XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)
2005-05-04 / 9. szám
14 2005. MÁJUS 4. A Népsziget rekreációs felértékelődése a pesti, parti területek átalakulásával megkezdődik. A sziget közúti megközelíthetőségét a XIII. kerület felől célszerű megoldani (amennyiben a szigeten az ipari területek funkció- váltása megtörténik), de kizárólag oly módon, hogy az átmenő forgalom (pl. elkerülő alternatíva a Váci úti torlódások esetén) tiltott legyen. A közúti behajtás alternatívájaként javasolható, hogy a gyalogoshíd (szigetcsúcs) és az Újpesti híd között a pesti oldalon parkolóval, a sziget és a part között pedig gyalogoshíddal vagy átkelő járattal biztosítsák a sziget megközelíthetőségét. Az új, part menti lakóegyüttesek napi szinten 5000-7000 fő városbajutási lehetőségét fogják igényelni -jelentős munkahelyi zóna a part menti sávban nem található. A rakparti út megépítésén kívül indokolt néhány közösségi közlekedési fejlesztés a területen: a part menti fejlesztésekhez kapcsolódik a kihasználatlan dunai kapacitások felélénkítése. lavasolt, hogy (szárnyashajó-) járat kösse össze az új lakóterületeket a Belvárossal, amely akár PPP rendszerben üzemeltethető és kulturált eljutást biztosít versenyképes menetidővel az egyéni közlekedéshez viszonyítva. Továbbá javasolt, hogy a parti térségből közösségi közlekedési kapcsolatok jöjjenek létre a 3-as metróval (Gyöngyösi utca, Forgách utca), illetve önálló, feltáró járat induljon a volt iparvágány helyén létesítendő rakparti út továbbvezetésén, akár a mai 75-ös trolibusz Népfürdő utca-Cserhalom utcai továbbvezetésével. A terület parkolási feladatait a közterületek helyett a mélygarázsokban kell megoldani.-A térségben megvalósítandó egyéb közlekedési fejlesztések közül a legfontosabb az Aquincumi híd és a Körvasúti körút megépítése az M3-as és a 10-es út között. A fejlesztés jelentősen érinti a kerület északi peremein található bamamezős vasúti területeket. A XIII. kerület szerepe kettős a Körvasúti körutat illetően: egyrészt jelentős csökkenés várható a tranzitforgalom tekintetében (észak-déli tengely-Váci út), illetve a haránt irányú belsőbb gyűrűkre nézve (Róbert Károly körút-Hungária körút vonala), hiszen az új gyűrű (az MO-s hidat és az M0- s autóutat is már feltételezve) jelentősen felszabadítja a Belvároson kényszerből áthaladó forgalmat. A kelet felé tartó tranzit kamionforgalmat összvárosi szabályozással az új harántoló elemekre kell terelni. A fellélegző kerületi útvonalak látszólagos többletkapacitást mutatva vonzóvá válhatnak az új lakóterületekről, illetve a Váci út menti térségből (Újpest, Angyalföld) a Belvárosba irányuló forgalmi igények számára, így a kerület és a főváros részéről is fontos a belvárosba való eljutási lehetőségek mentén forgalomcsillapított zónák alkalmazása Újli pótvárosban. A térségben megvalósuló közösségi közlekedési fejlesztések egyik legfontosabb eleme a 2014-2015-re várható 5-ös metró II., északi üteme, amely a szentendrei HÉV vonalának Margitsziget és Újlipótváros alatti átvezetését jelenti a már addigra elkészült Csepel/Pesterzsébet-Kálvin tér-Astoria szakasz (I. ütem) összekötésével. A kerület alatti állomáskiosztás a Lehel térnél (közvetlen kapcsolat a Nyugati pályaudvarral) és a Szent István parknál indokolt. Amennyiben a Margitsziget alatt ökológiai szempontok miatt nem javasolt az állomás megépítése, a Dráva utcától gyalogoshíd építhető a Margitszigetre. További tanulmányokat igényel annak felmérése, hogy milyen hatásokat gyakorolna az 5-ös vonal megállítása a sziget alatt, illetve indokolt-e a Szent István park-Margitsziget állomását összevonni, és a Duna alatt két kijárattal megépíteni. Népsziget A Népsziget területe ma rejtett rekreációs potenciállal rendelkezik, amely Budapest határain belül páratlan üdülő- és pihenőterületek megteremtését jelentheti középtávon. Javasolt a GANZ területének funkcióváltása, és szállodák, üdülők kiépítése az árvízvédett területen. A déli, szigetcsúcs felőli oldalon törekedni kell a hagyományos pihenőfunkciók felélesztésére, összefüggő zöldfelületek létrehozására. Meg kell teremteni az új lakóterületekhez tartozó pihenősziget funkciót, mint ahogyan azt az Újlipótvárossal szemben a Margitsziget teszi. Fontos, hogy a Népsziget megújítása komplex fejlesztési program (környezetvédelmi, infrastruktúra-, turisztikai, bamamezős fejlesztések) keretében történjen. A szigettel való közlekedési kapcsolat javítása az egyik alapvető feltétele annak, hogy ott beinduljon az ingatlanfejlesztés. A meglévő gyalogoshíd mellé egy közúti híd építése is javasolt a holtág felett. A közlekedést természetesen szigorúan szabályozott keretek között lehet csak engedélyezni, hiszen a rekreációs célok csak limitált forgalmat tesznek lehetővé. fl Vád út és környékének jövőbeni szerepe Az egykor külvárosnak és klasszikusan ipari zónának számító Váci úti térség a rendszerváltozás óta iskolapéldájává vált a sikeres funkcionális és térszerkezeti struktúraváltásnak. Mára Budapest egyik dinamikus kereskedelmi és szolgáltató zónájává vált: számtalan irodaház, bankközpont, autószalon és bevásárlóközpont található a területen. A XIII. kerületi szakaszon, a Nyugati pályaudvartól Újpest-Városkapu déli oldaláig húzódó területen a befektetők jól használták ki a metró nyújtotta tömegközlekedési lehetőségeket, és az Üllői úttal ellentétben nem annyira a lakó-, mintsem az intézményi funkciókra koncentrálva fejlesztették ezt a zónát. Meghatározóvá vált a kereskedelmi szerep (a Duna Plaza, város egyik első bevásárlóközpontja is itt épült), és az irodaház-építés. Azóta számos bank, cég és fővárosi, valamint országos jelentőségű intézmény telepedett meg itt. A sikeres átalakuláshoz nagyban hozzájárult a kiszámítható kerületi politika és a területre jellemző rendezett tulajdonviszonyok. (Ellentétben a Ganz vagy a Csepel-Művek területével a Váci út menti ipari területeken, egy-egy területen kis számú tulajdonos van, így a fejlesztések könnyebben véghezvihetőek). Az átalakulási folyamat ma is tart, és még évtizedekig olyan fejlesztési potenciált rejt magában ez a térség, amely a kerületvezetés részéről további aktív, kezdeményező szerepet kíván. A jövő átalakulási folyamatai másodlagos szerkezetváltásnak tekinthetők: a korábbi ipari funkció mára jórészt megszűnt, az épületek egy része a korábbi szerkezetben kínál új funkciókat (pl. Reno udvar). Az ilyen jellegű területek bamamezős rehabilitációja, a funkciók színvonalának emelése, hozzájárul egy igényes bamamezős zóna kialakulásának újabb fázisához, ahol váltakoznak az újépítésű modem és a felújított régi épületek. A Váci út átalakulását szerkezetileg és funkcionalitását tekintve is külön kell választani a part menti sáv újrahasznosításától. A Váci út térségének fejlesztésében a part menti zóna egyfajta rekreációs övezetként, háttérterületként van jelen, amely révén egyre inkább várható, hogy minőségi szolgáltató funkciók fognak még nagyobb számban megjelenni, főként a Duna Plaza térségében. A két térség összekötését - akár gyalogos felületekkel is - javítani kell1. Forgalmi és közlekedési szempontokat tekintve szükség van a Váci út jelenlegi városi autópálya jellegének csökkentésére, részben a rakparti út kiépítésével és forgalomelszívó hatásával, részben a haránt irányú új útvonalak megépítésével (pl. Aquincumi híd és Körvasúti körút, MO-s autópálya és Duna-híd). Középtávon szükség van a Váci út Belvárosba irányuló kapacitásainak csökkentésére, a zöldfelületek, kondicionáló felületek mértékének növelésére. A Váci út belső, Lehel tér és Nyugati pályaudvar közötti szakaszán javasolt a 14-es villamos visszaépítése a Westend és a Westend Parkolóház közötti vonalon, így közvetlenül elérhetővé válik a Nagykörút. (A terület közigazgatásilag a VI. kerülethez tartozik, illetve fővárosi kezelés alatt áll, de a beruházás, amely területileg előkészített, a XIII. kerületi lakosság számára is jelentős.) Fejlesztési javaslatok A Váci út menti kereskedelmi és szolgáltatási funkciók erősítése, karakterizálása, alternatív területek A térségben jelentős kereskedelmi és szolgáltató funkciók további erősítése, az „autó klaszter” jelleg minőségi fej lesztése, a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatók vonzása, illetve a szórakoztató- és bevásárlóközpontok korlátozott fejlesztése fogadható el az érvényes városrendezési szabályzat feltételein alapulva. A Váci út fejlődésének, átstrukturálásának első fázisa véges. A Reno udvar átépítése, a még ipari jelleggel üzemelő vagy a már funkcióváltáson átesett üres vagy használt üzemek fejlesztése, a tercier szektor felé való eltolódásuk korlátozott mennyiségű területen valósulhatnak meg a Váci út mentén. Várhatóan, újabb fejlesztői igények megjelenése esetén a párhuzamos útvonalak vonzhatnak kereskedelmi és szolgáltató jellegű beruházásokat. Nem várható, és nem is cél, hogy a Béke utca, Reitter Ferenc utca hasonló jellegű legyen, mint a Váci út. A két zóna karaktere eltér és jelentősen különböznek a közlekedési és megközelíthetőségi lehetőségek. Mindkét utóbbi területen - vegyes funkciók is jellemzőek - a lakófunkció dominál, így annak erősítése javasolt. Ezeken a másodlagos gazdaságfejlesztési gerincvonalakon inkább lokális, kerületi funkciók elhelyezése javasolt, a Váci út mentén Észak-Budapest egészét kiszolgáló fejlesztések indokoltak. A Váci út fejlődési potenciálja összemérhető a dél-budai oldalon a Budafoki út-Szerémi út-Fehérvári út együttes gazdaság- és beruházásvonzó képességével. Az észak-budai oldalon, a Szentendrei út területe mostanában kezd úgy átalakulni, mint a Váci út tette a ’90- es évek második felében. Képzési zóna a Váci út mentén A Váci út térsége ideális zóna a kerület tudásvárosi funkcióinak megalapozására. A szakképző intézmények fejlesztésével, a képzőhelyek közti együttműködés erősítésével (pl. Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozásával - TISZK) kialakítható egy erős szakképzési tudásbázis a térségben. Amennyiben ez a bázis képes lesz együttműködni az óbudai területen (Gázgyár és környezete) remélhető északi tudásközponttal, akkor a kerület jelentősen megerősítheti a közigazgatási területének tudásipari klasztereit. A Váci úti oktatási-képzési klaszter kérdése, távlati funkciói további előkészítő vizsgálatokat igényelnek. A Szegedi úttól északra eső, vegyes funkciójú kerületrész A XIII. kerület jól lehatárolható, a dinamikus belsőbb zónáktól markánsan elkülönülő része a Szegedi út-Béke Utca-Kámfor utca-Tatai út által határolt terület. o ° A Váci út központképző szerepéről és a part menti zóna hasznosítási javaslatairól külön fejezet szól. E kerületrész vegyes identitása abból ered, hogy a domináns lakóhelyi státus speciális munkahelyi funkciókkal keveredik. Az itteni lakosság alulról építkezve maga alakította a saját környezetét, és létrehozta azokat a kisvállalkozásokat (kisipari és szolgáltató tevékenységeket), amelyek a lakóhelyek szövetében keverednek egy-egy tömbön, illetve akár telken belül is. Ez a fajta vegyes városszövet jobbára a vidéki kisvárosokra jellemző, ezért egyedi jelenség Budapesten. A József Attila kertváros szépen karbantartott kis utcáival és rendezett sorházaival megőrzendő, üde színfoltja Budapestnek. Az utóbbi évek lakásépítési fellendülése ide is begyűrűzött, és elindult egyfajta városkép-módosulás. Vidéki kisvállalkozások 5-10-20 lakásos társasházai nőnek ki a földből, és a terület szigetszerűen besűrűsödik. A besűrűsödés nem hasonlítható a szomszédos Zugló hasonló jellegű területeinek átalakulásához, ahol nagy alapterületen lévő kisebb, 3-5 lakásos lakóépületek helyére 15-20 lakásos tömbök kerülnek. Angyalföldön zártabb, városias terület alakul át, amely keretében megtartandó a vegyes funkciók jelenléte, de a zavaró hatásokat ki kell küszöbölni. Várhatóan a terület felértékelődésével a kisebb üzemek, raktárak, telephelyek egy része lakóterületté alakul. Törekedni kell egy optimális szolgáltatói funkció mennyiség megőrzésére. A terület szolgáltató jellegének megmaradása várhatóan a Körvasúti körút megépülésével kiegészül kevésbé raktározás és javítás profilú kereskedelmi tevékenységekkel, amely révén a térség változatossága továbbra is fenntartható, minőségében javítható. Fejlesztési javaslatok Az egyedi jelleg és a jól működő jelenlegi rendszer miatt javasolt a vegyes, lakó- és munkahelyi funkciók megtartása. A kerületrész egyik problémája a közterületek állapotának leromlása. Ezen javítani kell a főbb útszakaszok burkolatcseréjével, járdák kijavításával, utcabútorok elhelyezésével. Fel kell öltöztetni a kerületnek ezt a részét, mert az említett kertvárosi részek kivételével, főleg a Tatai út környezetében beszürkült az utcakép, amely részben a fenntartói problémák (XIII-XIV. kerület, főváros) kezelésével megoldható. A Rákos-patak zöldzónájának kihasználása a presztízs növelésére. A Gyűrű Szövetséggel és azon belül a fővárossal együttműködve javasolt a Rákos-patak zöldsávjának és kapcsolódó területek rekreációs szerepének végleges kiépítése és kivezetése a Dunára, a frekventáltabb szakaszokon gyalogossétánnyal, kerékpárúttal, virágágyásokkal, padokkal. Mindez nagyban javítaná az érintett területek presztízsét és az ingatlanok értékét. (A térség fejlesztésére további javaslatok a zöldfelületek fejlesztése című részben olvashatók.)---------------------------Hírnök Kerülethatáron lévő karakteres barnamezős fejlesztési zónák lellemzően a XIII. kerület közigazgatási egységén túl, északi, keleti és délkeleti irányban olyan egybefüggő bamamezős, jórészt vasúti területek találhatóak, amelyek jelenlegi kihasználtsága alulmarad az egykori kiépítési területek adta lehetőségeken. Ilyen zónák a következők: Északfelől:- Újpest-Rákospalota vasútállomástól keleti irányban húzódó vasúti területek az Angyalföldi pályaudvarig, beleértve az egykori vizafogói vontatóvágány elágazását.- Angyalföld pályaudvar területe az átmenő vágányokon kívül (újpesti oldal). Kelet felől:-Vasúti delta területe a Füsti Vasúttörténeti parkon kívül, Rákosrendező északi végpontjával.- Rákosrendező keleti (zuglói) és nyugati (közigazgatásilag szintén zuglói, de a Tatai út menti) oldala a szobi, ferencvárosi és esztergomi átmenő vágányokon és a használatban lévő rendezővágányokon túl.- Róbert Károly körúti felüljáró alatti vasúti delta területe. Délkelet felől:-Vágány utca menti vasúti területek a Nyugati pályaudvar használaton kívüli tárolóvágányaival.- Vágány utca nyugati oldalán lévő, iparvágánnyal ellátott honvédségi területek.- Szabolcs utcától nyugat felé eső, a Dózsa György úttól délre lévő vasúti területek. A fenti elemek közigazgatásilag a legtöbb esetben nem képezik a XIII. kerület részét, Újpesthez, Zuglóhoz vagy Terézvároshoz tartoznak. Ugyanakkor egységesen jellemző a MÁV-tulajdon, amely az érintett kerületek részéről egységes fellépést igényel a fővárossal közreműködve. Napjainkban még nem indult meg Budapesten az egybefüggő, használaton kívüli vasúti területek bamamezős rehabilitációja, szinte kizárólag bérbeadások (pl. józsefvárosi piac) történtek, illetve iparvágányok területének felszámolása (Budafoki út, Andor u.), vagy vitatható eladása történt (pl. Vizafogó). A közeljövőben, ismerve a MÁV egyre romló pénzügyi statisztikáit, nem kerülhető el az egybefüggő vasúti területek eladása, funkcióváltása. Az új funkciók kialakításánál nem szerencsés - a kerületekre nézve és a főváros egészére nézve sem —, ha a vasúttársaság pusztán aszerint készítteti elő az adott területet a vonatkozó szabályozási terv alapján, hogy utána a legjövedelmezőbb funkciók céljára adja el. Az ilyen területek felhasználásának újragondolása összvárosi, a kapcsolódó kerületeket és azok szövetségét érintő érdek, amely figyelembevétele nélkül döntéseket nem szabad meghozni. Ehhez szükség van arra, hogy mind a kerületek, mind azok szövetségei (pl. Gyűrű Szövetség), illetve a főváros hatékonyan tudjanak lobbizni azért, hogy a területeiken lévő vasúti bamamezők általuk is elfogadható funkciókat lássanak el. Területi javaslatok A XIII. kerület északi határán húzódó bamamezős területek funkcióváltása A térség páratlan bamamezős terület, amely alulhasznosított a tényleges kapacitáslehetőségeit tekintve. A terület része a Középtávú Városfejlesztési Program észak-budapesti fejlesztési zónájának, amely legfontosabb nyomvonalas eleme a Körvasúti körút és az Aquincumi híd, a közösségi közlekedés funkcióinak erősítésével. Szükséges a terület érintettjei közötti egyeztetés, amely célja, hogy a IV., a XIII. kerület, a főváros és a MÁV között megállapodás szülessen a térség szabályozási vonalait illetően. A funkcióváltás a XIII. kerületi oldalon megkezdődött (vizafogói vágány megszüntetése és területeinek feldarabolt eladása). Az új funkciók megjelenése (pl. TESCO bevásárlóközpont a Váci út mentén) átrendezte a leendő Körvasúti körút környezetét. Az Angyalföldi pályaudvar területe jelentősen alulhasznosított. A MÁV esztergomi vonatai jelenleg nem vesznek részt a kerület közlekedésében, noha három helyen is megállnak a XIII. kerület peremén (a Nyugati pályaudvart nem számítva). Javasolt, hogy a vasútvonalak városon belüli szerepének újragondolása kapcsán (az elővárosi koncepcióval párhuzamosan), a Körvasút, illetve annak XIII. kerületi szakasza - akár egy light rail rendszer segítségével - vegyen részt a városi közösségi közlekedésben. A projekt különösen az Aquincumi híd és a Körvasúti körút megépítése és forgalomindukáló hatása miatt indokolt. A RákosrendezőXIII. kerületi oldalának fejlesztése A Rákosrendező pályaudvar területe közigazgatásilag Zuglóhoz tartozik, a bamamezős, alulhasznosított terület problémái egyformán érintik a XIII. és a XIV. kerületet. A térség összvárosi jelentőségű. A pályaudvar funkcióváltása indokolt. A szabályozás elkészítésében a MÁV-val a fővárosnak, a kerületeknek együtt kell működniük. A Xm. kerület számára kedvezőtlen, hogy közigazgatásilag a Tatai út vasút felőli oldala Zuglóhoz tartozik, ugyanakkor a térség valamennyi problémája érinti Angyalföldet. Ennek megoldásaként javasoljuk, hogy Zugló és Angyalföld határát a pályaudvar középvonalába helyezzék, de legalább kövesse a MÁVttelekhatárt. Rákosrendező funkcióváltása során nem szerencsés, ha a városszövet aránylag belső részein logisztikai, kereskedelmi zóna alakul ki, amely közvetlen szomszédságba kerül a meglévő és a tervezett új lakóterületekkel. Kedvezőbb, ha a Városliget északi meghosszabbítása, bizonyos ligeti funkciók áttelepítése (pl. Nagycirkusz, Vidámpark) a Rákosrendező kármentesített területére kerül át egyfajta „Újvárosligetet” képezve. A vasút számára meghagyandó átmenő- és rendezővágányokon kívül olyan összvárosi léptékű zöldterületek létrehozása indokolt, amely a liget meghosszabbításaként egy észak-déli ökológiai folyosót hoz létre. Külön emeli a zöldfelület létjogosultságát, hogy a Rákos-patak jövőbeni revitalizációja, kelet-nyugati ökológiai folyosóként a Rákosrendező területén halad át. A pályaudvar zöldfelületté alakítása közpénzekből nem valósítható meg a realitások ismeretében, ugyanakkor ingatlanfejlesztésekkel, korlátozott mértékű kereskedejmi zónák létrehozásával - akár PPP rendszerben - az érintett kerületek, a Gyűrű Szövetség, a főváros és a MÁV együttműködésében javasolható a projekt. A kármentesítés későbbi közfunkciók kialakításával uniós forrásokkal támogatható. Á rendező déli oldalán, a jelenlegi közúti átjáró magasságában a XIV. és a XIII. kerületeket összekötő felüljáró megépítése javasolt, amely a Nagy Lajos király útja-Teleki Blanka utca-Szegedi út-Béke tér útvonalon teremt közvetlen összeköttetést, közösségi közlekedéssel. A fejlesztés mintaprojektje lehet a Gyűrű Szövetség és a főváros együttműködésnek. A projekt megvalósítással Rákosrendező intermodális csomóponttá válik. A Vágány utca-Nyugati pályaudvar térsége A terület jellemzője, hogy a Rákosrendező déli végpontjától a Nyugati pályaudvarig egységesen alulhasznosított vasúti területek találhatóak, amelyek rejtett városi, fejlődési potenciált jelentenek. Á kerület szerepe kell hogy legyen a VI. és a XIV. kerületekkel való együttműködés (a fővárossal együtt) annak érdekében, hogy a MÁV-területek funkcióváltásában a városfejlesztési érdekek előtérbe kerüljenek (azaz a területek feldarabolását meg lehessen előzni). A terület fejlesztéseinek Vágány utcára vonatkozó részeit a főváros Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve és a XIII. kerület vonatkozó szabályozásai alapján kell elkészíteni, a javaslatokat az Európa Terv XIII. támogatja. A nem hasznosított, Vágány utca menti vasúti területek funkcióváltásra a VI. kerülettel és a fővárossal kooperációban kell előkészítő munkákat végezni, amely célja kell hogy legyen az egykori
