XIII. Kerületi Hírnök, 2007 (13. évfolyam, 1-24. szám)
2007-02-01 / 3. szám
2007. február 1. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 7 Kerületünk postatörténete Ezzel a címmel jelent meg dr. Róbert Péter angyalföldi tanár-helytörténész sok kuriózumot tartalmazó munkája, amely a XIII. kerületi helytörténeti füzetek sorozatának 12. kötete. E 40 oldalas, de információt bőven tartalmazó könyvecske bemutatójára január 28-án az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény kiállítótermében került sor, ahol Szabó Ivett, a gyűjtemény vezetó'je köszöntötte annak a tíz postának a dolgozóit, akik információikkal segítették a szer- zó't, a helytörténész kollégákat és a szép számú helytörténet iránt ér- deklődőt. Szabó Ivett ismertette a gyűjtemény történetét, eddigi tevékenységét. Kiemelte, hogy az 1996-ban újjáalakult helytörténeti klub tagjainak kutatásai és az azokból született publikációk maradandó alkotásokkal gazdagították nemcsak a kerületi, de a főváros helytörténeti irodalmát is. Ezután Udvarhelyi András tanár, újságíró, helytörténész, a csepeli újság munkatársa mutatta be kollégájának könyvét. A csepeli kolléga elmondta, hogy háromszorosan is joggal szólhat Róbert Péter könyvéről, egyrészt, mert csaknem tíz esztendeig volt a Postás Dolgozó volt felelős szerkesztője, s így volt ideje megtanulni a postát. Mint a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény volt munkatársa és helyi oral history könyvek szerzőjeként belekóstolt a helytörténetbe. Harmadszor pedig több évtizedes barátság fűzi a szerzőhöz, aki 1984 óta vesz részt a helytörténeti mozgalomban, több ilyen tárgyú könyve, publikációja jelent meg. A Kerületünk postatörténete című füzetről Udvarhelyi András elmondta, hogy nemcsak a tíz postát és néhány postai intézményt, a postások munkáját mutatja Róbert Péter, de kis postatörténeti bevezetőjében tágabb keretekbe helyezi a kerületi posták történetét. Az egyes posták históriájának ismertetése közben, ízelítőt ad a kerület történelméből is. Az est azonban nemcsak postatörténetről szólt, hiszen a szerző és füzetének bemutatója jó ürügyet szolgáltatott, hogy zenés irodalmi műsorrá terebélyesedjen az estbe hajló kellemes délután. Ugyanis a Pannónia utcai általános iskola növendékei gondoskodtak a művészi körítésről. Czövek Márton és Ginter Tamás gitározott, Czövek Leticia fu- volázott, Perényi Barbara, Kocsis Vivien, Terebesi Balász és Pusztai Xintia postás témájú verseket mondtak. Végül pedig Reinchard Ferenc helytörténész harmonikaszóval kedveskedett a „nagyérdeműnek”. Pánczél Endre Szépírók az Újlipótvárosi Klub-Galériában Pályázzunk sikeresen A Szépírók Társasága meghívja önt irodalmi estjére, A Könyv Utóélete és az Újlipótvárosi Esték program keretében- olvasható a meghívókon. De kik is azok a szépírók? „Szép író: szép-író (főnév). 1. Ki a betűket szép alakban leírni tudja, s azt ügyességet meste- rileg gyakorolja. 2. Nyelvbéli előadást illetőleg oly író, kinek írásmódja az olvasó kedélyét gyönyörködteti, aki virágosán, ékesen ír„ - definiálja A magyar nyelv szótára (Czuczor- Fogarassi) 1870-ben. A mai Szépírók Társasága az írószövetségből kivált, egymás irodalmi munkásságát megbecsülő és szellemi tekintetben egymáshoz közelálló írók által létrehozott szakmai szervezet. A Szépírók Társasága a szakma legjelentősebb művészeit tömöríti magába. Csapiár Vilmos elnök, Grecsó Krisztián alelnök irányítják, és mindenki részvételével szervezik az irodalom népszerűsítését is. Ennek a folyamatnak része A Könyv Utóélete sorozat, amely hosszú vándorlás után, úgy látszik végre állandó otthonra lelt a Tátra utcában, a Klub-Galériában. Bonyolult és nehéz pályázatok sora vezetett el idáig, amelyet azért ismertetek, hogy mindenki megtanulhassa, hogyan kell ma pályázaton megnyerni azt, amit akarunk. Először jött az ötlet, hogy a kerületi polgárok irodalmi esteket szeretnének. Polgár Ernő, a rendezvények moderátora, aki szintén jeles író és a Szépírók Társaságának tagja, pályázatokat adott be kollégáival közösen az NKÖM, NCA, Maszre, NKA kiírásaira. Később ők lettek a támogatói az irodalmi esteknek. Ezt követte a Táncsics Alapítvány, aki zenei programokkal támogatta azokat. így születik egy kulturális pályázat. Most már jöhet az Irodalmi Est: Spiró Györggyel, Payer Imrével, Polcz Alaine-vel, Kálnay Adéllel, Grecsó Krisztiánnal láthattuk az elsőt január 5-én. A második esten, február 2-án Komád György, Szilágyi Ákos, Németh Gábor, Hartay Csaba, András Sándor lesznek Polgár Ernő és a közönség vendégei. De miért A Könyv Utóélete a sorozat címe? - kérdeztem Polgár Ernőtől. A választeljesenlogikus. MinttudA Könyv Utóélete & llptmíros KliMJaiérübas juk, minden könyvnek megvan a maga sorsa. A Szépírók neves társasága nem a polcokon porosodva, hanem olvasói kezében szeretné látni művészete gyümölcsét, a könyvét, amelynek terjesztése ma már nem a tömegérdeket kiszolgáló harsány pultokon, hanem a magasabb kultúrát képviselő műveknek járó, homály fedte, hátsó eldugott polcokon található csak meg. De hogy jut el így ahhoz, aki valójában vágyik kezébe venni és meleg szobájában esténként olvasni az igényes alkotásokat. Hát így, ahogy a Szépírók Társasága kitalálta, felkutatta, megszervezte mindazt, ami ahhoz kell, hogy egy színvonalas irodalmi est létre jöhessen. Bár minden könyvnek megvan a maga sorsa, azért nem baj, ha az írók is tesznek azért, hogy ez a sors jobb legyen, és a mai kommersz „kultúra, ízlésvilág le ne söpörje a pultról, hogy aztán egy életre betemesse azt a feledés homálya. Bátor, erős és büszke írókat hozott egybe a sors, amikor megalapították a Szépírók Társaságát, hogy tanuljunk tőlük és könyveikből. Vajda Ildikó A Könyv Utóélete irodalmi estre a belépés ingyenes. A részletes program megtekinthető a www.szepiroktarsasaga.hu és a www.ujlipotvaros.com internetes weblapokon. Mrozek-bemutató a József Attila Színházban A Gaál Erzsébet Stúdióban igazi mrozeki hangulatban próbálnak a színészek az idei első bemutatóra. Fekete térben hófehér bútorok között parádésan játszik a három szereplő: Sztarenki Pál, Újréti László és Kocsis Judit (képünkön). Dübörög az abszurd humor, kínos kacaj hagyja el ajkunkat, soha nem tudhatjuk, mitől és mikor féljünk, vagy nevessünk abban az abszurd világban, amely Mrozek egyfelvonásos darabjaiban rátelepszik lelkünkre, gyanakvással, félelemmel és ellentmondásokkal tölt el minket. Kit és hogyan fogadjunk el? Lehetetlen helyzetekből hogyan kerülhetünk ki, és miért került bele egy érthetetlen és értelmetlen szituációba. Kinek van igaza: aki lelőni akar minket, mert régi sérelmek hevítik tettvágyát, vagy aki elbújik és cselhez folyamodik a túlélés érdekében? Kérdések és utalások egy olyan világban, ahol maga a valóság válik abszurddá. Mrozek két egyfelvoná- sosát Naszlady Éva rendezte. Az első a „Nyílt Tengeren”, amelyben Gieler Csaba, Háda János és Vándor Éva játszik, a második a már említett „Károly” című darab. Mindkettő 1961-ben íródott, és bennük Orwellhez hasonlóan Mrozek is burkoltan bírálta a totalitárius rendszereket. Akkor ez nem kerülte el a közönség figyelmét, de a cenzorokét sem. Hazája történelmére utalva mondta egyszer: „A szörny bezárva tartott, és el is bűvölt egyszerre”. Hát ilyen összetett személyiség Mrozek, akit játszani is, nézni is öröm a maga logikusan, öntörvényűén ellentmondásos értelmi és érzelmi világában. A bemutató:2007. január28-án volt. Cikk és fotó: Vajda Ildikó
