XIII. Kerületi Hírnök, 2004 (10. évfolyam, 1-24. szám)
2004-06-09 / 11-12. szám
2 1 2004, június 9. _____________________________________Hírnök D íszpolgárok Y Díszpolgárok Y Díszpolgárok Y Díszpolgárok Fenyő Miklós Horn A történet a hatvanas evek vegére nyúlik vissza, amikor a Táncdalfesztiválok és a Ki Mit T\id?-ok közös tévénézésre toborozták össze egy-egy lakásba a szomszédokat. Máig tartó karrierek indultak el akkor a képernyőről, közöttük Fenyő Miklósé és a Hungária együttesé. Az ő előadásukban a releváció erejével hatott, hogy mennyire honossá tud lenni az idegennek bélyegzett rock and roll a magyar fiatalok, sőt, a náluk korosabbak fülei számára is, és hogy ritmusára önfeledten tudunk együtt mozogni. Az ilyen közös élményteremtők, mint Fenyő Miklós és csapata, túlzás nélkül mondva, nagy varázslók, és szuggesztív erejük máig sem hunyt ki. Ami azonban bennünket, angyalföldieket közelebbről érdekel, az Fenyő Miklós legbensőbb érzelmi motivációja, amivel szülőföldjét, vagy ahogyan még mondani szokás, szőkébb pátriáját megénekli. O ide tartozik, hozzánk és közénk, akkor is, amikor távol van tőlünk, és bevallottan sokat köszönhet ő is származási helyszíneinek. Egyik dalában ezt így fogalmazta meg: „Itt voltam én nagyon kicsi, és lettem kicsit nagy.” A kerület egykori nagyon kicsi polgárát mi, akikről annyi szeretettel szeret énekelni, fogadjuk díszpolgárunkká, akkor meglehet, még többet és még szebbeket fog dalolni rólunk.- Meglepődött, amikor hírét vette, hogy Angyalföld díszpolgára lesz?- Korábban gondoltam rá, milyenjó lenne, de aztán elfelejtettem, úgyhogy most váratlanul ért és nagyon meghatott. Igaz, hogy közben állami kitüntetésben részesültem, amit a köztársasági elnök úr adott át, de ez itt szívhez szólóbb üzenet, mert a hozzám legközelebb állóktól érkezett.- Bizonyára felesleges megkérdeznem, hogy mi készteti arra, hogy ennek a földterületnek és lakóinak a lantosa legyen. A könnyűzene előadói általában kevésbé lokálpatrióták, s különösen a produkcióikban nem reprezentálják ezt ennyire.- Nekem alapvető élményvilágom ez a földterület és akik lakják már kora gyermekéveim óta. A Kárpát utcai óvodába, majd a Pannónia utcai általános iskolába jártam. A kerületben lettem zenész, a környékbeli srácokból verbuválódott az én első zenekarom, s emlékszik-e vajon, hogy hol léptünk fel akkor?- Természetesen: a Bosch villamossági gyárnak a Váci út és a Balzac utca sarkán lévő kultúrtermében, akkor odajárt egész Angyalföld. Ma már egy magániskola működik a helyén, de kultúrtörténeti emlékhely jellegét is megörökíthetnék egy márványtáblával, mely szerint itt játszott egykor az ifjú Fenyő Miklós és bandája. Annál is inkább, mivel ön viszont hűséggel ápolja a régi Angyalföld történelmi emlékét és hagyományait.- Nekem e helyhez kötődő viszonyom legfőbb motívuma a hűség. Anélkül, hogy ez tudatosulna bennem, mindenütt az országban, ahol fellépek, Angyalföld nagykövete vagyok. S mivel szívből teszem, úgy hiszem, hogy amíg Angyalföldről énekelek, mondjuk a debrecenieknek, addig ők is idevalósiaknak érezhetik magukat. Sok helyre eljuttattam már a hírünket, az ország legtávolabbi zugába is. Nekem szívügyem a hovatartozásról szóló vallomás, konkrétan vagy áttételesen mondok róla mesét, szépet, szeretetteljeset, hogy tudják, az ilyen kis világok milyen fontosak az ember életében. S ma már azt is tudják sok helyen a hazában, ha én színpadra állok, a történelemből is kapnak ízelítőt dalban.- Tanúsíthatom, hogy például a József Attila Színház színpadán a Made in Hungária című musicalben, amely valójában Fenyő Miklós életsztoriját eleveníti fel, és személyesen fel is lép benne, színpadra szólítja a jampikat, akikről már csak az idősebbeknek lehet fogalmuk. A jampecek, becézett formában jampik, szabados viselkedésű tinédzser korú srácok voltak. Zenei és táncos megjelenítésüknek jól megfelelt a rock and roll, öltözékük és hajviseletük is kultikus jeleket mutatott. A maguk idejében azonban a jampik az idősebb generációk szemében nemigen számítottak kedvelt és kívánatos ifjaknak. Ön látott valaha élőjampit?- Láttam, gyerekkoromban. Az én szubjektív meglátásom róluk pozitív, hiszen jól beleillenek a darabomba is. Angyalföld romantikus történetéhez feltétlenül hozzátartoznak a jampik a viselkedésükkel, a szokásaikkal. Miért kéne hagyni feledésbe merülni őket?- Azon tűnődöm, hogy a mai plázagyerekek mennyire ismerik fel bennük az elődeiket.- Legfeljebb a hajviseletükben és az öltözködésükben különböznek, életstílusban és felfogásban már kevésbé.- Ezért tud hatni rájuk a jampi- nosztalgia? Ugyanúgy, ahogyan a rock and roll reneszánsza, ami nagyrészt Fenyő Miki érdeme, s annak bizonyítékául, hogy termékeny talajra talált a hangzás- és ritmusvilága, most jelent meg az új Fenyőlemez Mister Rock and Roll címmel. Még hosszú kifutásra számíthat a rockdivat?- Úgy érzem, tart a vonzereje. Ősszel lesz az új lemez nagyszabású bemutatókoncertje a Sportarénában. De még a nyáron - és ez kerületi vonatkozású esemény is - az idén is, a hagyományoknak megfelelően, megrendezik a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Fenyőkoncertet.-Ahol bizonyára felhangzónak az olyan emblematikus Fenyő-számok is, mint a Limbó-hintó vagy a Csavard fel a szőnyeget. Ezek nagy ötletek, hiszen hosszan tartó karriert értek meg már eddig is. Hogyan születtek?- Valahogy mindig az aktuális kommunikációs viszonyokból, közös gondolatvilágból és az én saját ötletpetárdiáimból formálódnak ki.- Tehát merő intuícióból. Helyesen ítélem-e meg, hogy a Fenyőféle közlésrendszerben az érzelmeknek és a gegeknek egyaránt jut szerep? Tekinthetem-e önt néhány száma alapján költőnek?- Ha a szöveg értéke, a zene színvonala, a ritmus, a hangszerelés, a harmónia és az egésznek a hangulata vagy éppen a humora egybevág, akkor, ha úgy tetszik, nevezheti ezt költészetnek is, az ilyennek született dalt pedig költeménynek.- Érzése szerint vannak-e még tartalékai az Angyalföldet meg- éneklőFenyő-költészetnek? Örvendezhetünk-e új lokálpatrióta-szerzeményeinek? Talán éppen a díszpolgársága elnyerése alkalmából? Ha igen, akkor búcsúzóul - „ Csók a családnak! ” Aki közelről ismeri, tanúsíthatja, hogy személyes becsvágy nem vezérli, sokkal inkább a mások, az egyszerű emberek sorsáért érzett felelősség. Nem rajong a protokollért, nincsenek nagyúri allűrjei, mégis Európa, sőt a világ legnagyobb politikusainak a sorába tudott emelkedni. Gyaníthatjuk, hogy angyalföldi gyermek- és ifjúkorából hozta magával fogékonyságát a hétköznapi realitások iránt, amely tulajdonságát döntési, sőt legfelsőbb kormányzati hatáskörében bölcsen érvényesíteni tudta hazája és honfitársai javára. Nyilván nem minden töprengés és fejtörés, politikustársai és a lakosok véleményének figyelembevétele nélkül, mindig a közérdeknek megfelelően. Nagyra értékelik szerepét Európa újraegyesítésében. Németországban díjat alapítottak a nevével, így ismerve el a német egység megteremtésében szerzett érdemeit. Közülünk származott, s valójában soha sem szakadt el tőlünk. Ezt fejezi ki a XIII. kerület részéről most átadott díszpolgári címe.- Hogyan érintette, amikor polgármesterünk közölte önnel az ön- kormányzati képviselő-testület döntését?- A köszönet érzésével, hogy rám gondoltak. Az embert mindig különleges érzések kötik a szülőföldjéhez, márpedig nekem Angyalföld a szülőföldem. Amit itt gyerekként és munkásként megéltem, arra joggal elmondhatom, hogy egész pályafutásomat végigkísérte. Az itt megismert emberek és helyzetek meghatározó jelentőségűek lettek további életemre. Bizonyára így van ez másokkal is, de én talán kicsivel jobban tudtam velük gondolkodni, az élményeikben osztozni. Nem nosztalgiázom, de nem is felejtek, és szeretetem a fővárosnak e nem túl nagy, de számomra legalábbis jellegzetes területe iránt nem fog elhalványulni, erre megesküdhetek.- Ön több más politikustársától eltérően, gyakrabban vissza is látogat a szülőkerületébe. Tud még innen erőt, tapasztalatokat meríteni?- Nekem törekvésem, hogy Angyalföldön és a többi munkáskerületekben minél több ismerőssel találkozzam, hogy meghallgassam őket, véleményt cseréljünk, hogy közösen alakítsuk ki a válaszokat a kihívásokra, hogy odafigyeljünk arra, amit az emberek mondanak. Meggyőződésem szerint ez a baloldali politikához szervesen hozzátartozik és elmaradása esetén sok embernek okozunk csalódást.-Ápol régi kapcsolatokat fiatal kora itteni ismerőseivel?- Itt ismerkedtem meg a feleségemmel. Számomra ennél fontosabb és erősebb kapcsolatról nem tudnék hirtelen beszámolni.- Jelenleg régi kapcsolataira tud elég időt szakítani?-Az tudvalevő, hogy leginkább a szocialistákkal találkozom, velük cserélek véleményt annak érdekében, hogy itt is jobban menjenek a dolgok. Drukkolok nekik. Úgy ítélem meg, erős és eredményes a kerület vezetősége, civilizálódnak az életkörülmények. Bátran elmondhatom, hogy itt Angyalföldön, ami a kerület irányítását és fejlesztését illeti, profi munka folyik.- De vajon elmondható-e még Angyalföldre, hogy munkáskerület, hiszen szemmel láthatóan eltűnt a nagyipar és nyomaiban van csak jelen az egykori munkásosztály?- Én szülőhelyemet, akárcsak Csepelt vagy Újpestet, hogy tovább ne is soroljam, ma is munkáskerületnek tartom, habár igaz, csökkent a fizikai munkások száma és helyüket nagyobbrészt a szolgáltatásban dolgozók vették át, ami az itt lakók jobb életkörülményeit szolgálja. De menthetetlenül elveszítené a kerület a tartását, a karakterét, hozzáteszem, az alkotóerejét is, ha megtagadná és nem ápolná munkáshagyományait. .. Úgy látom azonban, ezt megteszi.- Az átrétegeződés a XIII. kerületben nagyon
