XIII. Kerületi Hírnök, 2003 (9. évfolyam, 1-20. szám)
2003-09-03 / 14. szám
BUDAPEST, XIII. KERÜLET ÁRPÁD HÍD PESTI HÍDFŐ TÉRSÉGE FEJLESZTÉSI VEZÉRTERV HírnökKörforgalmú közlekedési hálózat A Duna jobb és bal partjának fővárostól északra eső agglomerációs településeit a Volán Rt. Árpád híd autóbusz-pályaudvara szolgálja ki. A Róbert Károly kör- út-Váci út csomópontjánál lévő pályaudvarra érkező járatok a terület tömegközlekedési kiszolgálásban csak kismértékben vesznek részt. A végállomás elhelyezését - egységes fővárosi koncepció alapján - a sugárirányú metró és körirányú villamos átszállókapcsolat biztosításának igénye determinálta. Budapest Településszerkezeti Terve és Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve által meghatározott fejlesztési javaslatok A vizsgált terület főúthálózata nem alakult ki teljesen a rendszerterv szerint, például a rakparti út Dráva utca-Vizafogó utca közötti szakasza. A Településszerkezeti Terv és a Közlekedési Rendszer Fejlesztési Terve főútként számol a rakparti úttal. A Közlekedési Rendszer Fejlesztési Terve tartalmazza az Esztergomi út meghosszabbítását a Dagály utcától a Vizafogó utcáig, gyűjtőútként. A vizsgált területen a közforgalmú közlekedési hálózat véglegesnek tekinthető, sem a Településszerkezeti Terv, sem a Közlekedési Rendszer Fejlesztési Terve nem tartalmaz fejlesztést. Az észak-déli metró újpesti és esetlegesen kispesti továbbépítése, valamint az 1-es villamos átvezetése a Lágymányosi hídon az Etele térig, a vizsgált terület közlekedésére nem lesz majd hatással, a nagy távolság miatt. A Budapesti Közlekedési Szövetség - remélhetőleg már középtávon történő bevezetése - érdemben nem fogja befolyásolni a vizsgált területet, mivel a Volán és BKV járatai párhuzamosan közlekednek egymással. A hajózás távlati fejlesztése várható, elsősorban az Árpád hídtól délre eső partszakaszon. Területre készült közlekedési tanulmány elemzése A közlekedési tanulmány megállapítja, hogy a jelenlegi hálózat túlterhelt. Rendszeres torlódások alakulnak ki a , • Róbert Károly körút-Váci út csomópontban, • Népfürdő utca Dráva utca-Dagály utca közötti szakaszán, • Árpád híd le-felhajtó ágaiban. A közúthálózat fejlesztése nélkül 2006-ra a forgalomterhelés várhatóan 8—10%-kal növekedne - részben az addig megvalósuló beruházások következtében - tovább rontva a jelenlegi rossz helyzetet. Az az eddig tervbe vett területen belüli (rakparti út, Esztergomi út kiépítése) és területen kívüli (két új Duna-híd) közúthálózat-fejlesztés, valamint a jelenleg ismert beruházási szándékok megvalósulása esetén csökken a terhelés • Róbert Károly körúton, • Népfürdő utcán; telítetté válik • rakparti út meghosszabbítása, • Esztergomi út meghosszabbítása; túlterhelné válik a • Váci út Róbert Károly körúttól délre eső szakasza, • rakparti út Dráva utcától délre eső szakasza. A fentiek értelmében a tanulmány kimondja, hogy a jelenleg ismert beruházási szándékok nagysága még az összes közlekedési hálózat fejlesztési lehetőség megvalósítása esetén sem növelhető tovább. A tanulmány alapján megállapítható, hogy az Esztergomi út gyűjtőúttá fejlesztése, a Dagály utcától északra eső hiányzó szakasz kiépítésével és a Süllő ut- ca-Róbert Károly körút közötti szakaszon jelenleg érvényes 30 km/órás sebességkorlátozás felszámolásával biztosítható. Az Esztergomi út és a Róbert Károly körút közötti csomóponti kapcsolat kialakítása a gyűjtőutat a Váci út és a Népfürdő utca (vagy a rakparti út) között egy új, nem kívánatos főútvonallá változtatná. Ennek következtében a Róbert Károly körút-Népfürdő utca-tervezett rakparti út csomópontot, csomópontrendszert önállóan, a környezet kötöttségei és a nagyobb térség beépítési szándékait közvetítő hálózati igények alapján kell kialakítani. Jelentősebb forgalomvonzó létesítmények A vizsgált területen a következő létesítmények keltenek jelentősebb közúti forgalmat:- Dagály strand, mely forgalma a nyári hónapokban számottevő;- a volt Láng Gépgyár területe (Vizafogó utca-Váci út-Turbina utca-Bodor utca-Népfürdő utcai tömb) teherforgalma;-Visegrádi utca 110-112. szám alatt működő Központi Okmányiroda, mely munkaidőben, főleg a délelőtti és reggeli órákban bonyolít nagy forgalmat;- volt Szikra Nyomda (Árboc utca-Visegrádi utca-Süllő utca-Esztergomi út) tömbje, ami ma fcÜeg irodaként üzemel, de a teherforgalma is jelentős;- Váci út—Zsilip utca-Visegrádi utca-Árboc utca által határolt tömb irodaházai. A jelentősebb forgalomvonzó létesítmények működéséből a közúthálózatra átadódó forgalomterhelés nem kiugró, megfelel a hasonló beépítési sűrűséggel rendelkező városrészekben tapasztalható értékeknek. Az egyes létesítmények közlekedési igényei általában parkolási problémaként jelennek meg, mivel több létesítményt még a lényegesen kisebb mobilitással rendelkező időszakban építettek ki, vagy az elmúlt években bekövetkezett funkcióváltás során, a telken belüli teljes körű parkolás biztosítása elmaradt. A parkolási problémák jelentősek a Dagály Strandfürdő esetében (csak a nyári hónapokban), valamint a Központi Okmányiroda és a volt Szikra Lapnyomda is jelentősen terheli a környező közterületeket. Parkolás A parkolóhelyek kihasználtsága munkaidőben 80%-os. Gyalogos- és kerékpáros közlekedés A vizsgált terület utcáin és az Árpád hídon jellemzően 1,5-3 m széles kétoldali, aszfalt burkolatú járda van kiépítve. Ez alól kivételt képeznek a Vizafogó lakótelep vegyes forgalmú útjai. A meglévő gyalogosfelületek a jelentkező forgalmi igényeknek megfelelnek. A területen három gyalogos-aluljáró található. Ezek az észak-déli metróvonal megállóinál biztosítják a Váci úton való gyalogos áthaladást, illetve a metróhoz való lejutást. Mindhárom aluljáró-forgalma jelentős:- Dózsa György útnál: 4000 gyalogos/csúcsóra (90% metróutas, 10% átmenő forgalom),- Árpád hídnál 10 000-11 000 gyalogos/csúcsóra (95%-a tömegközlekedési eszközök közötti átszállás),- Forgách utcánál: 2000 gyalogos/csúcsóra (99% metróutas, 1% átmenőforgalom) tapasztalható. Kijelölt kerékpárút található Róbert Károly körút északi oldalán és a Népfürdő utca-Vizafogó utca (Rákos-patak mellett) útvonalon. A Dráva utca-Kárpát utca-Révész utca-Népfürdő utca-Viza utca vonalon. Az átmenő kerékpárforgalomnál jelentősebb a lakótelepi területeken a helyi biciklis közlekedési hálózat vizsgálata. Budapest és egyben a vizsgált terület legfontosabb közforgalmú közlekedési eleme a Váci út vonalában kiépített észak-déli metróvonal. A kéreg alatt épült gyorsvasút a Dózsa György útnál, Árpád hídnál, Forgách utcánál rendelkezik megállóhellyel. A jelentős utasforgalom miatt mindhárom helyszínen - a környezetnek megfelelő jelentőséggel kiépített - gyalogos-aluljáró segíti az utasforgalom lebonyolódását. A metróvonal forgalomterhelésében az Árpád hídnál „utaslépcsőt” okoz az Árpád híd-Róbert Károly körúton közlekedő villamos, valamint a megállóhoz kapcsolódó BKV és Volán autóbusz-pályaudvar. Az 1-es villamos a főváros legkülső, gyűrű irányú villamosvonala jelenleg. A vonal kapcsolatot biztosít Budapest legjelentősebb kötöttpályás közforgalmú közlekedési eszközei között (szentendrei HÉV, észak-déli metró, millenniumi földalatti vasút, kelet-nyugati metró, csepeli HÉV) a külső városrészek területén. Ennek megfelelően forgalomterhelése a vonal jelentős hosszán viszonylag egyenletes. A vizsgált területet átszelő BKV autóbuszjáratok közül a terület kiszolgálásában érdemben csak a 133-as (Lehel tér-Árpád híd metróállomás) viszonylat vesz részt. Árvízvédelem Az elsőrendű fővédvonal északon a vizsgált területhez kapcsolódóan a Cserhalom utcában húzódik, majd a patak bal partján halad a Dagáy Strandfürdő ÉK- i sarokpontjáig kb. 9+150 m-s árvízvédelmi töltésszelvényig. Ez utóbbi szakaszon a fővédvonal magaspart jellegű. A Rákos-patak jobb és bal parti vissza- töltésezése a Béke utcáig szintén elsőrendű fővédvonal. Az előírt 1,30 m magassági biztonság helyett 0-0,9 m van a fenti szakaszon, hossza: 1060 fm. A jelenlegi árvízvédelmi fővédvonal (a 9+150 m szelvénytől) a Rákos- patak-Népfürdő utca keresztezésétől (a 8+850 m szelvényig), a Dráva utca-Újpesti rakpart találkozásáig, valamint az Árpád híd felhajtója és a Dráva utca közötti parti sávot, melynek hossza közelítően 2000 fm. A vízszintes nyomvonalvezetését illetően a Rákos-patak bal parti töltése a fővédvonal. A Népfürdő utca Ny-i járdaszegélyén halad az elvi tengelyvonal egészen a Dráva utcáig. Az Árpád híd É-i és D-i felhajtórámpáit a közbenső szakaszon követi a fővédvonal. A Dráva utcánál derékszögű iránytörés után éri el a nyomvonal az Újpesti osztott partvédőmű felső rézsűjét, ahol ezen halad tovább. Áz érintett szakaszon a terepszintek általában +10,00 m felettiek, tehát magaspart jellegűek, kivételt képez a Népfürdő utca É-i szakasza, ahol a magassági hiány minimális, 0,1-0,2 m. A Dagály Strandfürdő jelenleg ártéren van, védelmét körtöltéssel, másodrendű védvonallal oldották meg. Ennek kiépítési szintje +9,00 m, vízfelőli rézsűje közel 1:2 hajlású, betonba rakott terméskő burkolatú, míg a strand felé a földrézsű közel 1:4,1:5 hajlású. A 2002. év augusztusában +8,48 m szinten tetőző rendkívüli dunai nagy víznél a védekezés megakadályozta, hogy a terület víz alá kerüljön. Az Árpád híd és Dráva utca közötti parti sáv szintén hullámtéren helyezkedik el, beépítése csak az elsőrendű fővédvonal áthelyezése után lehetséges. Zöldfelületi és környezetvédelem A térség zöldfelületi rendszere A Dráva utca, a Duna, Rákos-patak és a Váci út által határolt térség zöldfelületi szempontból mozaikos, heterogén szerkezetű. Klasszikus értelemben vett - tudatosan alakított - zöldfelületi rendszere nincs. Jelentős zöldfelülettel rendelkezik a strand, a hídfő északi oldalán lévő - régebbi - lakótelep, az Elektromos sporttelep, illetve az attól délre eső Duna-parti sáv. Az újabban létesült Vizafogó lakótelep kisebb intenzitású zöldfelülettel rendelkezik, míg a Váci út menti, átalakuló - volt - ipari térségek szinte zöldfelület nélküliek. A Rákos-patak menti zöldsáv továbbvitele fontos feladat, mely megoldásra vár. Az utcafásítás is részleges, az sem képez egységes rendszert a területen, annak ellenére, hogy csak két utca fásítatlan. Városképi jelentőségű zöldfelületek Városképi jelentőségű zöldfelület a hídfő közelében található, a híd két oldalán. Egyik rész a Dagály strand erdőszerű faállománnyal borított területe, valamint a Népfürdő utca és a Váci út közötti lakótelepi közkertsáv. A másik - kisebb esztétikai és kondicionáló értékkel bíró - terület az Elektromos Sporttelep idős fasora és a hídfői zöldfelület. Értékes - a jövőben kiteljesedő - zöldfelületi elemek a hídfő menti egységes fasorok, melyek a lehajtóágaktól a Váci útig húzódnak. A hídfő zöldfelületi szempontból felemás, a déli oldal rendezetlen, kialakulatlan, nem szép. Célszerű volna a Népfürdő utcáig tartó szimmetriát tovább vinni, egyfajta „zöld városkaput” képezve. Duna-part és belső részek kapcsolata A területen észak-dél irányban haladva eltérő lehetőségek adódnak. A Rákospatak mentén a Vizafogó utcán át a Duna-part elérése akadálytalan. A Foka-öböl és a patakmeder önmagában - jelen állapotában - alacsony esztétikai értéket képvisel. A Dagály strand területe felüdülni vágyó tömegek célterülete, de ugyanakkor nagykiteijedésű területe zárványként a partra jutás akadálya is. Á déli területrészen jobb a nyugat-keleti kapcsolat. A Vizafogó lakótelepről a Latorca és a Viza utcákon át lehet a partra jutni, lejjebb pedig a Révész és a Dráva utca képez kapcsolati lehetőséget a Duna-parttal. A meglévő kerékpárút elsősorban a térség észak-déli irányú kapcsolatát segíti elő. Utcafásítás A területen gyakorlatilag minden utcában található faállomány, bár a fasorok kora, elhelyezkedése, fafajösszetétele jelentős különbségeket mutat. Negatív rekord a Süllő utca egy fája, a másik véglet a Népfürdő utca, ahol helyenként háromsoros fasor is előfordul. A terület beépítési jellegzetességei folytán elsősorban közkertek létesültek a térségben. A közkertek többnyire beálltak, a növényállomány vegyes összetételét, korát és állagát tekintve, de jellemzően közepes - jó állapotú. Funkcionális megoszlás Közpark a térségben nincs, a Margitsziget közelsége ellenére igény lenne rá. Közcélú kertterületek a lakóterületeken létesültek. Megkülönböztethetők korlátlan közhasználatú közkertek és közös használatú lakókertek. Előbbiek a lakótelepeken, utóbbiak a keretes beépítésű lakóterületeken létesültek. A közkertek fünkcionálisan játszóterekre, labdapályákra, ill. pihenőkertekre oszthatók. Ezek felszereltsége átlagos, kissé elhasználtak. Magánkertek csak kis területen vannak, ökológiai és esztétikai értékük csekély. Az intézményi zöldfelületek sorában első helyen a Dagály strand említhető jelentős faállományával. Ökológiai értékét a vízfelület emeli. Elsősorban gyepes pályáikkal és fasoraikkal alkotnak zöldfelületi értéket a sporttelepek. Jellegzetességük a több helyen is telepített termetes nyárfasor. Ilyen a „Elektromos”, az FCSM és az ÉRDÉRT sporttelep. A lakótelepbe ékelődve helyezkednek el a bölcsődék, óvodák, iskolák, melyek általában kertesítettek. Zöldfelületi szempontból értékes a FCSM szivattyútelep díszkertje és sportpályái, amelyek szép színfoltot jelentenek a területen. A volt ipari területeken érdemi zöldfelület nincs, helyenként néhány fa árválkodik. . A tervezési terület ellátottsága közcélú zöldfelülettel- Az elemzés két fő részterületre - az Árpád hídtól északra, ill. délre fekvő területekre -, valamint a teljes területre átlagolva készült. A lakosszámot becsültük, 2,7 fő/lakás kalkulációjával. A zöldfelületi ellátottság számításához a közkerteket és a közhasználatú lakókerteket figyelembe véve. Árpád hídtól északra eső területen Lakos összesen Közzöld összesen Ellátottság Árpád hídtól délre eső területen Lakos összesen Közzöld összesen Ellátottság Teljes tervezési területen Lakos összesen 19 030 fő Közzöld összesen 19,28 ha Ellátottság 10,13 m2/lakos Megjegyzendő ma Magyarországon hatályos, ellátottság típusú zöldfelületi normatíva nincs. A tervezési terület budapesti viszonylatban zöldfelülettel jól ellátott, ez viszont a többi városrészre nézve megoldandó feladatokat jelent. Probléma, hogy a hatályos övezetek szerinti beépíthetőség jelentős tartalékkal rendelkezik, s ezt csak a szabad területek rovására lehet kihasználni. Vezérterv programjavaslat A programjavaslatok a tervezési területnek a vizsgálatokban feltárt alábbi, főbb adottságaira épül:-A terület szerkezete a meghatározó történelmi szabályozáshoz képest sokat torzult, ma heterogén, ami működőképességét helyenként korlátozza.- A kialakult területhasználat a területszerkezet logikájával sok helyen nincs összhangban, a fő szerkezeti csomópontok térségei többnyire alulhasznosítottak.- A terület beépítettsége és a szintterület-sűrűség a városi átlaghoz képest is nagyon alacsony.- Sok a még beépítetlen építési telek, nagy területeken jelentős átalakulás, átstrukturálódás zajlik.-A területnek nincs kialakult központja, nincsenek karakteres csomóponti térségei. A Váci út menti tömbök épültek be intenzívebben, de paradox módon éppen a legforgalmasabb metróállomások közvetlen környezete fejletlenebb.- A Duna-part ma még gyakorlatilag beépítetlen, a folyó és a Népfürdő utca közötti területsáv legnagyobb része szemétlerakó hely. Jelenlegi elhanyagolt állapotában csak értékén alul és lehetőségei alatt szolgálja a tervezési területet, pedig annak identitását megalapozó, azt szervező fő attraktív elemévé kellene válnia.- A heterogén beépítési struktúrák nem alkotnak folyamatos városszövetet, jellemző hogy a karakteres téralakzatok hiányoznak. A hídfő kitüntetett térsége kiépítetlen, ugyanakkor karakteres vonás, hogy a híd lehajtó rámpáit bőséges zöldfelületek övezik.-A közterületek kiépítettségének színvonala a területen belül is nagyon eltérő. A fejletlen területrészeken a közterületek hálózata hiányos, a meglévő közterületek minősége nem megfelelő, a határoló beépítések hiányában irányultságuk, karakterük határozatlan. Városrendezési javaslatok A vezérterv egységesítésre és egyszerűségre, a városiasabb karakter és a helyi jelleg megteremtésére törekszik, továbbfejlesztésre nyitott marad. A javaslati csomag a területszerkezet logikájára épül, több programelemből tevődik össze: Városszerkezet - rehabilitáció A terület többnyire a Duna és a Váci út párhuzamos helyzete által meghatározott, még a múlt század első felében szabályozott utcahálózat mentén fejlődik. Ez a hely karakterében meghatározó annak ellenére, hogy a sajátos öntörvényű rendszerbe szervezett lakótelepi beépítések, valamint a nagyobb iparterületi zárványok sok helyen szétzilálták ezt a rendet. Az utcahálózat számos elemét - elsősorban a Dunára vezető utcákat - telekalakításokkal, beépítésekkel zárták el. Ezeknek az irányoknak a felszabadítása révén javulna a terület kapcsolata a Duna-parttal, javulna a terület komfortja és presztízse. A korunkban zajló átalakulási és átstrukturálódási folyamatok reális esélyt teremtenek e célkitűzés megvalósítására. Már a hatályos kerületi szabályozási tervekben is több, közterületek megnyitására vonatkozó szabályozás szerepel, ezek számát a vezérterv tovább bővíti. Cél, hogy a terület városiasabb jellegének erősítése érdekében tagoltabbá, könnyebben átjárhatóvá váljék. A városszerkezet rehabilitálására javasolt elemek:- új közterületek megnyitása, ill. bővítése,- gyalogos-, kerékpáros kapcsolatok biztosítása közterületen, vagy akár magántulajdonú területeken, szolgalmi jog kikötésével,- zöldfelületek létesítése és rehabilitációja,- új, karakteres beépítési struktúrák megvalósulása. A területre legnagyobb hatással kétségkívül a tervezett új szerkezeti elem, a területen áthaladó forgalmakat levezető főforgalmi út lehet, amely a Duna-part e szakaszának sorsát hosszú időkre eldöntheti. A magasabb rendű fővárosi tervek tartalmazzák az út tervét: Budapest Településszerkezeti Terve rakparti útként jelöli, a Fővárosi Szabályozási Keretterv a Duna-part mentén jelöl számára helybiztosítást. Ennek megfelelően műszaki tanulmánytervek keretében készült el részletesebb paramétereinek kidolgozása. Területfelhasználási program A vizsgálatok egyik fontos megállapítása a kialakult területfelhasználás sávos tagozódása volt. A Duna és a Váci út közötti viszonylag keskeny sáv súlyvonalában elhelyezkedő vasúti iparvágányok nyalábjára szerveződött, mely az iparterületek logisztikai kiszolgálását oldotta meg. Ä városi jelentőségű utak (Váci út, Népfürdő utca) mentén ugyanakkor más jellegű, vegyes városias, nem utolsósorban lakófunkció jelent meg. Az eltérő funkciók egymással is alig kommunikáló sávokban épültek rá a számukra fontos ellátóhálózatokra, az iparvágányra és a Váci útra önmagukon belül megfelelően működve, keresztirányban azonban csak nehezen, vagy egyáltalán nem átjárható városszerkezetet hozva létre. A Népfürdő utca vonala az ember által birtokba vett terület éles nyugati pereme volt, dunai oldalán a még feltöltetlen, rendezetlen terület gyakorlatilag a Duna-mederhez tartozott, melyről csak az Árpád híd építésével összefüggő partrendezések és feltöltések szakították le. A terület több évtizede tartó folyamatos funkcionális átalakulása lassan és spontán módon ment végbe. A városszerte jellemző általános folyamatoknak megfelelően erősödött a lakófunkció és a vállalkozási szektor, gyengült viszont az ipari tevékenység. Az ipar visszaszorulásának következményeképpen fokozatosan sorvadt az azt kiszolgáló infrastruktúra is. A ’90-es évek elejére a terület fő logisztikai ütőerét képező, az üzemek, raktárak hátsóudvaraiba ágazó terjedelmes vágányhálózatból krs ér maradt, mely egészen a Rákos-patakig szorult vissza. Az átfogó városmegújulási terv hiánya és a folyamat időben történő széthúzódása a profilváltást szinte az egyes telkeken, tulajdonokon belülre korlátozta, azaz átfogó szerkezetet nem érinthette. Az egyes területrészeken belüli, gyakran drasztikus változások, beavatkozások azok elhelyezkedését és egymáshoz való viszonyát nem érinthették, így a városszövet keresztirányú átjárhatatlansága továbbra is megmaradt. A jelenlegi helyzetben a legfontosabb területfelhasználási változás a munkahelyi jellegű telephelyek funkcióváltása. Ezt a terület szempontjából kedvező fejlődési szakaszban övezetmódosítással érdemes követni. A terület folyamatos felértékelődése következtében a Volán autóbusz-pályaudvar telkének intenzívebb hasznosítása is kézenfekvő felvetés. Megvizsgálandó, hogy jelenlegi helye hosszabb távon is megfelelő-e? Ennek függvényében mérlegelhető a telken többszintes (közlekedési és intézményi vegyes) használat kialakítása, vagy esetleg teljes funkcióváltás. A Turbina utca vonalának helyreállítása az „Érdért” terület átértékelődését jelentheti. A terület védett, mégis nagyon jól megközelíthető helyzetben, lakások létesítésére kiválóan alkalmas. A jelentősebb volumenű fejlesztések színvonalát az Esztergomi út kiszabályozása és parkosítása nagymértékben megnövelné. 6515 fő 8,76 ha 13,44 mVlakos 12 515 fő 10,52 ha 8,41 mVlakos
