XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)
2009-05-02 / 9. szám
2009. május 2. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Az Európai Parlament története A második világháborút követően a nyugat-európai államok a szovjet előretöréssel találták szembe magukat. Franciaország, melynek komoly fejtörést okozott a Saar-vidék és a német kérdés, megtette az első lépést, hogy nyisson a korábbi ellensége) Németország felé. Kis lépések A „kis lépések” elképzelése Jean Monnetól származik, a Francia Tervezési Bizottság elnökétől, aki a francia-német kooperációt fokozatosan akarta mélyíteni, megoldást keresve ezzel a francia németellenességre, egy újabb háborút megelőzendő. A legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnt, ha a francia-német szén- és acéltermelés egészét egy közös főhatóság irányítása alá helyeznék. 1952. július 25-én életbe lépett az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK/European Coal and Steel Community, ECSC) létrehozásáról szóló szerződés, s ezzel felállt a 78 tagot számláló közgyűlés, az Európai Parlament (EP) elődje. Hol legyen a székhely? Már a közgyűlés létrejötte előtt vita bontakozott ki arról, hol legyen a székhely, melyik állam hány képviselőt delegáljon, s milyen funkcióval rendelkezzen az intézmény. Létrejöttének fő támogatói a Benelux államok voltak. Franciaország elsőszámú prioritásává vált, hogy francia nyelvterületre helyezzék a súlypontot, így az EP-triád Brüsz- szelben (Belgium), Luxemburgban és Strasbourgban (Franciaország), mint az Európai Parlament központjai mind francia nyelvterületen talált otthonra. A közgyűlés Strasbourgban tartotta plenáris üléseit, míg a többi jelentős intézménye Luxembourgban kapott helyet. A kezdet A megalakulást követően az ÉSZAK, 1952 őszén kezdte meg működését. 1957-ben, a belga Paul-Henri Spaak vezette ad hoc bizottság által eredményesen kidolgozott további integrációs lépések hatására, a Római Szerződésekkel (1957. március 25.) létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK; European Economic Community) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom; European Atomic Energy Community). A közgyűlés munkája kibővült az új szervezetek parlamenti feladatainak ellátásával. Közgyűlésből parlament Az Európai Parlament elnevezést 1962- ben kapta, komoly vita közepette. Hivatalosan csak az egységes európai okmányban ismerték el a névváltozást 1986-ban. Kezdetben az Európai Parlament nem rendelkezett a szén- és acélipari témákon túlmutató perspektívákkal, csupán konzultációs, egyeztető feladatkört töltött be, mindezt a bizottság és a tanács árnyékában. Öt év múltán már az EP támogatása kellett ahhoz, hogy a büdzsé elfogadásra kerüljön, egyetértése nélkül az európai költségvetés nem születhetett meg. Közvetlen választás A közgyűlés már a hatvanas évek végén sürgette, hogy a Római Szerződésnek megfelelően közvetlenül válasszák meg a képviselőket. Érdemi változás csak az 1972-ben, a Vedel-bizottság által készített jelentéssel, majd a Valéry Giscard d’Estaing, francia államfő által elnökölt párizsi tanácskozáson történt. A Vedel-jelentés felvázolta a közvetlen választás bevezetésének lehetőségét és szükségességét. A tanács úgy határozott, hogy a lehető leghamarabb 1978-ban vagy 3 azután megrendezik a nemzeti parlamenti delegálást felváltó általános, közvetlen, titkos szavazás intézményét. Ez egyfajta legitimitást is biztosít az Európai Parlament számára, hogy közvetlenül a választóktól nyert mandátumával azonos szerepkört töltsön be, s ez által is csökkentse a demokratikus deficitet. Bátorítás a parlamentnek 1980-tól kezdve az Európai Bíróság döntése nyomán a tanács köteles volt kivárni a parlament véleményét, ami korábban furcsamód nem érvényesült. Az Európai Tanács rendre előbb döntött, mielőtt még az Európai Parlament véleményét eljuttatták volna a szervezethez. Véleménynyilvánítási jogát kihasználva egyre több kérdésben foglalt állást. A holtpontról az 1987. január 1- jén hatályba lépett egységes európai okmány mozdította ki a parlamentet. Erősítette több területen a szerepét. Maastricht! szerződés A kilencvenes évek elején bevezetett, maastrichti szerződés radikálisan megváltoztatta a közösség működését. Az 1993. november 1-jén hatályba lépett szerződés létrehozta az Európai Uniót, s növelte az EP jogköreit. Maastricht hatására létrejött az európai polgárság intézménye, s ennek következtében az európai ombudsman, mint a parlament alá tartozó szervezet, továbbá az európai polgárok immár petíciót is nyújthatnak be az Európai Parlamentnek. 1997-től kezdve növekedett a parlament szerepe az unió mind a három pillérén (Európai Közösség, kül- és biztonság- politika, valamint bel- és igazságügyi együttműködés) belül. A kelet-európai bővítés előrevetítette egy újabb szerződés szükségességét. A Nizzában aláírt okmány radikális átalakítást hozott az EP felépítését illetően. Az Európai Parlamentről dióhéjban Az európai parlamenti választások egyedülállóak. A nemzetekfelet- ti demokráciának egyetlen más gyakorlata sem hasonlítható hozzájuk. 27 EU-tagállamban összesen 375 millió szavazó járul az urnákhoz 2009. június 4-7. között - hazánkban június 7-én -, hogy megválassza az uniós polgárokat szolgáló 736fős parlamentet. Ezen a választáson azért szavazunk, hogy megválasszuk azokat a politikusokat, akik nézeteinket képviselik, és ezek szerint cselekednek. Az európai parlamenti választás a politikai lehetőségekről szól és kijelöli az Európai Unió haladási irányát, és megszabja az európai integráció további fejlődését. Döntéshozójogszabályalkotó Az Európai Parlament a kezdeti konzultatív szerepét jelentősen meghaladva, ma már az uniós döntéshozatal során nagy részben az Európai Unió Tanácsával közösen hoz döntéseket, alkot jogszabályokat. így egyre inkább tekinthető társdöntéshozó, társjogalkotó szervnek. A parlament aktív szerepet játszik a polgárok mindennapjait befolyásoló jogszabályok kidolgozásában, például a környezet- védelem, a fogyasztói jogok, az esélyegyenlőség, a közlekedés és a személyek, a tőke, a szolgáltatások és az áruk szabad mozgása területén. A parlament a tanáccsal együtt hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió éves költségvetése fölött is. Az Európai Parlament hagyja jóvá, továbbá az Európai Bizottság összetételét és felügyeli a testület munkáját. Komoly kihívások A következő öt évben Európának komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A tagállamoknak többek között közösen kell kezelniük a globális klímaváltozás hatásait, szabályozni kell a pénzügyi piacokat, gondoskodniuk állampolgáraik biztonságáról, foglalkozniuk kell a bevándorlás kérdésével, fenntarthatóvá kell tenni a gazdaságaikat és szociális rendszereiket. Ilyen és ehhez hasonló kiemelkedően fontos és meghatározó kérdésekben fog majd az Európai Parlament döntéseket hozni. Az európai parlamenti választások beleszólási lehetőséget adnak számunkra arra, hogy eldöntsük, ki hozza meg ezeket a döntéseket, és meghatározzuk a megszületendő határozatok irányát. Éljünk a lehetőséggel!
