XIII. Kerületi Hírnök, 2005 11. évfolyam, 1-24. szám)

2005-05-04 / 9. szám

sok birtokba tudják venni a területet és magukénak érzik a saját városrészüket. Ilyen közterületi rehabilitáció ele­me lehet park és j átszótér kialakítása üres területen. Szintén sokat javítana a lakókörnyezet vizuális minőségén, ha a környéken található nagy kiterjedésű tűzfalak fantáziadús „felöltöztetésére”, azaz művészi értékkel bíró díszítésére egy tervpályázatot írnának ki, vagy a lakos­ságot vonnák be. Ennek Nyugat-Európában komoly hagyományai vannak, és az emberek túlnyomó többsége örömmel tekint ezekre a szürkeséget megtörő falfestményekre, dekorációkra. A tömb határán, a MÁV területén a Vágány utca kiépítése, valamint a VOLÁN-telep funkcióváltása adhat majd új lendületet a térség rehabilitációjának.- Hírnök-------------------------­Szodális rehabilitáció A rehabilitációs területeken - a szociális szempontok figyelembevételével - a sikeres programok záloga a kü­lönböző ágazati stratégiák összehangolása. 1. A tartós munkanélküliség kezelése: a leromlott területen nagyszámban élő tényleges és tartós munkanélkü­liek (nem csak a regisztráltak, hanem az aktív korú munkaképes, de legális munkával nem rendelkező lakosság) problémáját korlátozott mértékben képes kezelni a közhasznú és közcélú foglalkoztatás (csak a közszférában te­remthetők ilyen állások). A munkanélküliség kezelése leginkább nem kerületi feladat, a sikeres rehabilitáció ér­dekében a kerületnek pro-aktív módon kell fellépnie, illetve javasolt kooperáció kiépítése a fővárossal. 2. Az oktatás fejlesztése hosszútávú feladat, ami évek múltán hoz eredményt. Az alapszintű oktatás - mivel az a kerület hatásköre - lehetőséget teremt a kerület számára - a szülői elégedettség alapján hogy aktívan befo­lyásolja a felnövekvő generációkat annak érdekében, hogy tehetségüket kibontakoztassák, és kompenzálni tud­ja hátrányos helyzetét, integrálódni tudjon a társadalomba. Ennek két kiemelt helye az óvoda és az általános is­kola. A gyermekek iskolai beilleszkedése és eredményes tanulása szempontjából meghatározó szerepet tölt be az óvoda. Az óvodába rövid ideig járó gyerekeknél, amennyiben hátrányos helyzetű családokból jönnek, gyakran hiányoznak az alapkészségek, amelyek hozzájárulnak a sikeres iskolai szerepléshez. Ez különösen a roma gye­rekeknél okoz problémákat. A bölcsőde és az óvoda szerepe összekapcsolódik a szociális munkával, foglalkoz­tatási programokkal és átképzési lehetőségekkel. Az étkezési támogatást nyújtó óvodai ellátás esélyt ad a szülők­nek, hogy - amennyiben munkanélküliek - újra munkába tudjanak állni. Ez irányban a kerület már jelentős lépé­seket tett. Az iskolai oktatás biztosíthatja hosszú távon a képességfejlesztést, a rehabilitáció sikerét, lehetővé téve a hát­rányos helyzetű gyerekek sikeres munkaerő-piaci és társadalmi integrációját. Az alkalmazandó komplex diffe­renciált fejlesztést biztosító pedagógiai programok célja a személyiség fejlesztése, az alapismeretek, készségek elsajátítása mellett az iskolai lemorzsolódás minimalizálódása, és az, hogy a gyerekek sikeresen tudjanak az ál­talános iskola után is az oktatásban részt venni. A roma gyerekek esetében fontos, hogy a szociális hátrányaik el­lensúlyozása mellett az iskola felvállalja a kulturális identitásuk kialakulásához elengedhetetlen értékek közve­títését. A helyi közösség fejlesztésében fontos szerepet tölthet be az iskola, hiszen számtalan oktatási és képzési prog­ram színteréül szolgálhat, és a kulturális identitás, a szomszédsági tudat kialakulásának egyik kiemelt helye le­het. Ehhez az kell, hogy a körzeti iskola biztosítsa az értelmes szabadidő eltöltésének lehetőségét is. Az ifjúsági és egyéb kulturális programok szervezése nagy arányban lecsökkentheti az utcán cél nélkül csellengők számát, ami a leromlott városnegyedek egyik legnagyobb problémája. 3. Az aktív szociális munka koncentrálása a területre biztosítja a pénzbeli támogatások kiegészítését, mivel azok nem minden lakossági csoport esetén egyenlően hatékonyak. A szociális munka feladata, hogy alternatívá­kat nyújtson az arra rászorulóknak, segítse őket a meglévő lehetőségek (ideértve a támogatásokat és a különféle foglalkoztatási, szociális, egészségügyi stb. szolgáltatásokat) elérésében, a szükséges információk, életvezetési tanácsok nyújtásával. A két terület fizikai közelsége felveti a rehabilitációs folyamatok összekapcsolásának lehetőségét is. Az erő­sebb szinergia létrehozását jelenleg a Lehel utca akadályozza. Ismerve a körülményeket, ezt kifejezetten szeren­csésnek nevezhetjük, hiszen két kisebb kiterjedésű krízisterületet könnyebb kezelni, mint egy nagyobbat. Amennyiben a rehabilitációs folyamat legalább az egyik helyen érezhetően és visszafordíthatatlanul beindul, szerencsés a két terület jobb összekapcsolása. Ennek egyik megoldási módját jelenthetik a köztéri fejlesztések a Lehel utca mentén. Lakás és lakhatás a XIII. kerületben A XIII. kerület Budapest egyik legsokszínűbb területe: megtalálható benne egy nagyobb kiteijedésű városias mag, elszórt kertvárosi övezetek, átmeneti zónák vegyes beépítéssel, de vannak benne kiterjedt paneles lakótele­pek és lakótelepek az ötvenes-hatvanas évekből is. Mint Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő kerülete, óriási lakóingatlan-beruházások valósultak meg és vannak folyamatban, amelyek nemcsak a kerület lakásállo­mányának nívóját növelik, de mostanáig parlagon heverő vagy korábban ipari funkciójú, de jelenleg alulhaszno­sított területeket vonnak be a fejlesztésekbe. A beruházások volumenét mutatja, hogy az elmúlt két évben több mint kétezer lakás került átadásra. A kerület önkormányzati tulajdonú lakásállománya vegyes képet mutat. Az elmúlt évek elidegenítései és fel­újításai valamelyest javítottak az állomány minőségén, összességében az önkormányzati tulajdonú lakások ko­moly százaléka alulmarad az elvárható komfortfokozatnak. Az önkormányzat hosszú távú célja - ahogyan azt önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodási koncepció megfogalmazza - ennek a lakásállománynak a tudatos átformálása. Legfontosabb eleme, hogy a jelenlegi, körülbelül 7300-as lakásállomány a közeljövőben csökken­jen, és ezzel párhuzamosan minőségileg javuljon. Összvárosi szempontból kiemelten fontos a városhatáron belüli új, városias lakóterületek kialakítása, ezzel is csökkentve az elvándorlást és az agglomeráció elszívó képességét. A kerület jövője szempontjából fontos kérdés, hogy miként növekszik a kerület lakásállománya és lakóinak száma, illetve miként változik lakóinak összetéte­le. Áz új beruházások, amellett, hogy hosszú távon indokolttá tehetnek intézményfejlesztéseket közvetlen kör­nyezetükben, hozzájárulhatnak a jelenlegi demográfiai trendek megfordításához vagy legalább megállításához. Remélhető, hogy ennek segítségével a kerület népességére jellemző elöregedés megfékeződik. Várhatóan hoz­zájárul egy magasabb státusú és magasabb jövedelmű réteg megtelepedéséhez a kerületben, megtartva a jelenle­gi lakosság valamennyi rétegét is.6 Az új beruházások vonzása az egyik prioritása kell hogy legyen a kerület vezetésének. Legalább ilyen fontos a már megkezdett modernizációs program folytatása. Ez jelenti az önkormányzat saját lakásállományának mo­dernizálását-esetleg új, jó állapotú lakások vásárlását-, de jelenti a társasházak modernizációs szándékának tá­mogatását. A kilencvenes évek elején és közepén lezajlott széles körű privatizáció számos olyan embert/családot is tulajdonosi pozícióba jutatott, akiknek nincs meg a megfelelő anyagi hátterük saját házuk fenntartása és fej­lesztése érdekében. Hiányosságok azokban az esetekben is észlelhetőek, amikor az anyagi háttér nem hiányzik. A felaprózódott tulajdonosi struktúra és a tulajdonosi hozzáállás lassú kialakulása számos esetben a fejlesztést gátoló tényezővé válik. Összességében elmondható, hogy a lakásügyekkel kapcsolatos önkormányzati középtávú stratégia kulcsele­me kell hogy legyen a lakófunkciók megtartása és bővítése a kerületben, mindemellett a kerület lakásállományá­nak modernizálására kell törekedni. Fejlesztési javaslatok Társasházi modernizáció támogatása, lakótelepek problémáinak kezelése Mivel a kerület lakásainak túlnyomó többsége társasházakban található, kiemelt feladat kell hogy maradjon a társasházi felújítás támogatása. A támogatás nemcsak anyagi támogatást jelenthet, hanem segítséget is a problé­más ügyekben való eligazodásban, illetve tanácsadást a közös képviselőn keresztül. A közös képviselőkkel való kapcsolattartás egyik eleme az önkormányzat és a társasházak közötti kapcsolatnak. Más típusú problémát vet fel a lakótelepek helyzete. A XIII. kerületben közel 15 000 paneles technológiával épült lakótelepi lakás található. Ezek sok szempontból nagyon kellemes lakhatást biztosítanak - nagy a zöldfe­lületek aránya, jó az intézményi ellátottság, megoldott a tömegközlekedés -, ám figyelembe kell venni a jelenle­gi ingatlanpiaci tendenciákat, amelyek kifejezetten a lakótelepi lakások leértékelődése felé mutatnak. A kerület nagy paneles lakótelepei az ingatlanpiacon jól pozícionáltak, mégis javasolt egy külön lakótelep-felújítási kon­cepció elkészítése, amelyik hosszútávon kijelöli a lakótelepi modernizáció irányvonalát. Fajsúlyos problémaként kell kezelni a házak külső-belső megújítását és a parkolási probléma kezelését. A ke­rület arculatát alapjaiban határozza meg az épületállomány külső fizikai megjelenése. Ezzel a kérdéskörrel hang­súlyosan kell foglalkozni - kezdetben mintaprojektek (homlokzatfelújítások, egységes utcafrontok) megvalósí­tásával. ^ Az új lakásépítésekkel kapcsolatos probléma, hogy hosszú távon a kis lakások túlsúlya - még ha jelenleg a keresleti igény ezen ingatlanokra jelentős is - a lakásmobilitás gátjává válik. Ez leginkább szociológiai és nem ingatlanpiaci, építészeti prob­léma. 2005. MÁJUS 4. 113 További befektetők vonzása a kerületbe A XIII. kerület az ingatlanbefektetők által egyik leginkább felkapott terület Budapesten. A már befejeződött építkezések mellett olyan, fővárosi szinten is jelentős beruházások vannak folyamatban, mint a FOKA-öböl be­építése. Folytatva a jelenlegi kerületi politikát, kihasználandó a befektetői lelkesedést, javasolt, hogy a kerület a továbbiakban is célul tűzze ki nívós lakóterületek létrehozását. Ennek érdekében tegyen meg mindent színvona­las befektetők kerületbe csábítása érdekében, és igyekezzen az építészeti minőség garantálása mellett a befekte­tőket arra ösztönözni, hogy jelentős közterületi beruházásokat - mint sétálóutcák kialakítása, vagy több utca fá­sítása - is hajtsanak végre. Ä kerületnek minden esetben abból kell kiindulnia, hogy az eddigi innovatív politiká­ja eredményeként ma a területén épített lakások magas piaci értékkel rendelkeznek, sikk lett a kerületbe költöz­ni. Mindemellett fontos vigyázni arra is, hogy a kerület megőrizze jelenlegi értékeit, és a beruházások egy-egy te­rület már kialakult és jónak tartott arculatát ne változtassák meg. Például a kertvárosi területekre ne épüljenek óriási társasházak. Az önkormányzati lakásállomány modernizálása A kerület fejlesztési koncepciója 2006 végére a jelenlegihez képest csökkentett lakásállománnyal számol, ami mutatja az önkormányzat és a vagyonkezelő eltökéltségét a lakásállomány átalakítása ügyében. Ázzál is számol­hatunk, hogy középtávon eléri a kerület az általa kívánatosnak tartott 6000-es önkormányzati lakásszámot. A sza­nálások és elidegenítések befejeztével feladat a megmaradt lakásállomány modernizálása, és további önkor­mányzati bérházak és fecskeházak építése. Fejlesztési területek a Duna menti sávban (északi belváros a Dráva utcától a vasúti hídig) A főváros látképének egységét a Duna jelenti. A Duna és a város kapcsolatát elsősorban a belvárosi, pesti és budai Duna-partok, a rakpartok és a mögötte épült városszövet összetartozása vagy elszigeteltsége mutatja. A bu­dapesti városi, vízparti környezet eddig jórészt kéttípusú Duna-város kapcsolatból állt (a hidak összekötő funk­cióján túlmenően): a belvárosi klasszicista és eklektikus épületsorok előtti rakpartok, kikötőkkel, lejáró lépcsők­kel, és mindezek alján a folyóval; illetve a déli és északi Duna-szakaszok (Római part, Kopaszi-gát, Budatétény stb.) közvetlen vízparti kapcsolatokkal, vízisport-területekkel. Mindkét kapcsolatrendszer tradicionális és szer­ves része a város fejlődésének. Napjainkban új Duna-város kapcsolatok körvonalazódnak a déli, Soroksári út menti és a Csepel-északi városrész előtt, illetve északon, a XIII. kerületben. Területileg az északi, Váci út menti dunai kapcsolatok fizikailag eddig is léteztek, a Dunát ipari célokból „használó” üzemek (pl. Hajógyár, egyéb ipari funkciójú létesítmények) miatt a lakosság számára nem vált lehetővé a folyóval való kapcsolatteremtés. Az új beépítések során cél, hogy olyan vízparti közterületek szülessenek, amelyek nem kizárólag az adott lakóe­gyüttes számára jelentenek dunai kapcsolatot (lezárt Duna-partokkal, közterület jellegű magánterületekkel), ha­nem közösségi terekként működnek, és a jelenlegi belvárosi Duna-korzó és felső rakpart vonalát, illetve annak funkcióit északi irányban hosszabbítják meg (északi korzó). Budapest térszerkezetében egyedülálló helyet foglal el ez a zóna, mert a legfontosabb közlekedési folyosók, a Nagykörút, Váci út és a Róbert Károly körút, valamint a legfőbb természeti térelem, a Duna határolja, illetve tár­ja fel ezt a területet. Ezek a tényezők kiemelkedő jelentőségűvé teszik az említett területet. A terület konfliktusoktól korántsem mentes: megoldandó probléma a Népsziget rekreációs hasznosítása, a ví­zi lakóbódék sorsa, illetve a sziget és a vele szemben lévő, leendő parti lakóegyüttesek és a sziget jellegének össz­hangja. Megjelennek az új lakóterületek lakosságának várható problémái: a közlekedés, a közterületi/zöldfelü- leti igények vagy az intézményi ellátottságot illetően. Egyértelmű, hogy az ingatlanfejlesztési dinamizmus páratlan lehetőségeket ad a kerület számára az új Duna- parti arculat megformálásában, illetve annak évtizedekre való konzerválásában. Ha a parti sáv a Margit híd vo­nalától folytonossá tehető, a közterületi és zöldfelületi ellátottság egyfajta ökológiai folyosóvá válik, akkor kö­zel megduplázható a főváros vízparti közterületeinek a hossza. Mindezen fejlesztések azonban szorosan össze­függnek a rakpart meghosszabbításával. A fejlesztés (rakparthosszabbítás) akkor javasolható, ha a parti területe­ken a rakpart fölött olyan zöldfelület sáv alakítható ki, amely a forgalmat mind vizuálisan, mind a zajhatásokat tekintve elszigeteli, és külön válnak a felső közterületek a gépjárműforgalomtól. Egyúttal javasolt a rakparti út megépítésével az újlipótvárosi területek hatékony forgalomcsillapítása, az átmenő forgalom lehetőségeinek drasztikus csökkentése (lásd: Újlipótváros fejlesztési javaslatai). A parti sáv - az ingatlanfejlesztések paraméte­reit tekintve jobbára a tehetősebb rétegek számára fog otthont jelenteni - kell hogy rendelkezzen olyan közössé­gi közlekedési kapcsolatokkal, amelyek kedvezőbb feltételeket kínálnak a Belvárosba jutást tekintve, mint az egyéni gépjármű-közlekedés. Ilyen megoldás lehet egy vízi összeköttetés a FOKA-öböl térségétől a Belvárosba (hajó, szárnyashajó), illetve ráhordó viszonylatok szervezése a 3-as metróra, valamint a volt vizafogói iparvá­gány helyén létesítendő közúton trolibuszvonal kiépítése és összekötése a jelenlegi 75-ös vonallal. Fejlesztési javaslatok Emberléptékű ingatlanfejlesztések az új északi Belvárosban A kerület fővárosi szinten páratlan lehetőséggel rendelkezik az alulhasznosított Duna-partokat illetően: a meglévő, beépített fővárosi partszakaszok megduplázását jelentheti, ha 2008-2010-re felépülnek a Duna menti lakóterületek. Az ingatlangazdálkodás építészeti értékteremtéssel kell hogy párosuljon, hiszen a ma még jobbá­ra kopár Duna-partok arculata évszázados méretekben mérhető időszakra meghatározóvá válik. A több ezer új lakás és a tízezer körüli új lakó befogadására épülő lakóegyüttesek és luxus partok az elkövetkező évtizedekben éppoly markáns elemei lesznek a fővárosnak (egy leendő északi belváros formájában), mint száz évvel ezelőtt a belvárosi felsőrakpart házai az építésük időszakában. Ráadásul a tervek szerint nemcsak új térszerkezeti elem­ként jelennek meg ezek az épületek, hanem egyfajta új életmód felélesztését is tervezik a beruházók, azoknak a jómódú vásárlóknak a szokásait alapul véve, akik ezeken a helyeken fognak letelepedni. A FOKA-öböl jachtki­kötővé alakításával Budapesten egy eddig kevéssé elterjedt életstílus fog kibontakozni a közeljövőben. Á Duna- part ugyanakkor itt sem zárul be a város lakossága előtt, hanem épp ellenkezőleg, egybefüggő közterületekként meg kell hogy nyíljanak. A Belváros északi (és egyben déli) eltolódása esélyt ad arra, hogy a városszerkezetileg „belvárosnak” nevezett néhány kilométeres dunai szakasz (a Parlamenttől a Szabadság hídig) néhány év alatt megduplázódjon, és a Lágymányosi hídtól a leendő Aquincumi hídig közel folytonos legyen. A part menti ingat­lanok arculata egy folytonos városias egységnek tekintendő, amely funkciójában a XIII. kerületben jobbára a la­kójellegével dominál, de karakterével - a Duna felől nézve is - már a város szerves részévé válik. A fejlesztések során az egységes építészeti arculat fontos, az ingatlanok közötti terek és közterületek harmóniája fel kell, hogy oldja az intenzív beépítésmód okozta zsúfoltságot. A kerület feladata, hogy megfelelően koordinálja a folyama­tokat, és a befektetőkkel együttműködve tudja a fejlesztéseket - akár PPP konstrukciókkal is - segíteni. Duna-parti ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó közterület-fejlesztés Az új, parti lakóingatlan-fejlesztések során a közterületi fejlesztések a teljes, Duna menti szakasz élhetőségét biztosítják. A tervezés, illetve az önkormányzat és a fejlesztők közti egyeztetések során olyan megoldások fogad­hatók el, amelyek mindenki számára hozzáférhető közterületeket biztosítanak a Duna és az ingatlansáv között. A születendő északi Belváros évtizedekre konzervált térszerkezeti elrendezése akkor lehet sikeres, ha a parti terü­letek funkciógazdag, zöldfelületekkel bőven ellátott gyalogosövezetekké válnak, amelyek vonzáskörzete nem kizárólag az új ingatlanok lakóira, hanem Budapest egészére vonatkozik. Meg kell teremteni a közvetlen kapcso­latokat is a Dunával, lejárók, rézsűk segítségével. A közterületi fejlesztések akkor életképesek, ha a mögöttes in­gatlanok mind építészeti, mind esztétikai, mind funkcionális (pl. kereskedelem, szórakozás) szempontoknak ele­get tesznek, azaz vonzóvá teszik az új parti területeket közterületi és rekreációs funkciók érdekében. Duna-parti területekhez kötődő közlekedés-fejlesztési javaslatok A terület fejlesztésével párhuzamosan szükséges az újonnan keletkező közlekedési igények optimális kiszol­gálása, a kapacitások növelése helyett leginkább kapacitásáthelyezéssel. A part menti területek közlekedési ja­vaslatai két fő típusra oszthatók: a part menti beruházásokhoz kötődő fejlesztések, illetve a térségben megvaló­sítandó egyéb közlekedési fejlesztések.-A part menti beruházásokhoz kötődő fejlesztések legfőbb eleme a pesti alsó rakpart meghosszabbítása a Drá­va utcától a Rákos-patakig (part mentén vezetve), illetve a pataktól északra a volt iparvágány területén a leendő Körvasúti körútig. Á rakpart megépítése kizárólag olyan feltételekkel támogatható, ha nem jelent kapacitásnöve­kedést a város belső területein. Nem cél a Belváros túlterhelt közlekedési hálózati kapacitásainak tovább növelé­se. A Főváros Középtávú Programja a belváros gyalogosfunkcióinak erősítését és jelentős forgalomcsillapítását javasolja. A rakparti út megépítésével párhuzamosan indokolt az újlipótvárosi nagyobb forgalmú utcák forga­lomcsillapítása, „tranzit” útvonalak (pl. Pannónia u.) lokálissá tétele. Á rakpart megépítése egy időben kell hogy történjen az Aquincumi híd-Körvasúti körút I. szakaszának (M3- 10-es út) létrehozásával, megelőzve a város fe­lé irányuló új többletkapacitások (Váci út + rakpart) túlzott ráhordó hatását a Belváros forgalmi lehetőségeire nézve. Javasolt, hogy a part mentén a Váci út kerékpárút élhetőbb alternatívájaként, a rakpart, illetve a FOKA-öböl környéki zöldsáv mentén új kerékpárút haladjon végig. A közlekedésfejlesztési javaslatok megvalósítása a fővá­ros és a kerület szoros együttműködésében, a terület jellemzői miatt magántőke bevonásával készülhetnek el. ^ Az északi belváros fogalma az V. kerületi városmaghoz, az V. kerületi és XIII. kerületi újabb beépítésű part menti, „megszo­kott” területekhez képest az innovatív beépítések jelentőségére utal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom