, 3 döntetlennel és 8 vereséggel zárta az évet a piros-kék együttes. De nem egyszer és min­denkorra tűntek el a sikerek: 1999- ben például a hajdani nagy korsza­kokat idézte a 13 győzelmet, 2 dön­tetlent és egyetlen vereséget tartal­mazó mérleg. Igaz, az átlag néző­szám már3625-re csökkent, noha az 1960-ban (6 hazai mérkőzés) 13 ezerre, 1961-ben (12) 12 416-ra rúgott. Az idei őszön 3848-nál tartott a Vasas. Minden irónia nélkül: ko­moly javulást lehetett tapasztalni az előző évad 2122-es középérté­kéhez képest. A meccsmutató is jobban fest: öt győzelem, valamint egy-egy döntetlen és vereség szere­pel a 2016—17-es bajnokság Fáy ut­cai leltárában. A régi angyalföldi pálya hazai búcsúgólját Remili Mohamed lőtte. Az elsőt - ötven- hét és fél évvel ezelőtt, a Salgótar­ján 4-1-es legyőzése során — a dup­lázó Csordás Lajos érte el. A pre­mieren feliratkozott még Szilágyi Gyula meg Raduly József. S még az ellenfél szépítése is Vasas-gól volt. Azt az 1964-ben az MTK-val KEK-döntőt játszó Vasas Mihály szerezte... ■ Hegyi Iván, a Népszabadság ROVATVEZETŐJE Angyalföld, 201B-. október 29.: búcsú a régi „műhelytől”

Next

/
Oldalképek
Tartalom