XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2010-05-18 / 10. szám
2010. május 18. TIZENHARMADIK ^KERÜLETI HÍRNÖK A kölcsönkért feleség A következő évad tervei Víg majális A József Attila Színház legutóbbi premierje Sauvil-Assous: Add kölcsön a feleséged című vígjátéka, melynek rendezője Léner Péter. Pauline-t, a címben szereplő feleséget Létay Dóra játssza, akivel ez alkalomból beszélgettem.- A színlap olyan darabot ígér, amelyet még nem láthatott az itthoni közönség.- Ezt a francia vígjátékot a kilencvenes években mutatták be Párizsban, és mivel Magyarországon még nem játszották, a miénk lesz az ősbemutató. Aktuális a témája, mert - bár a francia politikai elit körében játszódik - szó van benne kinevezésekről, politikai helyzetváltozásokról, korrupciós és zsarolási ügyekről, így elkerülhetetlen, hogy a saját életünkre asszociáljunk. A nézők nyilván elgondolkodnak majd, de azért reméljük, hogy közben jól is szórakoznak, hiszen ez mégiscsak egy szellemesen megírt vígjáték. A darabot ráadásul Egressy Zoltán írta át, ez is sokat hozzátész az előadás humorához.- Milyen ez a Pauline, akit játszik?- Jó házból való, svájci intézetben nevelkedett, több nyelvet beszélő úrilány, aki tisztán és idealistán viszonyul a politikához. Eszébe sem jut, hogy annak az embernek, akivel együtt él, köze lehet bármiféle tisztességtelen ügyhöz vagy korrupcióhoz. Hisz a férjében, és hisz abban, hogy minden, amit tesz, Franciaország érdekében történik. Aztán egyszer csak szembesülnie kell azzal, hogy idáig álomvilágban élt, és a férje valójában nagyon súlyos ügyekbe keveredett, sőt, van egy pillanat, amikor őt, a feleségét is fel akarja áldozni. Ez mindenképpen nagy törés Pauline számára, olyan, mintha egy Csipkerózsika-álom- ból ébredne fel, de végül úgy dönt, nem adja fel a házasságát. Az viszont biztos, hogy a személyisége és a házassága is megváltozik azáltal, hogy belelát a legsötétebb ügyekbe, és elveszíti addigi naiv hitét a férjében és a politikában. Él továbbra is ugyanabban a jólétben, de már másképp értékeli a dolgokat.- Egy korábbi interjújában beszélt arról, hogy öt év tévésorozatozás után nagyon hiányzott már a színház. Gondolom, jól esik most itt játszani, habár nem tartozik a társulathoz.- Tizenegy éve szabadúszó vagyok, és a sorozat ideje alatt tényleg eléggé leszűkült a színházi életem. Egyszerűen nem volt rá lehetőségem és időm, hogy annyit játsszam színházban, amennyit szeretnék, ezért különösen jólesett a József Attila Színház felkérése, ami ráadásul egybeesett a sorozatbeli szerepem megszűnésével. Néhány hónapja készültem el az önálló estemmel is, melyet a Budapesti Kamaraszínházban játszom, tehát gyakorlatilag egyik napról a másikra visszatért az életembe a színház.- Említette az önálló estjét, a „Szmájli”-t. Ennek az előtörténete sok évre nyúlik vissza, hiszen a darabban a saját, szinte gyerekkora óta írt szövegeit használta fel.- Az írások többnyire valóban régiek, sok szöveg gyűlt össze a számítógépemen, de az, hogy ebből előadás legyen, friss ötlet volt. Ki akartam próbálni, milyen egyedül létezni egy csaknem üres térben, ahol a zene és a fény tölti be a partner szerepét, egyébként magamra vagyok utalva.- Nagyon személyes szövegeket mond a színpadon. Amikor ezt játssza, úgy érzi, hogy jobban kiadja magát, vagy ez is csak ugyanolyan szerep, mint például Pauline?- Ügy válogattam össze az írásokat, hogy túlmutassanak azon a fajta személyességen, ami öncélú, maximum a néző kíváncsiságát elégíti ki, de nem érinti mélyen. Fontos szempont volt, hogy ne bulvárszinten történjen kitárulkozás, ne maradjon magánügy ez az egy óra hat perc, vigyen magával valamit, aki „velem jön” ezen az estén. A próbafolyamat során teljesen el tudtam távolodni a saját szövegeimtől, úgy kezeltem az anyagot, mint élethelyzetek, szituációk, hangulatok, reflexiók ösz- szességét, amelyekbe nekem színészként kell belehelyezkednem. Ebből a szempontból nem volt más munkafolyamat, mint amikor egy szerepet kell gondolatilag és érzelmileg felépítenem. Bokor Gabriella Lehet egy színházat szeretni, de valójában mégiscsak egy-egy.színész vagy előadás szerethető igazán, hiszen nélkülük a színház - csak egy épület. A személyesség az, ami igazán megragad minket, és ezt élhetjük át minden egyes Vígmajálison. A Vígszínház színpada amúgy is hatalmas, még a nézőtér első soraiból is kevésbé észlelünk egy-egy finom gesztust, arckifejezést, mint ilyenkor. Jó a színészeket közelről látni, közelről hallani, pár méterre tőlünk állnak a színház főbejárata előtti kocsifelhajtón, májusfát díszítenek, énekelnek, verset mondanak, és ez egészen másfajta, sokkal bensőségesebb élmény, mint a színpad-nézőtér viszonylat. A legutóbbi, május 1-jén megrendezett Vígmajálison a forróság ellenére is sokan voltunk, bírtuk az álldogálást a tűző napon, mert ilyenkor valahogy a néző is azt érzi: igen, ide tartozik ő is, „része”a Vígszínháznak, éppúgy, mint a színészek, rendezők és az előadások többi résztvevője. A majálison Eszenyi Enikő a következő évad terveiről is mesélt. Az új szezonban mai történeteket és nagyklasszikusokatis bemutatnak majd, Csehov és Shakespeare dráVilágpremier színhelye lesz a Margitszigeti Szabadtéri Színpad június 12-én, Jókai Mór híres regényéből készült musicalt, a Szegény gazdagokat mutatja be. A Szabad Tér Színház felkérésére Kocsák Tibor zeneszerző és Miklós Tibor dalszövegíró, akik számos sikeres musicalt készítettek már együtt (ilyen a Légy jó mindhalálig és az Anna Karenina), új darab megírására szövetkeztek. Jókai híres regénye, Fatia Negra mái mellett olyan kortárs külföldi és magyar darabokat állítanak színpadra, amelyek egy-egy női alkotó szemszögéből láttatják a világot. A magyar származású, immár világhírű írónő, Yasmina Reza Az öldöklés istene című vígjátékát decembertől láthatjuk a Vígszínházban, az előadást Kamondi Zoltán rendezi. A darab 2009-ben szinte minden írói díjat elnyert, így a legjobb új vígjátéknak járó Laurence Olivier-díjat és a tekintélyes Tony- díjat is. Az izraeli kortárs írónőt, Hadar Galront is megismerheti a magyar közönség, Mikve című színművét a Pesti Színházban mutatják be a prágai Nemzeti Színház igazgatója, Michal Doéekal rendezésében. Erdős Virág Kalocsa című verses drámája a Vígszínház felkérésére íródott, a premiert októberben tartják a Házi Színpadon, és ez esetben nemcsak az író, de a rendező, Néder Panni e. h. is a női nemet képviseli. A negyedik „női darab” Szepes Mária A vörös oroszlán című misztikus regényének monodráma-változata, amit Venczel Vera ad majd elő, szintén a Házi Színpadon. A nagy klasszikusok közül a jövő évadban elsőként a Ványa bácsi története régóta foglalkoztatta őket. A rendezést Nagy Viktor vállalta, aki szívügyének érzi a hazai zenés színházi élet fellendítését, a magyar írók műveiből készült magyar musicalek bemutatását. A különleges díszlet- és látványelemeket Horesnyi Balázs, a jelmezeket Rátkai Erzsébet tervezte. A fellépő művészek jelentős része a József Attila Színház társulatának tagja. A főbb szerepeket játsszák: Zöldi Csaba, kerül színpadra. Az előadással a Vígszínház többszörös jubileumot is ünnepel: százötven éve született Anton Pavlovics Csehov, és kilencven éve itt, a Vígszínházban tartották a darab magyarországi premierjét, a címszerepben Hegedűs Gyulával. Az októbertől látható előadásban Ványa bácsit Gáljfi László játssza, a rendező Marton László. A másik nagy klasszikust, a Rómeó és Júliát Eszenyi Enikő állítja színpadra, aki a címszerepeket a színház két fiatal művészére, Bata Évára és Varjú Kálmánra bízta. A Pesti Színházban jövő márciusban mutatják be Henry Fielding ismert regénye, a „Tom Jones” alapján íródott vígjátékot, amelynek szerzője David Rogers. Az előadáshoz Kovács Márton szerzett zenét, a rendező pedig BezerédiZoltán lesz. Minden bizonnyal formabontó előadásnak ígérkezik Szőcs Artúr diplomarendezése, a Víg Stúdiójában látható „period..valamint a Házi Színpadon bemutatásra kerülő „Salto Mortale Frontale”, ami Nádas Péter regénye és más halálélménnyel foglalkozó szövegek felhasználásával készült. B.G. Krassy Renáta, Zentai Márk, Valentin Titánia, Vikidál Gyula, Ullmann Mónika, Háda János. A musical koreográfiáját Gyenes Ildikó készítette. A sajtótájékoztatón, amelyet Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház ügyvezető igazgatója vezetett, ízelítőt hallottunk a remek slágerekből. A darabot ősztől a József Attila Színházban láthatjuk. Szegény gazdagok a Margitszigeten Vajda
