XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)

2009-11-17 / 22. szám

TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2009. november 17. A Paradicsombohóc könyvet írt Angyalföldön él a Paradicsombo­hóc a feleségével és a kutyájával. Egészen pontosan a kerület kert­városában. Ott, ahol egy köcsögfá­ra mindig furcsaság van kiakaszt­va, és amiről hol egy nyúlfül repül el a szélben, hol egy köcsögnek re­ped el a fala. E bohóc valójában Gyukár Ti­bor, azaz Gyuki, aki nem melléke­sen színész volt 50 évig, ám most szögre akasztotta színésztarisz­nyáját. Tán mert kilyukadt, tán mert egyre több lett benne a fájda­lom. Pedig tagja volt a Magyar Néphadsereg Színházának, a Vi­dám Színpadnak, és közel 30 évig nagy sikerrel játszották itthon és külföldön a Laci bácsi és a bohócai című vidám darabot, amiben ő ját­szotta a Paradicsombohócot. A pályának emléket állított, mégpedig úgy, hogy könyvet írt, verset és prózát 110 oldalon, A pa­radicsombohóc címmel. Számára az írás az emlékek realizálása, a múlt, a jelen értelmezése.- Évtizedek óta írok, magam és mások szórakoztatására - mond­ta a művész. - Amikor megszüle­tik egy mű, felolvasom a baráta­imnak, pályatársaimnak, rajtuk tesztelem. Straub Dezső' színmű­vész is közéjük tartozik, aki min­dig biztatott, majd később anyagi­lag is támogatott, hogy adjuk ki az írásaimat. 0 írta az eló'szót, majd a könyv végén 21 kedves ismerő­söm, köztük Bodrogi Gyula, Sze­nes Iván és Gyurkovics Zsuzsa is írt rólam néhány mondatot. A 41 írásom mellé a kiváló grafikákat Csepeli Ferenc rajzolta, aki egyben a szomszédom is. A kiadványt anyámnak ajánlom, mert ő segí­tett a színészi pályára, és miután befejeztem, így köszönöm meg neki. A színművészetet tudni kell abbahagyni. Gyuki mostanában filmeket vág, dokumentál, könyve magán­kiadásban jelent meg, de vélhető­leg a közeljövőben boltokba is ke­rül, addig pedig olvashatják gon­dolatait, az interneten a www.paradicsombohoc.hu-n. Tábori Zs. Az első női beatzenekar alapítója Csuka Mónika pályájának 40. év­fordulóját ünnepelték meg bará­tai, kollégái és énekiskolájának növendékei az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban. Csuka Mónika alapította az első női beatzenekart Magyarországon 1969-ben, ez volt a Beatrice. A szó­lógitáros ő volt, Mary a dobos, Ha­mar Kriszta az akkordgitáros, Se­bes Ildi a basszusgitáros, Mózes Kati a zongorista. 1972-ben kap­csolódott a zenekarhoz a közis­mert Nagy Feró. Az új felállású ze­nekarral kezdetben hagyományos slágereket játszottak, majd diszkót (Gyere, kislány, gyere), később rockot. Mónika basszusgitáros volt, úgy emlegették, ő a magyar Suzi Quatro. Később a Bergendy és az Apostol együttes tagja lett, majd hosszú külföldi turnéra ment. 1980-tól a szólóénekesi karriert választotta. Első nagylemeze a Hééé! volt (1988), első aranylemeze a Szé­dülj el (1990). Zeneszerzőként is népszerű volt. Ő készítette többek között Bajor Imre és Korda György lemezeinek zenéjét. Mű­vészi hivatása mellett anyaként három gyermeket nevelt fel. Mára legendássá vált énekiskolája, amelyet 1991-ben alapított kerü­letünkben. A szívhez szóló ünnepségen részt vettek az énekiskola régi és mostani növendékei. Ott voltak egykori pályatársai, akik virág­csokrokkal köszöntötték. Kik is ők? Janicsák István (Zizi Labor), Novai Gábor (Hungária), Szűts Ist­ván (Kormorán), Donászy Tibor (Edda), Fischer László (Korái), Enyedi Ernő (lemezkiadó) és a régi lányzenekar tagjai. Vajda Ildikó Az összmíívészet otthona A Szent István park sarkánál, az Űjlipótváros szívében október ele­je óta a nagyközönség számára is látogatható kerületünk legújabb kulturális érdekessége, a Kárászy Szalon. A hely nem más, mint egy sajá­tos Multi Art Gallery. Kiállító­terem, koncertek, mesterkurzu­sok, előadóestek, performancek, ismeretterjesztő előadások, könyvbemutatók, társasági össze­jövetelek találkozóhelye, Buda­pest központjában. Bodrogi Gyula, Jordán Tamás, Hernádi Judit, Koltai Lajos, Peter Soréi, Vásáry Tamás, Érdi Tamás, csak néhány név, akik mind műfajuk mesterei. Többek között ők voltak vagy lesz­nek a Kárászy Szalon vendégei. Kárászy Szilvia zongoramű­vésznővel, a szalon házigazdájával a terveiről beszélgettem.- Honnan jött a szalon létreho­zásának ötlete és mik a céljai vele?- Ez a lakás korábban a szüle­im, egykoron pedig az én ottho­nom is volt. Amikor itt maradt üresen, sokat gondolkodtam azon, hogyan is tudnám méltóképpen felhasználni. Régóta dédelgettem magamban azt az álmot, hogy lét­rehozzak egy művészeti társalgót, ahol a különböző művészeti ágak képviselői összejöhetnek.- Milyen programok várják a nagyérdeműt?- Egy rendkívül nyitott, sokszí­nű művészeti központot képzel­tem el, ahol a legkülönbözőbb elő­adók mutatkozhatnak be, művé­szeti ágak jelenhetnek meg. így lesz például egy „Mester és tanít­ványai” című komolyzenei soro­zat, ahol a tanárok és tanítványaik egyszerre jelennek meg, találnak egymásra. Kalmár Tibor Duna- parti Dumaparti elnevezésű soro­zata a könnyedebb igényeket igyekszik kielégíteni, ahol a pesti humor legnagyobbjai vallanak ön­magukról, miközben legfonto­sabb szerepeikből látható váloga­tás. Ispán Franciska segítségével térben és időben is megpróbáljuk feltérképezni az európai szalono­kat. Ezeken kívül tematikus „országestek”-et és ismeretter­jesztő előadásokat is szervezünk.- Sokak számára ismeretes, hogy ezer szállal kötődik kerüle­tünkhöz, azon belül is Újlipót- városhoz, hiszen itt nőtt fel, idejárt zeneiskolába.- Űjlipótváros az otthonomat je­lenti mindenféle tekintetben, hi­szen itt születtem, itt nőttem fel. Szeretnék találkozókat szervezni, amelyek az egykoron itt élt és alko­tott művészeket, valamint a ma is itt élőket mutatná be, kiemelt helyen kezelve a kerületi díszpolgárokat. Űjlipótváros olyan sok mindent adott már számomra, hogy szeret­nék most valamit én is adni vi­szonzásul. Természetes módon közelítünk a kerülethez, és remé­lem, hogy mint egy egészséges szervezet, boldogan fogad be min­ket. Hiszem, hogy ebből a kölcsön­hatásból valami csodálatos dolog jöhet létre.- Hogyan érhető el a szalon a nagyközönség számára?- Egyelőre előzetes bejelent­kezés alapján Glósz Zsuzsanna művészeti koordinátornál, az assistance@karaszyszilvia.hu elektronikus címen vagy a 06 (30) 650-5313-as telefonszámon. A művészeti szalont egy nonprofit alapítvány működteti, így igyek­szünk olyan árakat kialakítani, amelyek lehetővé teszik a lakosság számára, hogy részt vehessenek művészeti életünkben. Tervezünk több kedvezményes előadást, . hogy olyanokhoz is eljuthasson ez az élmény, akiknek máskülönben nem adatna meg. A programokról bővebben a www.karaszyszilvia. hu honlapon lehet olvasni. Szabados Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom