XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)

2009-09-01 / 17. szám

8 TIZENHARMADIK ERÜLETI HÍRNÖK 2009. szeptember 1. Sétálóutca a város szívében Hivatalosan augusztus 17-én adták át az új, XIII. kerüle­ti sétálóutcát a közforga­lomnak, a környék lakói már napokkal az ünnepé­lyes ceremónia előtt birtok­ba vették a Holtán Ernő ut­ca Szent István körút és Bu­dai Nagy Antal utca közötti szakaszát. Ez persze nem is csoda, hiszen a hangulatos sétálóutca minden ar­ra járót megállásra késztet. Bárki­nek is legyen dolga a környéken, képtelen lesz úgy elrohanni a kör­útig, hogy meg ne csodálná a kiül­tetett növényeket vagy a kihelye­zett szökőkutat.- A Hollán Ernő utca megújulá­sának gondolata már 2008-ban felmerült: a sétálóutca kialakítása ezért szerepel a képviselő-testület által két évvel ezelőtt elfogadott In­tegrált Városfejlesztési Stratégiá­ban - mondta el az ünnepélyes át­adáson megjelenteknek dr. Tóth /ózse/polgármester. - Az idén má­jusban megkezdett 100 millió fo­rintos beruházás terveit az önkor­mányzat megbízása alapján a Lépték-Terv Tájépítész Iroda Bt. készítette, a kivitelezést pedig a FŐKERT - Parkfenntartó Kft. vé­gezte. A három hónapig tartó építke­zés alatt az említett útszakasz 1100 m2-nyi díszburkolatot és 550 m2- nyi zöldterületet kapott. Az ala­csony cserjékkel teliültetett, han­gulatos sétálóutca a közműmentes sávban kínai díszkörtefasorokkal gazdagodott. A terület védelme és megóvása érdekében térfigyelő kamerákat helyeztek ki, illetve a XIII. Kerületi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., a sétálóutca üzemeltetője két parkgondnok állandó jelenlétét biztosítja. Ugyan a kerületnek ezelőtt is voltak már sétálóutcái - Gergely Győző utca, Vizafogó és Gyöngyö­si utcák kisebb-nagyobb szaka­szán -, ilyen klasszikus átalakítás­ra a polgármester szerint még nem volt példa.- A Hollán Ernő utca ezen út­szakaszának átalakítása ez idáig egyedülálló, hiszen a területen fél évvel ezelőtt még gépjárműforga­lom volt - hangsúlyozta beszédé­ben kerületünk polgármestere. - A sétálóutca létrehozása egyértel­műen jelzi azon törekvésünket, hogy az arra alkalmas területeken a lakossági igényeknek megfelelő­en a gyalogosforgalom elsőbbsé­get élvezzen. Végül a polgármester meg­ígérte, nem ez volt az utolsó ilyen kezdeményezés a XIII. kerület­ben:- Terveink között szerepel a Vígszínház melletti Ditrói Mór ut­ca átépítése, ezért ott is hasonló változásokra, azaz hangulatos sé­tálóutcára lehet számítani a közel­jövőben. Szabó Új városrész a nyomortelep helyén Utazás térben és időben Üjlipótváros a múlt század elejéig rendezetlen terület volt. A Nagy­körút 1800-as évekvégén, az 1900- as évek elején épített házsora mö­gött csak a Tátra és a Pannónia ut­ca elején álltak bérházak, illetve a Csáky (ma Hegedűs Gyula), a Wahr-mann (ma Vidor Hugo) ut­ca és a Váci út által határolt terület nagyobb része volt beépítve. A rak­part és a Pozsonyi út között Vidor Emil által 1911-ben építtetett Palatinus-házak három tömbje húzódott. E területtől északra mal­mok, fatelepek, kisebb ipari üze­mek és kiterjedt beépítetlen terü­let váltakozott. Az üres telkek fő­ként a Palatínus Rt., a Lutzen- bacher család és a csepeli Weiss család tulajdonában voltak. A ké­sőbbi Korall (ma Balzac), Pannó­nia, Csanády és Hollán utcák kö­zött terült el a hírhedt Suhajda- telep, egy cserepesmester által ágybérlőknek létesített nyomorte­lep. A Palatinus-házak előtti rak­part és sétány a Sziget (ma Radnó­ti) utcánál végződött, utána a ki­építetlen Felső-rakpart sávja kö­vetkezett. A Dunával párhuzamos utcákat csak az 1920-as években nyitották meg, amikor felszámol- tákaSuhajda-telepet. AKatonaJó- zsef utcát először átvágták az út­ban álló „Silos” raktárházaknál, majd 1933-ban a negyed fejlődését végképp akadályozó épületcso­portot lebontották, és helyén 27 bérházat emeltek. Legutoljára - 1927-ben - a Hollán utcát nyitot­ták meg. A terület fejlesztésében nagy része volt Scheuer Róbert mérnöknek, a Lipótvárosi Kaszi­nó alapító elnökének, aki 1925- ben lett a főváros bizottsági tagja, és rávette Sipőtz Jenő polgármes­tert, hogy utakat, közműveket építsenek ezen a területen. A fővá­rosi beruházások, az infrastruktú­ra tervezett fejlesztése beindította a magántőkét is, 1926-tól rohamos tempóban épültek a kerületben a spekulációs céllal épített bérhá­zak. 1930-ig a Tátra, Pannónia és Csáky (ma Hegedűs Gyula) utca menti tömbök épültek be a Sziget utca vonaláig. A Váci út és a Duna közötti területen a rendezési terv zárt soros építést tett csak lehető­vé, így a befektetők kevés kivétellel a telkek minden lehetséges négy­zetcentiméterét beépítették. Ez alól ritka kivétel az 1882-ben alapí­tott Phönix életbiztosító társaság által Jónás Dávid és Jónás Zsig- mond tervei alapján épített Phönix udvar, (Hollán Ernő, Katona, Pan­nónia és Wallenberg utcák által ha­tárolt épülettömb) ahol az épület és a zöldterületek aránya igyekszik némi harmóniát adni a lakóknak. (Folytatjuk!) Bretus Jövök-megyek 5. A zaz csakjönnék-mennék, ha mm hagynák. De nem hagyják, mert lezárták a legkedvesebb Margit hidamat, mindennapos Duna-átkeléseim helyszínét, úgy­hogy mostantól kerülhetek évekig. (A hivatalos változat szerint egy­másfél évig, de láttunk mi már ka­rón négyes metrót.) T ényleg pórul jártam erősen, nekem ez a híd esett a kezem­re lakó- és munkahelyem között, ráadásul tényleg szerettem is: nem olyan széles és személytelen, mint az Árpád vagy a Petőfi, nem olyan űrbéli, mint a két szélső, a Lágymányosi meg a Megyeri, és nem olyan kacifántos a vége, mint az Erzsébetnek. (Van aztán méga Szabadság meg a Lánc-, de azok­ról sosem tudhatja az ember, mi történik rajtuk éppen. Felújítás, fesztivál vagy csak úgy megállóit rajtuk az élet.) Egyszóval a Mar­git a kedvenc hidam régóta, gyak­ran akkor is itt keltem át, ha más­felé lett volna dolgom. (Nem tu­dom, önök hogy vannak vele, ne­kem egyébként is vannak kitünte­tett útvonalaim a városban, és ezek voltaképpen függetlenek a közlekedés logikájától. Az egyiket azért szeretem, mert jól lehet rajta haladni, a másikat azért, mert nem, de mondjuk, szép róla a ki­látás. És akkor ott van még a meg­szokás, ami, mint tudjuk, igen nagy úr.) D e nem panaszkodni akarok, hanem mesélni. Hogy milyen képet mutatott a híd az első hét­köznapon a lezárását követően. A Mondjuk úgy, vegyesei. Csen- f KI desebbet, mint gondoltam. Az, látszik, elterjedt országszerte, hogy a híd mostantól járhatatlan, amíg arra tébláboltam, nem is lát­tam eltévedt autóst. Próbálkozót persze igen. Láttam buszokat is, pedig azokat (legalábbis a tájé­koztatók szerint) már nem kellett volna. A villamosok viszont kon­vojban keltek át a hídon, büszkén és jókedvűen, annak tudatában, hogy mostantól övék itt minden lehetőség - de persze, minden fe­lelősség is. Láttam aztán biciklis­tákat szép számmal és gyalogoso­kat-sokkal kevesebbet, mint gon­doltam volna. Magam ugyanis azt hittem, mostantól afféle gya­logosad lesz a Margitból: olyas­mi, mint az a játékos Európa-híd volt a csatlakozás alkalmából (jártak rajta önök is?) vagy ami­lyenen őseink jártak Széchenyi előtt. (Az egy hajóhíd volt a mos­tani Lánchíd fölött: voltaképpen egymás mellé láncolt csónakokból állott, melyekre pallókat erősítet­tek.) D e, mondom, az első napot (voltaképpen az első reggelt, annak is csak kicsiny részét) még a bizonytalanság, a visszafogott­ság, az útkeresés jellemezte. Nem volt nagy felháborodás, dugó, ta­nácstalanság. Igaz, én munkáso­kat se láttam, pedig a hírek szerint feszített a tempó, most már csa­tornázni kellene erősen, de lehet, hogy csatornáztak is, csak ottjár- tamkor elmentek reggelizni, mondjuk. £ 'lőbb-utóbb megszokjuk ezt is. Jövünk-megyünk, gyalogo­lunk és várjuk reménykedve, hogy visszakaphassuk a hidunkat. Jolsvai András tHnrntä­«TtW KÁVÉHÁZ - ÉTTEREM Éttermünkben ételárainkból szombaton és vasárnap 12 és 14 óra között 30 % 14 és 18 óra között 40 % engedményt adunk. Keddtől péntekig, este 7-től zárásig Ökrös Ottó, a nemzeti bárzongorista-verseny győztese játszik. 1136 Budapest, Tátra u. 18. Asztalfoglalás: 450*1118 www.firkasz-etterem.hu, firkasz@firkasz-etterem.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom