XIII. Kerületi Hírnök, 2008 (14. évfolyam, 1-24. szám)

2008-01-15 / 1-2. szám

2008. január 15. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 9 553 méter hosszú a Szent István körút ANagykörút A magyar főváros ma már el­képzelhetetlen a Nagykör­út nélkül, hiszen ez az egyik fő ütőere, s az egyik legfon­tosabb, legforgalmasabb útvona­la, mely egyebek között arról is hí­res, hogy itt jár Európa legtöbb utast szállító villamosa, a 4-6-os. A Nagykörút teljes hossza - a Margit hídtól a Petőfi hídig - 4141 méter. A kerületünk déli határát érintő Szent István körút 553 méter hosz- szú. Szélessége mindenhol 45 mé­ter, teljes felülete tehát 186 345 m2. Látszólag vízszintes, azonban ez optikai csalódás: a tengerszint fe­letti legmagasabb pontja (a Nyu­gati előtt) 106,1 méter. Innen mindkét irányban lejt. Nem vélet­lenül, hiszen alatta húzódik az egyik fő szennyvízcsatorna, mely­nek működéséhez elengedhetet­len a gravitáció. A Nagykörút léte­sítéséhez 251 épületet (összesen mintegy félmillió légköbméternyi) kellett elbontani. Hajózható csatorna A Nagykörút nyomvonalát a természeti adottságok határozták meg. Először hajózható csatorna ötlete is felmerült, de ezt elvetették és a szárazföldi megoldás nyert lét- jogosultságot. A Közmunkatanács első főmérnökétől, Reitter Ferenc- től származó első műszaki terv a mély fekvésű területeket hajózha­tó, 8 láb (2,4 méter) mély, 120 láb (36 méter) széles csatornával sze­rette volna összekötni, felélesztve az egykori folyóágat. A csatorna északi és déli végén egyaránt zsi­lipkapukkal csatlakozott volna a Dunához. A csatorna megvalósítá­sára létrejött a Pesti Dunacsator­na-társaság, 1868-ban pedig Mention Alphons és üzlettársai le­foglalták maguknak az előmunká­latok jogát, vállalva, hogy 4 év alatt kiépítik a legnagyobb dunai hajók­kal is hajózható ágat, 12 híddal és 48 rakodóhellyel. A terv pénzügyi okok miatt nem valósult meg. A főváros egyik leghírhedtebb része volt ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Mi A Nagykörút északi szakasza - a Lipót (ma: Szent István) körút - a Fegyvergyár utca tengelyét vette alapul, amely akkoriban ipari léte­sítményekkel volt beépítve, lakó­házat csak elvétve lehetett itt talál­ni. A terület a főváros egyik leghír­hedtebb része volt, ám a városren­dezés után középosztálynak adott otthont. A nyomvonal a mai Nyu­gati téren keresztülvágta a Pesti in- dóház (a Nyugati pályaudvar előd­je) csarnokát, melynek homlokza­ta a mai Jókai utca vonalában volt. Az új útvonalhoz, valamint a vas­úti forgalom megnövekedéséhez igazodva készült el a Nyugati pá­lyaudvar 1874-77 között - az Eif­fel intézet tervei szerint. A nyom­vonal a Nyugati és az Andrássy út között jórészt beépítetlen telkeken vezetett, a Király utca és az Üllői út között azonban jelentős bontáso­kat kellett elvégezni. Szűk utcák és az ezeket alkotó földszintes lakó­házak, istállók és műhelyek tűntek el - a környéken alig volt emeletes ház. Az Üllői út és a Boráros tér kö­zötti nyomvonal a meglévő Malom utcához igazodott. A sarkon már akkor is állt a Mária Terézia lakta­nya, amelyet nem lehetett elbon­tani - így a nyomvonalat ennek megfelelően kellett kialakítani. A Szent István körút előző nevei: 1840-es évek: Neuer Damm Strasse (Új töltés utca) 1858: Tiiköry Damm (Tüköry töltés): a Váci-védgát egy sza­kaszát - amely a mai körút vo­nalán húzódott - Tüköry-gát- nak nevezték; itt volt a Tüköry serfőzde és a Neue Welt (Új vi­lág) mulató 1872: Waffenfabrik Gasse (Fegyvergyár utca): utalás a kö­zeli Vidats-féle gépgyárra, ahol 1848-49-ben a honvédség számára is készültek fegyverek 1874-1937: Lipót körút Forrás: Jelen ics József: A XIII. ke­rület teljes utcanévlexikona Szakaszos építkezés A nagykörút építkezése több fá­zisra - 1872-1883, 1884-1890, 1891-1896 és 1897-1906-bont­ható. Az építkezéshez pénzre volt szükség, de - bár a körút nyomvo­nalát törvényben rögzítették - sem az államnak, sem a fővárosnak nem volt elegendő forrása. A ne­hézségeket az 1873-ban kezdődött pénzügyi válság tovább fokozta, így az új úton az első időszakban alig épült valami -12 év alatt mind­össze 23 épületet húztak fel (köz­tük a Nyugati pályaudvart és a Blaha Lujza téren a később elbon­tott Nemzeti Színházat). A Köz­munkatanács ezekben az években jobbára csupán arra törekedett, hogy a körút szabályozott nyom­vonalán újabb építkezést ne enged­jen. A második etapban szinte tel­jesen kiépült a Váci út és a Király utca közötti szakasz, de számos új ház emelkedett az Erzsébet és Jó­zsef körúton is. Az időszak utolsó esztendejében kezdték el építeni a Blaha Lujza téren - Hauszmann Alajos tervei szerint - a Technoló­giai Iparmúzeumot. A következő időszakban a fő motivációt az 1896-os Millennium jelentette. Ek­kor már jócskán építkeztek a Lipót körúton is - olyannyira, hogy ek­kor került tető alá egyebek között a Vígszínház. Az erőfeszítések végül is nem voltak hiábavalóak, mert a Közmunkatanács 1896. augusztus 31 -én átadta a Nagykörutat. Ám az építkezések még egy évtizedig foly­tatódtak - ekkor készült el a Lipót körút legtöbb háza is - így a Nagy­körút teljes befejezése valójában 1906-ra datálható. Végigsétáltam a Szent István körúton A legfrissebb benyomások „megszerzéséhez” január elején sétáltam végig a Szent István kör­úton. A Jászai Mari tértől indultam és a páros - azaz kerületünk - ol­dalán nézelődtem. Emléktáblát, szobrot és ehhez hasonlókat kerestem a házfalakon - de sehol sem találtam! Mintha híres ember nem született, nem la­kott volna itt! Az egyetlen kivétel a Vígszínház épülete, melynek a Ditrói Mór utcai oldalán elhelye­zett tábláról megtudhatjuk a leglé­nyegesebbeket a színi direktor és a színház kapcsolatáról. A házak földszintjén mindenütt valamilyen üzlet, a kapualjakban ügyvédek, közjegyzők, órások - és ki tudja még ki mindenki más - hirdeti és propagálja ténykedését, így remélvén fellendíteni a forgal­mat. Az udvarokba bej ütni elég ne­héz: mindenhol rácsok, bezárt aj­tók, kis- és nagykapuk. Egy házba sikerült bemennem, ahol körül­nézhettem egy kicsit és megleshet­tem a körfolyosók, valamint az emeletek közötti közlekedést meg­könnyítő, szemmel láthatóan utó­lag szerelt, üvegkalickás lift nem mindennapi hangulatát. A számozás 2—30-ig tart, az utolsó ház után a körút kiöblösö- dik és belesimul a Nyugati tér 5. számú ház ívelt homlokzatába. Az épületek állaga jónak mondható - bár néhány homlokzatra ráférne egy kis takarítás, ugyanis magu­kon viselika körút szennyét-porát. Ezt azonban inkább a túloldalról lehet látni, ahová - ahogy én is tet­tem - érdemes átmenni: visszajut­va ugyanis a Jászai Mari tér sarká­ra, az ott levő bankfiók bejárata mellett egy kis dombormű találha­tó. Szent István mellképét ábrázol- ja és tudatja mindenkivel, hogy ha­zánk első királyáról elnevezett körútra érkezett. Fehér György Tájékoztató a helyi adókat érintő 2008. január 1-jétől hatályos változásokról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (Htv.) a helyi önkormányzatok részére adott felhatalmazás alapján, illetve a törvény 2008. január 1-jétől hatá­lyos, építmény-, illetve telekadót érintő változásait is figyelembe véve, a XIII. kerületi önkormányzat épít­mény- és telekadóról szóló rendeletéit módosította. Kerületünkben 2007. december 31. napjáig men­tes volt az építményadó alól az a lakásingatlan, ame­lyet részben vagy teljes egészében lakás céljára hasz­náltak. A 34/2000. (XI. 15.) számú építményadóról szóló helyi rendelet módosítása értelmében a lakásingatla­nok vonatkozásában 2008. január 1-jétől építmény­adó-fizetési kötelezettség alá esnek az alábbiak. 1. Társas vállalkozás abban az esetben, ha az év el­ső napján a vállalkozás a lakás tulajdonosa (vagy a la­kást terhelő vagyoni értékű jog jogosultja) és- a vállalkozás székhelye vagy telephelye és levele­zési címe a lakásba van bejelentve és/vagy- a lakást részben vagy egészben üzleti célt szolgá­ló tevékenység folytatására használja. 2. Egyéni vállalkozó, ha az év első napján a lakás tu­lajdonosa (vagy alakást terhelő vagyoni értékű jog jo­gosultja) és a lakás a vállalkozói igazolványában meg­jelölt székhelye vagy telephelye, valamint a lakás egy része vagy egésze után a személyi jövedelemadóban, vagy a helyi iparűzési adóban költséget számol el. 3. Magánszemély, ha az év első napján a lakás tulaj­donosa (vagy a lakást terhelő vagyoni értékű jog jogo­sultja) és annak egy részében vagy egészében vállalko­zási, üzleti célt szolgáló tevékenységet folytatnak. A 35/2000. (XI. 15.) számú telekadóról szóló helyi rendelet 2008. január 1 -jétől hatályos módosítása ér­telmében telekadó-köteles az a belterületi telekingat­lan is, amelynek határain belül a fentiek alapján épít­ményadó hatálya alá eső lakóingatlan található. Munkatársaink az alábbi elérhetőségeken nyújta­nak további felvilágosítást. Telefon: 452-4133,452-4100/4738-as mellék. E- mail: adougy@bpl3.hu. Személyesen: Béke tér 1., II. emelet 234-es, 235-ös irodákban. Levélben: 1139 Bu­dapest, Béke tér 1. INGYENES SZEMVIZSGÁIAT AJÁNDÉKUTALVÁNY-5000 Ft Vágja ki, és hozza be a hirdetést! Részletek a boltban, LEHEL Piac, Emelet (a mozgólépcsőnél) Hétfő-péntek 9.00-18.00 ■ szombat 9.00-13.00 Telefon: 288-6960

Next

/
Oldalképek
Tartalom