XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)
2009-08-01 / 15-16. szám
2009. augusztus 1. TIZENHARMADI k Sj kerületi hírnök 7 Emlékek nyomában - a XIII. kerület építészettörténete Utazás térben és időben Magdolnavárosi részlet 1940 körül A civilizált városi élet minőségét, az adott helyen lakók komfortérzetét számtalan tény befolyásolja. Az egyik fontos tényező az épített környezet. A házak, a magán- és közterek, közintézmények állaga, állapota, a zöldterületek aránya. Annak az egyszerű kérdésnek a megválaszolása, hogy mitől lesz élhető, szerethető egy város. A XIII. Kerületi Hírnök új sorozatot indít. A patinás múltra visszatekintő és ugyanakkor dinamikusjövőképet önmaga elé vázoló kerület épített örökségét, egy- egy épületét, közterületét vesszük górcső alá. A múlt értékei mellett ugyanakkor írunk az új épületekről, városi terekről, térszövetekről is, hisz ami ma épül, az holnap már múlt lesz, közös örökség. A cikksorozat folyamatos párbeszédet kíván kezdeni az olvasóval, hisz a városrész múltja, jelene és jövője mindannyiunk közös ügye. Ha önnek is van egy érdekes kerületi története, régi fotója: házról, térről, gyárról, templomról, iskoláról, ahol ön vagy felmenői élnek, éltek, dolgoztak, kérjük, ossza meg szerkesztőségünkkel. ígérjük, történetét viszontlátja a most induló, rendszeresen jelentkező építészet- és helytörténeti sorozatunkban. Amennyiben megtehetnénk, és száz évet visszautazhatnánk az időben, igencsak meglepődnénk, hisz a ma ismert Budapest egészen más arcot mutatott. Még 1930-ban is csak tíz kerületet és a városmagot körbeölelő településeket találtunk volna. A város határán kívül esett Újpest, Rákospalota, Rákosszentmihály, Pestlőrinc, Kispest, Pestszenterzsébet és Csepel is. Az 1950-ben Budapesthez csatolt agglomerációs települések akkor még kívül estek a főváros közigazgatási területén. A pesti oldal határa északon Újpest és Angyalföld között húzódott. A jelenlegi XIII. kerület egy része az V. kerülethez tartozott - Lipótváros és annak külterülete volt az Újlipótváros. 1930-ban a kerületek jogállását módosító törvény szerint Angyalföld lett a XIII. kerület, de Újlipótváros közigazgatásilag továbbra is az V. kerület része maradt. 1940-ben kapott nyilvánosságot a főváros általános rendezési tervét megalapozó program. A korszerű és körültekintő fejlesztési terv következtében jött létre még ebben az évben az új építésügyi szabályzat, és fogadták el a főváros úthálózatának tervét. A régi városmag ekkorra már erősen beépített terület volt, fejleszteni a Duna mentén volt lehetőség, elsősorban Űjlipótvárosban. Ugyanakkor Angyalföldön is sok beépítetlen terület volt, mivel azonban jellemzően a Váci út menti ipari övezet meghatározta a terület jellegét, itt gyárak, üzemek, intézmények, munkáslakások, szükséglakások épülhettek. Ilyen volt a húszas években a Gyöngyösi út menti kislakásos lakótelep, illetve évtizeddel később a Szilas utcai és a Taksony utcai munkáslakások. Magánvállalatok és befektetők is fejlesztettek a kerületben, ekkor épültek fel a Gömb, Kartács, Petneházy, Reitter Ferenc és Üteg utca munkáslakásai, a Dagály utcai rendőrtelep vagy a Fiastyúk utca, Göncöl utca, Kámfor utca, Béke utca, Gyöngyösi út és Nővér utca által határolt területen a Magdolnavárosi lakótelep, vagy ahogyan akkoriban nevezték: Horthy Miklós kertes csa- ládiház-telep. Az első világháború után azonban a főváros területén a legdinamikusabb fejlődést Újlipót-város mutatta. (Folytatjuk) Bretus Imre Az építésztörténeti cikksorozat elkészítésében nyújtott szakmai támogatásért, forrás- és archív fotóanyagért külön köszönet illeti Arató Györgyöt, a XIII. kerület főépítészét és Ferkai Andrást, a Pest építészete a két világháború között című, a Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht. gondozásában kiadott album szerkesztőjét, Ybl-díjas építészettörténészt, írót, egyetemi tanárt. Ä g # / I • I /# g / Népzene és néptánc a Szent István parkban Az első pülanatban még láthatatlan „titok” ott van a kezünkben, levélpapíron, pénzeinken. Meg kell fejteni, észre kell venni, fel kell fedezni. A titokfejtésre ez alkalommal Budapest Főváros Levéltárának (Teve utca 3-5.) emeleti kiállítóterében van lehetőség, ahol öt évszázad vízjeleinek rejtőzködő világába lehet betekinteni Pelbárt Jenő filigranológus, festő- és grafikusművész válogatásán keresztül. A fényben láthatóvá váló optikai vízjel több száz éve a papír elválaszthatatlan része, az anonim papír megszemélyesítője. A tárlat célja, hogy - a Magyar Vízjel Adatbankban őrzött, mintegy húszezer különleges és jellegzetes vízjelből kiválogatva több mint 250 európai vízjel rekonstrukciós rajzát - a látogató átfogó képet kaphasson a legérdekesebb és legritkább vízjelek stílusirányzataiból. A kiállításról, amely hétköznaponként 9-18 óra között látogatható augusztus 7-ig, a 298- 7500-as telefonszámon érdeklődhetnek. BRETUS A magyar népzene hiteles tolmácsolójaként a 20 éve működő Csík Zenekar (képünkön) a népzene és a könnyűzene eddig soha nem alkalmazott, érdekes és sikeres ötvözésével új műfajt teremtett. Koncertjükön, augusztus 9-én, vasárnap 19 órától Dresch „Dudás” Mihály közreműködésével igazi fúziós muzsikálás várható a Szent István parkban. További információ: www.csikband.hu. *** Az Angyalföldi Vadrózsa Tánc- együttes augusztus 23-án, vasárnap 19 órakor lép a közönség elé a Szent István parkban. Korábbi repertoárjukból mezőföldi, bogyiszlói, jobbágytelki és vajdaszentiványi táncokat, az elmúlt hónapok szakmai munkájának és élményeinek eredményeképpen válaszúti román táncokat mutatnak be a fiatalok, a Gázsa Zenekar kíséretével. További információ: www.vadrozsate.hu. NAGY CSALÁDI AKCIÓ! én (szombat, vasárnap) gyermekeknek 12 éve INGYENES* Hétköznap (hétfőtől csütörtökig) esténként 4 2 9 9 F t helyett 3 79 9 F t/f ő 1132 Bp., Visegrádi u. 5 0/a (Lehel tértől egy percnyire) Asztalfoglalás: 061-270-0366, 0620-490-2135 * 1 f é 1 n ő t ( e I 2 gyermeknek, 2 felnőttel max. 3 gyermeknek ingyent
