XIII. Kerületi Hírnök, 2009 (15. évfolyam, 1-24. szám)

2009-04-14 / 8. szám

2009. április 14. TIZENHARMADIK § KERÜLETI HÍRNÖK 11 Bringázz a munkába! Május 8-áig legalább nyolcszor kell biciklivel munkába mennie annak, aki részt vesz a Magyar Ke­rékpáros Klub és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisz­térium közös szervezésében, a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium közreműködésével a Bringázz a munkába! akcióban, amelynek fő célja, hogy az egész országban népszerűsítse a kerék­verseny állása, hány kilométert te­kertek a résztvevők közösen, hány kilogramm szén-dioxidot és mennyi benzinpénzt spóroltak meg. Idén a szervezők új akciókat is hirdettek, mint például Bringázz szoknyában és öltönyben! vagy Bringázz és vonatozz! címmel. Tavaly nyolcezren csatlakoz­tak a mozgalomhoz, csaknem fe­lük legalább hétszer pattant bicik­pározást, és felhívja a figyelmet a fenntartható városi közlekedés ki­alakításának fontosságára. A Bringázz a munkába! kam­pányban egyének vagy maximum ötfős csapatok vehetnek részt, re­gisztrálni és a csoportok eredmé­nyét jegyezni a www.bringazz- munkaba.hu oldalon lehet. A hon­lapon is nyomon követhető, hol tart a cégek és a csapatok közötti lire. Összesen több mint 730 ezer kilométert tettek meg, így 139 ezer kilogramm szén-dioxid-ki- bocsátást spóroltak meg, és több mint 16 millió kalóriát égettek el. A megtakarított benzinpénz pe­dig megközelítette a 15,5 millió forintot. Bővebb információ a www. bringazzmunkaba.hu weboldalon található. Gyerekekkel telt meg a Margitsziget Március végén a Margitszigeten rendezték meg a XIII. kerületi mezei fu­tó diákolimpiát. A sprintre több mint ezer gyermek adta le nevezését. Öröm volt látni, hogy mennyi mozogni vágyó fiatal gondolta úgy, hogy megméreti magát a kerületi diákolimpia mezei futóbajnokságán. A mar­gitszigeti eseményre 18 intézmény 1102 diákja jelentkezett. A gyerekzsi­vajtól hangos sziget szinte odébbúszott, amikor a fiatalok korcsoporton­ként nekiiramodtak. A remek időben rendezett mezei futóversenyen több győztest is avattak, az aranyérmek gyűjtésében a Pannónia, a Né­meth László és a Hegedűs Géza iskola járt az élen. FERENCVÁROS - U DÓZSA k ^ O. GOLLÖVÖ1 GORöCS S2USZP ^ :göröcs albet borsanyI­; ONCOL-KUHARS2KI ALBERT ' .* VASAS - CSEPEL 0 * 3 t 1 w mSXOLC-OlOSGYOR 1‘* GYÖR-NTK VÉGE 0-2 ' v- " ‘ Angyalföldi pálmafák Cikksorozatunkban a piros-kék klub múltjából idézünk fel epizódokat Fáj utca ’59 Az FTC-Űjpest rangadón, a Népstadionban nem hittek a szemüknek az emberek, hogy a Csepel 3-0-ra vezet a Fáy utcában Fotó: Képes Sport N emkérdezem, emlékszik-e még valaki 1959. jú­nius tizennegyedikére, mert - amint az hama­rosan igazolódik - Raduly József, májusban a nyolcvankettedik születésnapját ünneplő korábbi Va- sas-csatár tökéletesen emlékszik. Na, nem feltétlenül amiatt, hogy akkor tartották az országos traktoros­napot. .. (Nyilván jó hangulatban, mert a lapok előző­leg hírül adták: „Június végéig 250 kombájnt kapunk a Szovjetunióból.”) Abban az időben sorjáztak az ese­mények, hiszen huszonnégy órával korábban az épí­tők nagygyűlése zajlott az ipar államosításának tize­dik évfordulóján, és a jubileum alkalmából fellobogó­zott épületben hasonlóan zsúfolt ház volt, akár a Nép­stadion az évi mérkőzésein. Az arénában persze rendre többen jöttek össze, és ebben nemcsak a befogadóképesség, hanem a kedv is játszott „némi” szerepet... A labdarúgó-találkozók­ra - a rendőrökön kívül - senkit sem kellett kivezé­nyelni, sőt minden egyes belépő kinccsel ért fel. A vá­logatott meccseken a következő nézőszámokat je­gyezték fel: Jugo­szlávia (4-0) 90 000, Svédország (3-2) 72 000, Szovjetunió (0- 1) 90 000, Svájc (8-0) 70 000, NSZK (4-3) 90 000. Az óriási ér­deklődést meg lehetett érteni, hiszen Magyar- ország nemzeti együttese az első lett a France Football európai ranglistáján melyet az „aranylabdás” szaklap 1959 ka­rácsonyán tett közzé először -, sőt a meggypiros mezes együttesről sorra írták a világ különböző tájain, hogy „itt a magyarok Puskásékhoz méltó új generációja”. Gondolhatják, a bajnoki mér­kőzéseket sem üres lelátók előtt rendezték: a Vasas például 75 000 drukker előtt játszott 1-1-et az FTC- vel, majd 85 000 szurkoló jelenlétében győzte le 2-1- re - Raduly két góljával - az MTK-t. Az NB 1 1959-es nézőcsúcsát azonban feltehetően az FTC-Űjpest, Va- sas-Csepel kettős rangadó hozta volna el, ám az an­gyalföldiek beadvánnyal fordultak a Magyar Testne­velési és Sport Tanácshoz, hogy a Fáy utcában lép­hessenek pályára. A versenykiírásra hivatkoztak, ab­ban pedig az szerepelt: az utolsó három forduló talál­kozóit azonos időben kell kezdeni. S egyszerre négy csapat mégsem futhatott ki a Népstadion pázsitjá­ra... A XIII. kerületieknek természetesen mindegy volt, mikor játszanak; inkább azt akarták elkerülni, hogy az aréna háromnegyede az ellenfelet buzdítsa a fő meccsen. Bizony, az FTC-Üjpest kezdődött volna 15.45-kor és a Vasas-Csepel 17.30-kor, mert a táblá­zat elején az utolsó előtti fordulót megelőzően ez volt a helyzet: 1. Csepel 31 pont, 2. Vasas 31. Az MTST elöljárói alighanem érzékelték a turpisságot, de nem tehettek mást (a szabály, az szabály): helyt adtak a Vasas kiírástisztelő kérelmének. E pillanatban senki sem gondolta, mennyire rosszul járnak az angyalföl­diek! Az csak a kisebbik probléma volt, hogy a mérkőzés napján zuhogott az eső, emiatt csupán tízezer néző kereste fel a Fáy utcai sporttele­pet. A nagyobb gondot az jelentet­te: annak a tízezernek a többsége is megbán­ta, amiért ki­ment. ..- Mivel ha­zai pályán fut­ballozhattunk, valamennyien biztos bajnoknak hittük magunkat - mondja a fél évszázada kísértő meccsről Raduly Jó­zsef. - Még Bundzsák Dezső sem volt izgatott, noha ő minden találkozó előtt reszketett... Ám a nagy mel­lényben a borús idő dacára is melegünk lett, mert a csepeli Bulla a mérkőzés elején „bevarrt” egy szabad­rúgást, és attól fogva a túlzott önbizalom idegességbe fordult. Csak kapkodtunk és kapkodtunk, így aztán kaptunk még kettőt, és a 0-3 után jó néhány játékos­társam sírt az öl­tözőben. Én nem zokogtam, de hosszú ideig der- medten ültem a pádon, nem tud­tam magamhoz térni. Állítom, jobb csapatunk volt, mint az egyébként masz- szív Csepelnek, és ha ugyanúgy te­kintünk a meccs­re, akár a Ferenc­város, a Honvéd, az MTK vagy az Újpest elleni rangadóra, si­mán nyerünk. így viszont elpackáz­tuk az aranyér­met, és alighanem pályafutásom legnagyobb drámá­ját éltem meg a vereséggel, melynek nyomán - hiába győztünk a zárófordulóban 2-0-ra Szombathelyen - negyedikként fejeztük be az évadot ahelyett, hogy el­sők lettünk volna. Hozzá kell tenni: a Csepel színkombinációja ugyanolyan volt, mint a Vasasé. Vagyis e 3-0 lehet minden idők legfájóbb piros-kék diadala a Fáy utcá­ban... Hegyi Iván a Népszabadság főmunkatársa VASAS-CSEPEL 0-3 (0-2) Fáy utca, 10 000 néző. Jva Kösztner. Vasas: Kovalik - Nagy, Bundzsák, Sárosi - Bárfy, Berendi - Raduly, Csordás, Szilágyi I, Ihász, Lenkei. Csepel: Tóth I - Bulla, Kóczián, Takács - Ughy, Kleibán - Tóth II, Schwerecz, Gondos, Pál II, Németh. Gól: Bulla, Gondos, Németh. Szabó Dávid

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom