XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2006-03-14 / 6. szám

2006. március 14. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK i Egy alma + félóra gyaloglás > 1 pohár bor Az alkohol engedélyezett kábítószer Ismét ülésezett a KEF N éhány napj a az egyik kereske­delmi tévé örömmel tolmá­csolta pécsi orvosok tudomá­nyos eredményként bejelentett közlését, amely szerint napi más­fél-három deci vörösbor segít el­kerülni a szív- és érrendszeri meg­betegedéseket. Ilyen tartalmú hír az utóbbi két évtizedben már több­ször megjelent a nemzetközi mé­diában. (Sőt az is, hogy igyekeznek a vörösborból kivonni a jótékony hatású alkotórészt, amely azután alkohol fogyasztása nélkül alkal­mazható.) Ezt tehát már nem kel­lett feltalálni, de a téma tanulmá­nyozása nyilván kellemes volt. A ragályos betegségek elleni küzdel­mek korában a hős orvosok gyak­ran magukon próbálták ki az eset­leg életveszélyes gyógyszert. Felte­hetően a pécsiek is így jártak el, mert hangsúlyozták, hogy a jó mi­nőségű bor használ. A hírrel kapcsolatban célszerű emlékezetbe idézni néhány tudo­mányosan megalapozott tényt. Reklámozzuk a drogot? A szív- és érrendszeri betegsé­gek elhárítására legalkalmasabb az egészséges életmód. A lakosság egynegyede még zsírral főz, kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt. Négy és fél millió ember kövér vagy túlsúlyos, a 15 és 65 év közöt­ti férfiak 21, a nők mindössze 14 százaléka sportol. Egy alma és fél óra gyaloglás naponta haszno­sabb, egészségesebb és olcsóbb, mint a vörösbor. A bort - és általában az alkoholt - nem kellene népszerűsíteni: az egy főre eső évi fogyasztás (tiszta alkoholra átszámítva) nálunk 14,4 liter évente. Az Európai Unióban csak a franciák előznek meg min­ket. Az ENSZ adatai szerint Föl­dünkön 150 milliárd dollárt adnak ki a növényi és szintetikus drogok­ra, 204 miiliárdot dohányra és 252 milliárdot alkoholra. Becslések szerint 76 millió a Földön az alko­holbetegek száma, nálunk 800 ezer körüli, közülük alkoholos eredetű betegségben közel 15 ezren halnak meg évente. (A tiltott drogokban háromszázan.) Aggasztó, hogy nő az alkoholfogyasztás a középisko­lások között, és általában a lányok­nál. Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt Ez a szólás már egy évszázada ismert, és sajnos igaz. A májzsugo­rodásnak szinte kizárólagos oko­zója az alkohol, és szerepe van a légzőszervi és agyérrendszeri megbetegedésekben is. Az utóbbi években pedig kiderült, hogy az al­kohol megnöveli a szájüreg- és a garatrák esélyét, különösen a do­hányosok között. Két dán tudós pedig 15 ezer szeszes italt fogyasz­tó, és 15 ezer antialkoholista nő több éves megfigyelése után meg­állapította, hogy az alkoholt fo­gyasztóknál nyolcvan százalékkal gyakoribb a rákos betegségek elő­fordulása. Súlyosak az alkoholfogyasztás társadalmi következményei: a csa­ládi kapcsolatok szétbomlasztása, munkaképesség elvesztése, bal­esetek, bűnözés és áldozattá válás. Az alkohol eddig felsorolt bűn­lajstroma azonban még nem teljes. Az agykutatás legújabb eredményei A tudósok szerint az alkohol ve­szélyesebb a tiltott drogoknál, ugyanis azok csak az agy bizonyos speciális receptorait támadják meg, az alkohol pedig nem válogat, hanem valamennyit. Az alkohol egy parányi molekula, amely könnyedén behatol az agy vala­mennyi agysejtjébe. Rendkívül bonyolult hatása miatt az agykuta­tók az alkoholt „piszkos drognak” nevezik. Napi két-három decis borfogyasztás már jelentős pusztí­tást végez az agyban, és a rendsze­resség nagy valószínűséggel szen­vedélyt alakít ki, éppen úgy, mint a többi kábítószer, beleértve a do­hányt is. A szervezet ráhangolódik a kapott drogra, és ha nem kapja meg, megbomlik a kialakított egyensúly. Tehát ha abbamarad az ivás, megjelennek az elvonási tü­netek: idegesség, kéz- és lábreme­gés, pánik, delirium, görcsök, az agykéreg kiszáradása - s az ilyen esetek 6 százaléka halálos! Modern eszközök (mágneses rezonanciavizsgálat) megállapít­ják az agysejtekben okozott káro­kat, azt azonban csak remélik a tu­dósok, hogy az ivás abbahagyásá­val regenerálódhat az agy. Mit lehet tenni egy népbetegség ellen? Fel lehet tenni azt a kérdést, hogy miért nem tiltják be az al­koholt, ha veszélyesebb, mint a betiltott drogok. Nyolcvan évvel ezelőtt az Egyesült Államokban betiltották az alkohol árusítását. (Otthon szabad volt tartani.) Eredmény: bűnbandák elszapo­rodása, a rendőrség korrumpá­lódása és a fogyasztás növekedé­se. Tehát hatástalan, mint ahogy a drogok betiltása sem csökkenti terjedésüket és fogyasztásukat. Az állami egészségügy számára egyébként is kényes ügy az alko­hol. Az ugyan nem igaz, hogy Gorbacsov csak azért bukott meg, mert fellépett a vodkafo­gyasztás ellen, és azért váltotta őt Jelcin, mert ő imádta a vodkát. Kétségtelen azonban, hogy ami­kor szoros választási eredmény várható egy demokráciában, nincs politikus, aki nekirontana a borivóknak és a bortermelők­nek. Nem is kell. Türelmesen, ne­veléssel, felvilágosítással csök­kenteni kell a fogyasztók számát, különösen a fiatalok között. Az természetesen az orvosoktól (és mellesleg a közszereplőktől, szí­nészektől stb.) elvárható, hogy legalább ne reklámozzák az alko­holt. M. D. A XIII. Kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) 2002- ben alakult. A fórum a drogokkal összefüggő problémák megelőzé­sének, kezelésének feladatát vég­zi, valamint összefogja a kerületi önkormányzat és a drogügyek­ben érintett intézmények, szerve­zetek munkáját. A KEF elnöke Holopné Schramek Kornélia, társelnökei: Geist Gábor és Szabó Gábor. A XIII. Kerületi KEF februári megbeszélésén beszámolót tartott dr. Csorba József pszichiáter, addiktológus főorvos, aki a közel­múltban szakértőként vett részt a budapesti KEF-szervezeteknek tartott drogstratégiával foglalkozó tréningen. A főorvos szerint más budapesti KEF-fel összehasonlít­va, a XIII. kerületben működő fó­rum jól szervezett, kidolgozott drogstratégiával rendelkezik. Az ülésen a kerületi KEF részé­ről Sótiné Muzsik Margit tartott T izenharmadik éve, hogy név­adója születésnapján, amely egyben a Magyar Költészet Nap­ja is, programsorozatot indít az An­gyalföldi József Attila Művelődési Központ. Az idei, XIII. József Attila Irodal­mi és Művészeti Napok a kultúra, a művelődés és a művészetek gazdag programját ajánlja közönségének. A rendezvény azzal a céllal jött létre, hogy értékteremtő programokatho- nosítson meg, amelyek a lakosság kerülethez való kötődését, a helyi ér­tékek ápolását, a szórakozás lehető­ségét kínálják. Programok Március 21.19 óra: Különlege­sen nyitott versest Parti Nagy Lajossal. A Költészet Világnapján ismét megrendezzük a Különlege­sen nyitott versestet, amely ezúttal Parti Nagy Lajos költőt látja vendé­gül. A rendezvény keretében amatőr írók, költők is felolvasnak, és meg­osztják gondolataikat a költészet mai helyzetéről. Helyszín: Angyal­földi Helytörténeti Gyűjtemény (Váci út 50.). Március 23.11 óra: Bartók-gyö- kerek. Bartók Béla személyéről és életművéről szóló dokumentum­filmmel emlékezünk a zenei kultúra megújítójára. Helyszín: Váci út 88-90. Március 25.9 o'ra: Odyssey of the Mind. Az értelem Odüsszeiája tár­sadalmi program országos bajnok­sága, ahol az általános és középisko­lás korosztály tagjai mérhetik össze kreativitásukat és játékos kedvüket leleményes feladatok megoldása so­rán. Helyszín: Váci út 88-90. Március31.10 óra: Mese habbal IV. A programsorozat keretén belül beszámolót a 2005 novemberé­ben, a XIII. kerületben működő egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, civil szervezetek képviselőinek részvételével lezaj­lott dobogókői szervezetfejlesztő stratégiaalkotó tréningről. A beszámolók után csoportos munka kezdődött, a résztvevők a KEF 2006-ban teljesítendő felada­tait tekintették át. A megbeszélésen részt vett több helyi szervezet és intézmény kép­viselője is, így Rapi István, a XIII. kerületi Iránytű Iroda vezetője, Baksa Gábor, a kerület művelődési osztályának osztályvezetője, vala­mint az Angyalföldi Polgárőr Szer­vezet részéről Takács Ferenc és Pesti István. A délutáni munkából egy ösz- szegzett, átfogó ütemterv készül, amelyet eljuttatnak a helyi önkor­mányzatnak is. Hans Christian Andersen születés­napjára emlékezünk óvodásoknak és kisiskolásoknak rendezett IV. Mese Habbal mesemondó verseny­nyel. A jelentkezők szabadon vá­laszthatják meg a magyar és világ- irodalom remekeiből előadni kívánt alkotásokat. 3-6 éves kisgyermeke­ket, illetve alsó tagozatos kisiskolá­sokat várunk, akik kedvet éreznek egy-egy rövidebb mese elmondásá­ra, max. 6 perc időtartamban. Hely­szín: XIII., Pannónia u. 77-79. sz. alatti óvoda. Április 1. 9 óra: Országos vers­mondó verseny - elődöntő, dön­tő. A költészet napja tiszteletére ren­dezzük meg a versenyt. Az általános és a középiskolai korosztály számá­ra hirdettük meg. A verseny résztve­vői egy szabadon választott József Attila verssel, illetve egy kortárs ma­gyar költő 5-5 percnél nem hosszabb versével készülnek. A nyerteseket értékes jutalmakkal díjazzuk. Hely­szín: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény (Váci út 50.). Április 1-15.: József Attila il­lusztrációs verseny kiállítása. 1- én délután 3 órakor nyitjuk meg a József Attila verseit megjelenítő ki­állítást. Ezután hirdetjük ki a rajzpá­lyázat és a versmondó verseny győz­teseit, valamint itt hallgathatja meg a közönség a versmondó verseny három első helyezettjét. Helyszín: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjte­mény (Váci út 50.). Április 6.15 óra: Derűs poézis, avagy vidám verses délután. Mayer Erzsébet folytatja költészet napi hagyományt: a klasszikus és modern költészet humoros versei­vel ismerteti meg a hallgatókat. Helyszín: Pedagógiai Szolgáltató Központ, Budapest XIII., Karikás Frigyes u. 12. T.Zs. XIII. József Attila Irodalmi és Művészeti Napok- Disznóság! Víztorony helyett egyszer már alkoholtornyot is építhetnének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom