XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)

2009-05-02 / 9. szám

2009. május 2. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Az Európai Parlament története A második világháborút követő­en a nyugat-európai államok a szovjet előretöréssel találták szembe magukat. Franciaor­szág, melynek komoly fejtörést okozott a Saar-vidék és a német kérdés, megtette az első lépést, hogy nyisson a korábbi ellensé­ge) Németország felé. Kis lépések A „kis lépések” elképzelése Jean Monnetól származik, a Francia Tervezési Bizottság el­nökétől, aki a francia-német kooperációt fokozatosan akarta mélyíteni, megoldást keresve ezzel a francia németellenességre, egy újabb háborút megelőzendő. A legké­zenfekvőbb megoldásnak az tűnt, ha a fran­cia-német szén- és acéltermelés egészét egy közös főhatóság irányítása alá helyeznék. 1952. július 25-én életbe lépett az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK/European Coal and Steel Community, ECSC) létreho­zásáról szóló szerződés, s ezzel felállt a 78 ta­got számláló közgyűlés, az Európai Parla­ment (EP) elődje. Hol legyen a székhely? Már a közgyűlés létrejötte előtt vita bon­takozott ki arról, hol legyen a székhely, me­lyik állam hány képviselőt delegáljon, s mi­lyen funkcióval rendelkezzen az intézmény. Létrejöttének fő támogatói a Benelux álla­mok voltak. Franciaország elsőszámú prio­ritásává vált, hogy francia nyelvterületre he­lyezzék a súlypontot, így az EP-triád Brüsz- szelben (Belgium), Luxemburgban és Strasbourgban (Franciaország), mint az Eu­rópai Parlament központjai mind francia nyelvterületen talált otthonra. A közgyűlés Strasbourgban tartotta plenáris üléseit, míg a többi jelentős intézménye Luxembourg­ban kapott helyet. A kezdet A megalakulást követően az ÉSZAK, 1952 őszén kezdte meg működését. 1957-ben, a belga Paul-Henri Spaak vezette ad hoc bi­zottság által eredményesen kidolgozott to­vábbi integrációs lépések hatására, a Római Szerződésekkel (1957. március 25.) létre­hozták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK; European Economic Community) és az Európai Atomenergia Közösséget (Eura­tom; European Atomic Energy Community). A közgyűlés munkája kibővült az új szerve­zetek parlamenti feladatainak ellátásával. Közgyűlésből parlament Az Európai Parlament elnevezést 1962- ben kapta, komoly vita közepette. Hivatalo­san csak az egységes európai okmányban is­merték el a névváltozást 1986-ban. Kezdet­ben az Európai Parlament nem rendelkezett a szén- és acélipari témákon túlmutató pers­pektívákkal, csupán konzultációs, egyeztető feladatkört töltött be, mindezt a bizottság és a tanács árnyékában. Öt év múltán már az EP támogatása kel­lett ahhoz, hogy a büdzsé elfogadásra kerül­jön, egyetértése nélkül az európai költségve­tés nem születhetett meg. Közvetlen választás A közgyűlés már a hatvanas évek végén sürgette, hogy a Római Szerződésnek meg­felelően közvetlenül válasszák meg a képvi­selőket. Érdemi változás csak az 1972-ben, a Vedel-bizottság által készített jelentéssel, majd a Valéry Giscard d’Estaing, francia ál­lamfő által elnökölt párizsi tanácskozáson történt. A Vedel-jelentés felvázolta a közvet­len választás bevezetésének lehetőségét és szükségességét. A tanács úgy határozott, hogy a lehető leghamarabb 1978-ban vagy 3 azután megrendezik a nemzeti parlamenti delegálást felváltó általános, közvetlen, tit­kos szavazás intézményét. Ez egyfajta legiti­mitást is biztosít az Európai Parlament szá­mára, hogy közvetlenül a választóktól nyert mandátumával azonos szerepkört töltsön be, s ez által is csökkentse a demokratikus deficitet. Bátorítás a parlamentnek 1980-tól kezdve az Európai Bíróság dön­tése nyomán a tanács köteles volt kivárni a parlament véleményét, ami korábban fur­csamód nem érvényesült. Az Európai Ta­nács rendre előbb döntött, mielőtt még az Európai Parlament véleményét eljuttatták volna a szervezethez. Véleménynyilvánítási jogát kihasználva egyre több kérdésben fog­lalt állást. A holtpontról az 1987. január 1- jén hatályba lépett egységes európai ok­mány mozdította ki a parlamentet. Erősítet­te több területen a szerepét. Maastricht! szerződés A kilencvenes évek elején bevezetett, maastrichti szerződés radikálisan megvál­toztatta a közösség működését. Az 1993. november 1-jén hatályba lépett szerződés létrehozta az Európai Uniót, s növelte az EP jogköreit. Maastricht hatására létrejött az európai polgárság intézménye, s ennek következtében az európai ombudsman, mint a parlament alá tartozó szervezet, to­vábbá az európai polgárok immár petíciót is nyújthatnak be az Európai Parlament­nek. 1997-től kezdve növekedett a parla­ment szerepe az unió mind a három pillé­rén (Európai Közösség, kül- és biztonság- politika, valamint bel- és igazságügyi együttműködés) belül. A kelet-európai bő­vítés előrevetítette egy újabb szerződés szükségességét. A Nizzában aláírt okmány radikális átalakítást hozott az EP felépíté­sét illetően. Az Európai Parlamentről dióhéjban Az európai parlamenti választások egyedülállóak. A nemzetekfelet- ti demokráciának egyetlen más gyakorlata sem hasonlítható hoz­zájuk. 27 EU-tagállamban összesen 375 millió szavazó járul az urnákhoz 2009. június 4-7. között - hazánkban június 7-én -, hogy megválassza az uniós polgárokat szolgáló 736fős parlamentet. Ezen a választáson azért szavazunk, hogy megválasszuk azokat a politikusokat, akik nézeteinket képviselik, és ezek szerint cse­lekednek. Az európai parlamenti választás a politikai lehetőségekről szól és kijelöli az Európai Unió haladási irányát, és meg­szabja az európai integráció további fejlődését. Döntéshozójogszabályalkotó Az Európai Parlament a kezdeti konzul­tatív szerepét jelentősen meghaladva, ma már az uniós döntéshozatal során nagy részben az Európai Unió Tanácsával közösen hoz döntéseket, alkot jogszabá­lyokat. így egyre inkább tekinthető társ­döntéshozó, társjogalkotó szervnek. A par­lament aktív szerepet játszik a polgárok mindennapjait befolyásoló jogszabályok kidolgozásában, például a környezet- védelem, a fogyasztói jogok, az esélyegyen­lőség, a közlekedés és a személyek, a tőke, a szolgáltatások és az áruk szabad mozgása területén. A parlament a tanáccsal együtt hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió éves költségvetése fölött is. Az Európai Parlament hagyja jóvá, továbbá az Európai Bizottság összetételét és felügyeli a testület munkáját. Komoly kihívások A következő öt évben Európának komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A tagállamoknak többek között közösen kell kezelniük a globális klímaváltozás hatá­sait, szabályozni kell a pénzügyi piacokat, gondoskodniuk állampolgáraik bizton­ságáról, foglalkozniuk kell a bevándorlás kérdésével, fenntarthatóvá kell tenni a gazdaságaikat és szociális rendszereiket. Ilyen és ehhez hasonló kiemelkedően fontos és meghatározó kérdésekben fog majd az Európai Parlament döntéseket hozni. Az európai parlamenti választások beleszólási lehetőséget adnak számunkra arra, hogy eldöntsük, ki hozza meg ezeket a döntéseket, és meghatározzuk a megszüle­tendő határozatok irányát. Éljünk a lehetőséggel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom