XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-05-04 / 9. szám
-Hírnök 2005. MÁJUS 4. 15 MÁV-területek feldarabolásának megakadályozása. Távlati célként javasolható a Vágány utcánál induló, leendő közúti dunai alagúthoz kapcsolódó közterületi fejlesztések elősegítése, a terület potenciáljának felértékelése (a program megvalósítási időszakán túl). Zöldfelületek és ökológiai folyosók a XIII. kerületben A XIII. kerület fejlesztése szempontjából fontos a zöldfelületi rendszerek minőségi és mennyiségi fejlesztése. A kerület sajátossága, hogy a legnagyobb összefüggő városi zöldterület, a Margitsziget közigazgatásilag a XIII. kerület része, kezelése, fenntartása kizárólag fővárosi feladat. A kerület zöldhálózati elemeire jellemző, hogy a zöldfelületek ki- és lehasználtak. Kiváló potenciál mutatható ki a fejlesztésekhez kapcsolódva újabb kondicionáló elemek létrehozásával. A meglévő, nagyobb jelentőségű, valós funkcióval rendelkező, kihasznált zöldfelületek a következők: Margitsziget, Szent István park. A kerületi zöldelemek vagy zöldfelületté alakítható területek többsége alulhasznosított: Népsziget, Rákos-patak vonala. Bamamezős zónák is zöldfelületi funkciókkal erősíthetők az elkövetkező években: újbeépítésű Duna-partok, Rákosrendező pályaudvar egyes felhagyott területei (közigazgatásilag nem a XIII. kerület része). Zöldfelületi fejlesztési javaslatok A kerület számára párhuzam vonható a Duna-parti területek fejlesztésére vonatkozóan. A part újlipótvárosi beépítése, a Szent István park kialakítása tudatos városfejlesztői tevékenység része volt a ’30-as évek során. Az akkor beépülő Duna-part, a Nagykörúton túli területek Belvárostól eltávolodó részei az újdonság erejével hatottak a városra, új lakóterületek születettek, mint a közeljövőben a kerület északi térségében fognak (a megállapítás inkább városszerkezeti, mint építészeti szempontból indokolt). A XIII. kerület újlipótvárosi oldalával szemben található Margitsziget a város egésze számára nyújt rekreációs lehetőségeket, és városon belüli alternatívája a kirándulásoknak, nyári kikapcsolódásoknak. A nyaranta megtelő Margitsziget, az észak és dél felé a Duna mentén terjeszkedő város rekreációs igényeit nem tudja kielégíteni, új zöldfelületekre, modem közterekre van szükség. A déli oldal fejlesztési eleme várhatóan az észak-csepeli városrész beépülésével megszülető új közpark lesz, északi oldalon olyan „zöldfolyosóra” van szükség, amely folytatást jelent a Dráva utcánál véget érő vízparti sáv számára. Az új beépítések mentén kötelezően kialakítandó zöldsáv, a remélhető igényes közterületi rendszer az újlipótvárosi part modem pandantja lesz, ahol a margitszigeti funkciók újjáélesztését a Népsziget rekreációs területei tudják ellátni. A zöldfelület fejlesztési rendszer alapja a folytonosság, amely abelvárosból az Újlipótváro- son át az északi Duna-partig húzódik, átívelve a századok beépítéseit. Eközben szükség van a rakpartok és a felső sétányok, zöldfolyosók közötti vizuális és funkcionális elkülönítésre, amely megvalósíthatóságára már számos európai példa áll rendelkezésre. A zöldsávok és a Duna között élő kapcsolatok is kellenek, ezeken a területeken külön megoldást igényel a rakparti út elválasztó hatásának megszűntetése (pl. alagútban, vagy „hosszanti” hídban való vezetés). Az újonnan létrejövő XIII. kerületi part menti közterületek egy északi Duna-korzó születését indukálják, amely ha megfelelően tartalmaz közterületi, gasztronómiai és kulturális jellegű elemeket, akkor sikerül észak felé megnyújtani a ma még csak a Belvárosra korlátozódó sétányok területét. Merőleges zöldfolyosók - mesterséges elemek természeti jellegének erősítése A XIII. kerület területén (a Duna menti sávon kívül) két olyan zöldfelület-fejlesztési zóna adódik, amely megvalósítása jelentősen növelné a térség zöldfelületi ellátottságát. Az egyik az egykor természetes, mára kizárólag mesterségesen szabályozott vonalú Rákos-patak revitalizációja, amely fővárosi, kerületszövetségi és uniós forrásokkal megvalósítható kellő lobbitevékeny ség révén. A nyugat-keleti zöldfolyosó nem kizárólag a patak medrének részleges természetközelivé alakítását jelenti, hanem a partok, mint rekreációs területek nagyobb mértékű használhatóságát feltételezi. A másik potenciális ökológiai zóna ma még egy alulhasznosított bamamezős terület. Az észak-déli irányú Rákosrendező pályaudvar felhagyott vágányai egy részén, amely közigazgatásilag Zugló területe, javasolt a Városliget északi irányban való meghosszabbítása, a liget egyes funkcióinak (pl. Nagycirkusz, Vidámpark) áttelepítése, és további szabadidős területek kialakítása. A liget északra húzásának zöldfelületnövelő hatása, a Rákos-patak és az újonnan kialakítandó zöldfelületek találkozása ökológiai és vizuális-esztétikai lehetőségeket jelent középtávon a térség zöldterületeire nézve. Oktatás, egészségügy és szociálpolitika a XIII. kerületben A XIII. kerület jövője szempontjából feladat a szociálpolitika, az egészségügy és az oktatásügy kiemelt kezelése. A heterogén összetételű kerületi lakosság számos feladat elé állítja az önkormányzatot, a keletkező problémák kezeléséhez pedig elengedhetetlen, hogy az önkormányzat hosszú távon folytassa a már jelenleg is folyó munkát és stratégiai tervezést a legfontosabb tennivalókkal kapcsolatban. A jelen helyzetet elemezve látszik, hogy a kerület dinamikus fejlődése mellett is számos probléma marad meg, amelyek kezelése részben vagy egészben az önkormányzat hatáskörébe tartozik. A kerület szociális térképe alapján jellemző a kerületi lakosság elöregedése. A népességfogyás a nagy volumenű építkezések következtében aközeljövőben megáll, és ezzel párhuzamosan növekedni fog az aktív korú lakosság aránya. Az újépítésű ingatlanokba beköltöző, magasabb jövedelemmel rendelkező lakosok mellett továbbra is jellemző az alacsonyabb jövedelmű rétegek beköltözése a leszakadóban lévő, szegényebb területekre, főleg alacsony komfortfokozatú lakásokba. A kerületben jelen van a mélyszegénység és a tartós munkanélküliség, magas a közüzemi hátralékkal vagy átmeneti szociális gondokkal küzdők száma. A kerület vezetése már eddig is sokat tett a szociális feszültségek oldásáért és az alapellátás színvonalának javításáért. Köszönhetően az elmúlt évtizedben lezajlott átalakításoknak és fejlesztéseknek a jelenlegi szociális és egészségügyi ellátórendszer jó színvonalú ellátást biztosít a kerület lakosainak. A végrehajtott modernizációs munkálatok hozzájárultak a lakosság elégedettségének növeléséhez és a színvonalas szociális és egészségügyi szolgáltatószektor kialakításához. Az oktatásügy területén eddig követett stratégia egyszerre célozta meg a tehetséggondozást és a felzárkóztatást, a jobb életesélyek, az esélyegyenlőség megteremtését a társadalom minden rétegének. A következő évek kulcsfeladatai - összhangban az Európa Unió meghirdetett stratégiájával - a versenyképesség erősítését (az oktatás területén), illetve a szolidaritás elmélyítését (az oktatás, a szociálpolitika és az egészségügy területén) tűzik ki célul. Oktatásügy: tehetséggondozás és felzárkóztatás A XHI. kerület összesen 14 óvodát, 14 általános iskolát, 1 zeneiskolát és 5 gimnáziumot tart fenn. Színvonalukról elismerően szólnak a szülők és a kerület lakossága. Az intézmények az elmúlt évek során mind kialakították saját arculatukat, illeszkedve a helyi közösség, a kerület és a törvény által meghatározott elvárásokhoz. A lét- [" rejött sokszínűség lehetőséget teremtett arra, hogy a kerületi lakosok, figyelembe véve saját igényeiket és elvá- [ rásaikat, megtalálják a számukra legmegfelelőbb intézményt, és gyermekeiket oda írassák be. Ennek a differen- i ciált oktatási intézményrendszernek a hosszú távú megőrzése a kerület stratégiai feladata. így válik lehetővé a ke- J rületi oktatáspolitika jelenlegi irányvonalának folytatása, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás kettős kihívásá- ' nak való megfelelés. Reagálva a munkaerő-piaci változásokra, meg kell teremteni az élethosszig való tanulás fel- i tételeit. Tehetséggondozás: Az általános iskolák jó színvonalúak, az öt gimnázium mindegyike népszerű - kettő a leg- ■ ismertebb budapesti középiskolák közé tartozik. A kerületi oktatási stratégiának hosszú távon törekedni kell ar- i ra, hogy ezen intézmények megtarthassák népszerűségüket, jó fővárosi pozícióikat, de lehetőség szerint még ja- J víthassák is azt. Ehhez továbbra is elengedhetetlen a stabil önkormányzati háttér biztosítása és a tanítás technikai feltételeinek további javítása. Különösen az idegen nyelv és a számítástechnika oktatás lehetőségeinek fejleszté- ! se megfelelő színtű oktatása egyre inkább meghatározza szülők és tanulók iskolaválasztási stratégiáját. Ezen in- [ tézmények mindegyike differenciált fejlesztést szolgáló programmal rendelkezik, mely biztosítja a tehetséggon- i dozást. Javasolt a már eddig is sokszínű iskolai kínálat színesítése, a speciális művészeti, humán-, reál- és sport- J képzés minél szélesebb körben történő fenntartása. Hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása: Az oktatási stratégia szerves részét alkotja ma is a hátrányos i helyzetű gyerekek felzárkóztatására kialakított programok. Az önkormányzat jelenleg is speciális figyelmet for- | dít azokra az iskolákra és óvodákra, ahova a nehéz körülmények között élő vagy kisebb fogyatékosságokkal küz- [ dő gyermekek járnak. Esetükben a korán elkezdett integrált nevelés-oktatás megteremti a sikeres társadalmi in- i tegráció esélyét, és előfeltétele annak, hogy később sikeresen tudjanak a munkaerőpiacon elhelyezkedni. A hátrányos helyzetű gyerekek egy speciális csoportját alkotják a roma származású gyerekek, akiknek helyze- J te kétszeresen is nehéz. A hátrányt a fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozásánál figyelembe kell venni. Mivel az óvodai és iskolai képzés jelenti a kulcsot az esélyegyenlőség megteremtéséhez a hátrányos helyzet j leküzdéséhez, hosszú távon javasolt a jelenleg is futó speciális óvodai, iskolai programok megtartása, és az okta- > tási intézmények, a szociális szféra együttműködésének további erősítése. Ez feltételezi a rendelkezésre álló szó- i ciálismunkás- és fejlesztőpedagógus-állomány megtartását, és amennyiben az anyagi lehetőségek megengedik, [ bővítését is. Ez utóbbi kulcsfontosságú annak eléréséhez, hogy minél szorosabb kapcsolat alakulhasson ki az ok- i tatási intézmény és a hátrányos helyzetű gyermek családja között. Szintén javasolt olyan speciális fejlesztések- i ben gondolkodni, amelyek a hátrányok behozása mellett sajátos előnyöket biztosíthatnának ezeknek a gyerme- J keknek. Ilyen fejlesztési lehetőség multimédiás eszközök vásárlása. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ezen esz- • közök használatának elsajátítása nem igényel olyan tudást, amelyik megszerzése - éppen otthoni körülményeik , miatt - elképzelhetetlen ezen gyerekek számára. Ez a tudás számos előnyt biztosíthat későbbi életük alatt. Élethosszig tartó tanulás, felnőttképzés: A munkaerőpiac strukturális átalakulása maga után vonta a tanulási szokások átalakulását. A munkavállalóktól megkövetelt rugalmasság előfeltételezi, hogy az emberek életük során akár többször is pályát módosítsanak és új szaktudást sajátítsanak el. Munkaerő-piaci és társadalmi helyzettől függően van aki erre a váltásra önerőből képes, mások segítségre szorulnak. Az önkormányzatnak nincs kötelezettsége sem az átképzési, sem a szakképzési feladatokban, azonban éppen a téma fontossága miatt jó, ha stratégiával rendelkezik a felnőttoktatással kapcsolatban, és segít kialakítani az egész életen át tartó tanulás feltételeit. A XIII. kerület kivételes helyzetben van. Központi részén - a Váci úti térségben - található egy főváros által működtetett szakképzési klaszter, számos intézménnyel. Emellett az önkormányzat azon politikája, hogy a csökkenő létszám miatt működésüket beszüntetni kényszerülő iskolák épületét továbbra is oktatási célra kívánja felhasználni, előnyösen befolyásolja a felnőttképzés kerületi fejlődési esélyeit. Hosszú távon az önkormányzati stratégia - a fentebb említett okos politika folytatásán kívül - az európai uniós források megszerzésére kell hogy irányuljon. Ennek segítségével, kooperálva a különböző szereplőkkel, megteremtődhetnek az egész életen át tartó tanulás kerületi feltételei. Egészségügy: a modernizáció folytatása Az egészségügyi szabályozás fontos szerepet szán a helyi önkormányzatoknak, amennyiben az ő feladatkörükbe utalja a háziorvosi, szakorvosi-fogorvosi ellátást, a házi ápolást, a védőnői, iskola- és ifjúsági orvosi tevékenységet. A jól megszervezett alapellátás a jól működő egészségügyi rendszer kiindulópontja. Alkalmas a prevenciós programok végrehajtására és a népegészségügyi szempontból elengedhetetlen szűrővizsgálatok rendszeres elvégzésére. A jól működő alapellátás - különösen, ha integratív szemlélet uralkodik benne, és lehetőség szerint szoros az együttműködés a szociális ágazattal - hatékonyan és időben tud kezelni szélesebb tömegeket, és megfelelő módon és időben szűrni tudja a szegényebb rétegek halmozottabban jelentkező egészségügyi problémáit is. Ezen túlmenően szakellátást is működteti az önkormányzat, melynek szerepe nő. A XIII. kerületnek középtávon két komolyabb kihívásra kell az egészségügy területén felkészülnie: a lakosság elöregedésére és a jelentős számú új beköltözőre. Mindkét folyamat nagy feladat elé állítja az egészségügyi rendszert. A lakosság elöregedésének mértéke ugyan területileg változó - legjelentősebben talán az Újlipótvárost érinti -, ám a XIII. kerület szinte teljes egészében jellemző, és várhatóan egyre nagyobb problémát fog a következő évtizedben jelenteni. Ennek következményeként elképzelhető, hogy átalakul a szakrendelések iránti lakossági igény. A lakosság öregedéséből adódóan számtalan szociális probléma is felmerül - amelyek szorosan ösz- szefüggnek az egészségügyi ellátással is -, s az egészségügyi problémák sikeres kezelése előfeltételezi a szoros együttműködést a szociális szektorral. Más típusú és jelen pillanatban kevésbé meghatározható feladat elé fogja az egészségügyi szolgáltatószektort következő évtizedben az a társadalmi mozgás állítani, ami a kerületben folyó építkezések következtében nagy tömegben beköltöző, vélhetően jobb módú réteg megjelenését jelenti. Nincs még tapasztalat arra, hogy milyen kihívásokat jelent, ha egy városrésznyi terület kerül beépítésre. A befektetési célú lakásvásárlás, a szabad orvosválasztás és a nagyobb fluktuáció egyaránt megnehezítik annak lehetőségét, hogy az önkormányzat felkészüljön a jövőben felmerülő igényekre. A beköltözések nem egyszerre, hanem folyamatosan fognak történni, javasolt a rendszer flexibilitásnak erősítése, ami lehetővé teszi, hogy a változó igényekre gyorsan reagáljon. Végezetül kiemelten fontos a már megkezdett egészségpolitika folytatása, amelyik sikeresen beindította a kerületi egészségügyi szektor modernizálását. A Visegrádi utcai szakrendelő felújítása és a háziorvosi rendelők rekonstrukciója mind keretet adtak az ellátás színvonalának, kulturáltságának növeléséhez. A szakrendelések és házi gyermekorvosi rendelők bekapcsolása az optikai kábel- és parabolaantenna-rendszer segítségével a szakorvosi rendelők informatikai hálózatába az információáramlást, így a vizsgálati eredmények továbbítását is meggyorsítja. A Szegedi úti szakrendelő épületének és orvostechnológiai felszereltségének folyamatban lévő rekonstrukciója újabb lépés annak érdekében, hogy a kerület minden lakosa magasabb szintű egészségügyi ellátásban részesüljön. Szociálpolitika: flexibilitás és az ágazatok és a civil szféra közötti növelése A sikeres kerületi szociálpolitika legnagyobb kihívása középtávon a feladat komplexitásában és az ellátásra szorulók széles - és vélhetően a jövőben egyre szélesedő - körében rejlik. Az elöregedő kerületi lakosság, a leszakadó népesség és a többségi társadalom között egyre mélyülő szakadék, illetve a sokasodó munkahelyi és lakhatási bizonytalanságok mind kihívás elé állítják a kerületi szociálpolitikát, amelynek legfontosabb célkitűzése a társadalmi integráció elősegítése és az esélyegyenlőtlenség mérséklése. A Xin. kerületben a szociális szolgáltatásokkal az azt igénybevevők elégedettek. A lakosok véleménye visszaigazolja a magas színvonalú ellátórendszer teljesítményét. Az ellátási rendszer kiemelt célcsoportjaiként tekint a gyermekekre - akik szüleik anyagi nehézségei, munkanélkülisége és rossz lakáskörülményei miatt válhatnak könnyen veszélyeztetetté - a nyugdíjasokra, a fogyatékosokra, a munkanélküliekre, a hajléktalanokra és a romákra. A kerület roma lakosságára jellemzőek az országos tendenciák, és magas közöttük a segélyezésre szorulók aránya. A kerületben található négy gondozási központ sikeresen biztosítja az alapellátást - étkeztetést, házi segítség- nyújtást és az idősek klubja működtetését - a hozzájuk tartozó terület részére. Sikeresnek mondható a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetése, és az igények alapján elmondható, hogy szükség van folyamatos bővítésre. Ehhez elengedhetetlen a szoros együttműködés az egészségügyi ellátás szereplőivel. A tartós munkanélküliek és az adósságkezelést igénylők megjelenéséből következően a HÍD Családsegítőnek és a Gyermekjóléti Szolgálatnak növekszik az ügyfélszáma. A keretein belül biztosított szociális és mentálhigiénés tanácsadás, az adósságkezelés, a gyermekjóléti tevékenység, a krízishelyzetek kezelése, és a munkanélkülieknek, szenvedélybetegeknek és anyagi problémákkal küzdők számára működtetett programok elengedhetetlen részévé váltak a kerület szociális ellátó rendszerének. Várhatóan növekedni fog a lakhatással és az egészség megőrzése érdekében nyújtott támogatások összege és szerepe. Az elmúlt évek során az önkormányzat - összhangban a feladatok számának növekedésével és a szociális ellátórendszer szolgáltatásait igénybevevők számának emelkedésével - növelte a támogatásra fordított összeget. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a szociálpolitika kerületi súlya középtávon növekedni fog. A szociálpolitikai fejlődés irányvonala az ellátási rendszer olyan célú alakítása, hogy az állampolgár minél inkább személyre szabott segítséget kapjon. A középtávú fejlesztés sarokköve olyan hatékony és rugalmas támogatási rendszer működtetése kell hogy legyen, amely kiszámítható és mégis alkalmazkodni tud az egyéni igényekhez. Kiemelt célkitűzés az ágazati együttműködés erősítése - különösen az egészségügyi ellátórendszerrel - és a civil szféra, az egyházak minél erősebb és teljesebb bevonása a szociális ellátásba. Készítették a Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat megbízásából a Városkutatás Kft. <www.mri.huf munkatársai: Tosics Iván, Szemző Hanna, Ekés András, Kalla József .Megköszönjük, ha közös munkánkról, a kerület elmúlt időszakáról, illetve jövőjéről szóló Európa Terv XIII. tervezetéről véleményeit, javaslatait elküldi. Cím: Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztály, 1139 Budapest, Béke tér 1.
