XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2002-07-11 / 12. szám

Rajk András nem ír többé Lapunk legutóbbi számában még megjelent a cikke, s vártuk a megbeszélt kéziratát ebbe a számunkba is. De az már nem szü­lethetett meg, mert szívbéli jó barátunk, kedves kollégánk ke­zéből kiütötte a tollat a hirtelen jött betegség s nyomában a ha­lál. De elfelejteni Rajk Bandit halálunkig nem fogjuk. Hosszú újságírói, írói pálya áll mögötte, megszámlálhatatlan interjú- és portréalany, cikkek, kritikák, publicisztikák ezrei. Hatalmas tudást, ismeretet, tapasztalatot vitt magával a sírba, s gyászunk mellett is örülhettünk, hogy ebben a mi olvasóink is osztozhat­tak az utóbbi években. Több kitüntetés jelezte rangját a szak­mában, amelyekre életművéért az Aranytoll kitüntetés tette fel a koronát. Országos ismertsége mellett kerületünkben szemé­lyesen is rengetegen ismerték, hiszen évtizedek óta itt lakott köztünk, s ezért okkal és joggal mutathatta be cikkeiben, inter­júiban e pátria hozzá hasonlóan nagy érdemeket szerzett szel­lemi kiválóságait, akik most nyilván szintén fájó szívvel osztoz­nak az eltávozása okozta veszteségben. 82 éves volt. 2U—— _______________________________ B éke Inter-Lyra díj polgármesterünknek Egy új díj, a Béke Inter-Lyra díj, melyet a Hét Lyra Zene és Tánc Olympia Alapítvány hozott létre. Az alapítvány a Hét Lyra Zene és Tánc Olympia útraindításán dolgozik, melynek célja, hogy a földön a béke, a szeretet, a népek és nemzetek egymás irán­ti tisztelete érvényesüljön, és erősödjön az emberiség legkifeje­zőbb nyelvén, a zenén és táncon keresztül. Ennek szellemiségében adják át minden évben a Lyra-díjakat előadóművészeknek, szak­embereknek és ifjú tehetségeknek. 2002. június 17-én Béke-díjban részesült többek között: dr. Bárándy György ügyvéd, dr. Demszky Gábor főpolgármester. Fe­kete János gazdasági szakember és Kupa Mihály. Inter-Lyra díjban részesül Jancsó Miklós rendező. Kovács Dénes hegedűművész, a Budapesti Fesztiválzenekar, és a XIII. kerület lakosaiért végzett kiemelkedő, áldozatos munkájáért dr. Tóth József polgármester. A díjat Jeszenszky Endre koreográfus adta át. Nyílt levél a Pozsonyi útról Tisztelt polgármester úr! A Pozsonyi út, Victor Hugo utca, Kárpát utca és Ipoly utca által határolt lakóházak tulajdonosai és bérlői nevében szeretnénk tudni, mi történik vagy mire készülnek közvetlen környezetünkben. Az a hír (pletyka) járja a környéken, hogy a Pozsonyi út, Ipoly ut­ca és Kárpát utca által határolt területen, ahol jelenleg a CBA Aru­ház, a Közterület-fenntartó és két elkerített játszótér van, hamaro­san egy újabb társasház emelkedik a ki tudja hányadik emeleti ma­gasságba. A környék lakóinak körében érthető módon pánik tört ki és arról beszélnek, hogy addig kell elhagyni a XIII. kerületet, amed­dig még van levegő és esetleg vevő is akad a lakásokra. A jelenlegi építkezések (Ipoly utcában 6 darab kilenc emeletes lakóház, a Kárpát utca és Victor Hugo utca sarkán 1 darab hateme­letes ház) már most is felveti, hogy környékünk olyan zsúfolttá vá­lik, hogy a Szent István park nem tudja pótolni ennyi ember levegő­veszteségét. Nem gondoljuk, hogy az üzleti érdekek és az itt élő polgárok élet­minőségének megtartása egymással ellentétes érdekek lehetnének. Válaszát várja 1630 közvetlenül érdekelt XIII. kerületi polgár. Bános Tibor újságíró, Pozsonyi út 53/55. „Legsikeresebb 1952-ben voltam. Helsinkiben" Dr. Temes Judit olimpiai úszónő most is vizsgára készül Ha azt mondom, dr. Temes Judit, biztosan sokaknak beugrik e név hallatán, hogy ő hazánk egyik kiemelkedően tehetséges olimpiai úszónője. De akik a Korányi, később az Erzsébet Kórház osztályvezető főorvosára gondolnak, azok is jó úton járnak, mivel 25 éven át ott dolgozott. A hetvenkettedik évé­ben járó hölgy - ha nem tőle hallom, el sem hiszem az életko­rát - ma is fürge, mozgékony, tele van életkedvvel, lendülettel. Betegjogi képviselőként még ma is naponta dolgozik. Beszél németül, angolul, franciául, de ért spanyolul és olaszul is. A soproni születésű úszónő 1942 óta él a fővárosban, 1957 nya­rától a kerületi, Szent István körúti lakásában. Egy fia és egy lánya született, ők már önálló életüket élik, dr. Temes Judit azonban egyáltalán nem unatkozik. Olyannyira nem, hogy igencsak gondban volt, amikor felkértem az interjúra. Végül is egy forró péntek délután sikerült beszélgetünk.- Mikor kezdett versenysze­rűen úszni? - kérdezem egy hűvösnek egyáltalán nem mondható kávézóban a Po­zsonyi úton.- Amikor a szüleimmel Pestre költöztünk 1942-ben. Egy évvel később már Novák Ilonka után a második hát­úszónak számítottam, így be­kerültem a válogatott keretbe. Sajnos 1944 tavaszán közbe­szólt a háború. Az oszt- rák-cseh származású nagy­apám a század elején Sopron­ban telepedett le, így engem a szüleim oda küldtek a háború miatt. Másfél év kihagyás után, 1946 nyarától újra rend­szeresen úsztam. Ifibajnoksá- got nyertem, és 17 évesen megnyertem életem első fel­nőtt bajnokságát is, ami azért volt nagy szó, mert 18 éves korig tartott az ifi korosztály, így 1948-ban már az olimpiai válogatott tagja lettem.- Versenyzőként hány olim­pián vett részt?- Ott voltam Londonban, Helsinkiben és Melbourne- ben is. A legsikeresebb éppen 50 éve, 1952-ben voltam Hel­sinkiben, ahol olimpiai baj­nok lettem és egy egyéni bronzot is nyertem. 1956 szeptemberében sajnos meg­halt az apám, aki nagyon közelállt hozzám. Abban az évben az éppen közelgő olim­piára készültem, nagyon jó formában voltam, egyéni do­bogós is lehettem volna..., de az apám elvesztése annyira megviselt, hogy a válogató versenyre, öt nappal az apám halála után éppen csak hogy bejutottam a csapatba.- Az úszás mellett elvégezte az orvosi egyetemet. Milyen szakorvos lett?- 1955-ben végeztem, majd patológus szakorvos lettem és a Kórboncnoki Intézetben dolgoztam. Ott ismerkedtem meg a férjemmel, aki szintén kórboncnok volt. Együtt akar­tuk lerakni a törvényszéki szakorvosit is, de miután ösz- szeházasodtunk, nem enged­hettük meg magunknak, mert 1957-ben megszületett a fi­únk, és lakásleválasztásra is kellett a pénz. Később pedig más felé fordult a szakmai ér­deklődésünk. Aztán nyolc év múlva megszületett a lá­nyunk is.- Gyerekei szintén űzik ezt a sportot, vagy teljesen másfe­lé orientálódtak?- Mindketten jól sportol­nak, de nem maradtak ver­senyszerű úszók. A fiam, Gorácz Árpád elég jó nevű kosárlabda-szakedző. Az ő szenvedélye, ahogyan nekem is, az utánpótlás. Elsősorban ezzel foglalkozik. Itt két uno­kám van, egy fiú, egy lány. Mindketten kosaraznak. A lá­nyom agrármérnök, lóte­nyésztő szakember. Három gyermeke van, rendben tart Csömörön egy nagy házat, ami még nincs teljesen befe­jezve, és egy nagy istállót 12 felnőtt lóval és 4 csikóval.- Miután befejezte a ver­senyszerű úszást, a családon, a gyerekek nevelésén kívül ho­gyan alakult az élete?- A VII. kerületi Korányi Kórház (mely a VI. kerületet látta el) osztályvezető főorvo­saként dolgoztam 25 éven át. 1964-től vagyok a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, eb­ből négy évet elnökségi tag­ként töltöttem el. 1967 óta is­mét szerepet vállaltam a Ma­gyar Úszó Szövetségben, melynek - Széchy Tamással együtt - örökös tiszteletbeli elnökségi tagja vagyok. 1976- ban tagja lettem az Európai Úszó Szövetség Technikai Bi­zottságának is, ezért számos Európa-bajnokságon, Európa Kupán versenyvezető bíró­ként tevékenykedtem. Részt vettem különböző üléseken, konferenciákon, sokat utaz­tam mindenfelé. Akkoriban ezért valóban irigylésre méltó volt az életem, bár eléggé strapás is volt. Később tagja lettem az Olimpiai Szolidari­tás Munkacsoportnak is, amely a sport felvirágoztatá­sát szorgalmazta & kevésbé fejlett országokban. így 1980- ban mint úszószakember több hónapig dolgoztam Szomáliá­ban. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezet sportvezetője tisztségéről ak­kor mondtam le, amikor úgy nézett ki, hogy Mozambikban kapok állást, ami végül több okból is meghiúsult.- Hogyan, mikor és miért lett betegjogi képviselő?- 1994-98 között a VI. Ke­rületi Önkormányzat Egész­ségügyi Bizottság választott képviselője lévén azt figyel­tem meg, hogy az oda dele­gált jogász minden alkalom­mal ész nélkül elrohant, mert „nem bírta cérnával az orvo­sok dumáját”. Akkor kezd­tem el jogot tanulni, és sike­resen elvégeztem az ELTE-n az orvosok számára szerve­zett jogi ráképzést. 1999-ben, 69 évesen államvizsgáztam, jogi szakokleveles orvos let­tem. Pillanatnyilag Újpestre és Újpalotára kiterjedően be­tegjogi képviselőként dolgo­zom.- Ha jól sejtem, van még egy-két meglepő esemény, terv a tarsolyában.- Ez év szeptember 7-én vizsgázni készülök az igaz­ságügyi szakértő kamara mediátori csoportjának a tag­ságára, mert ez talán közelebb áll hozzám, mint a betegjog, ami sok esetben inkább lelki­zés, mint jogászkodás. A mediátori tevékenység célja, hogy a felek még a per előtt egymás közt megegyezzenek, de ez nem azonos a peren kí­vüli egyezséggel.- Mivel tölti szívesen a sza­badidejét?- Szeretek zenét hallgatni. Régen, állítólag tehetségesen, én is zongoráztam. De nem volt türelmem az egy helyben üléshez ugyanúgy, ahogyan a fiamnak sem, aki csel­lózott. .- Hobbija van ? j~/' Allianz Hungária: új helyszín - korszerű kiszolgálás Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy Újlipótvárosi irodánk a Hegedűs Gyula utcából új helyre költözött. 2002. június 17-étől a 1131 Budapest, Reitter Ferenc utca 132-138. szám alatti fiókunkban állunk rendelkezésükre piacvezető biztosítótársaságunk teljes körű termék és szolgáltatás választékával:- élet- és nyugdíjbiztosítások- baleset- és utasbiztosítások- casco és kötelező gépjármű-felelősség biztosítások- lakás- és lakóközösségbiztosítások- vállalkozói biztosítások- lakossági kárbejelentés- FHB jelzáloghitelek közvetítése Új telefon és telefaxszámunk: Telefon: 452-6868,452-6869, fax: 452-6850 Nyitva tartásunk: hétfőtől csütörtökig: 7.30-18.00 óráig, pénteken: 7.30-16.00 óráig Új irodánkban továbbra is azon dolgozunk, hogy szakértő és megértő partnerként szolgáljuk az Önök biztonságát, tervei és céljai megvalósulását. Allianz Hungária Biztosító - Együtt, szövetségben Allianz ® www.ahbrt.hu Allianz Hungária Biztosító Rt. fi belföldi turizmusért Mindazok számára, akik szeretnek itthon nyaralni, a hazai tájakra, történelmi és kulturális nevezetességeink­hez kirándulni, sokféle ked­vezményben részesülhetnek a Hungary Card, azaz a Magyar Turizmus Kártya révén. Amint a Hotelinfo cég sajtótá­jékoztatóján a vezetői gárdá­tól és Holczer Ágnes marke­tingigazgató (képünkön) elő­adásából megtudtuk, az éven­te 10 000 példányban kiadott Hungary Card birtokában tu­lajdonosa jelentős - tíztől száz százalékig terjedő - megtakarításokra tehet szert a közlekedés, a kultúra, vala­mint idegenforgalmi szolgál­tatások területén. A rendszer­hez csatlakozó partnerek szá­ma évről évre nő, jelenleg 1300 szállás- és vendéglátó helyen, mintegy 200 múze­umban és 50 egyéb szolgálta­tónál várják kedvezménnyel a Hungary Card-tulajdonoso- kat. Interneten is tájékozódhat az érdeklődő a www.hun- garycard.hu honlapon, ahol egyben akár meg is vásárol­hatja a kártyát. Szintén itt ta­lálhat előre összeállított prog­ramajánlatot hétvégi országjá­ráshoz. A Magyar Turizmus Kártya csomagot ezenkívül országszerte a nagyobb vasúti pályaudvarokon, a Tourin- form-hálózat irodáiban, a Nemzeti Üdülési Szolgálat ügyfélszolgálati irodáiban le­het megvásárolni. Kutyák pszichiátere Ismerjék meg Vasteleki Pé­ter kynológust, kutyapszichi­átert, a Vakvezető Kutyaki­képző Iskola igazgatóját, hi­szen a mi kerületünkben is több, általuk képzett kutya szolgálja a világtalanok köz­lekedésének biztonságát. Az 50-es éveit taposó szim­patikus, mosolygós, szakállas fiatalember pályáját műszaki szakemberként kezdte, de már akkor is csak a kutyák érde­kelték. Hobbinak indult, sze­relem, hivatás lett belőle. Munka mellett tanulta a kutya kiképzésének fortélyait, mes­terfokú kiképző lett. Rendőr­kutyák képzésével szeretett volna foglalkozni, de mivel nem volt katona, így nem vet­ték be - első jelentkezésre - hivatásos rendőrnek. Nem adta fel az álmát, hogy főfoglalkozásban egész napját ne kutyák között töltse. A vakvezető kutyák kiképző­telepén jelentkezését elfogad­ták. így kevesebb jövedele­mért - mint amit műszaki em­berként keresett -, de öröm­mel folytatta kiképzőként pá­lyáját. Pár év elteltével meg­szüntette az illetékes minisz­térium az iskolát. Másodszori nekifutásra már felvették a rendőrség állományába nyo­mozókutyák képzésére. Te­hetsége és kitűnő szakmai hozzáértése eredményeként a nyomozókutyások országos koordinátorává nevezték ki. Nem sokáig bírta az íróasztal mellől nézni a kutyákat... Otthagyta a rendőrséget. A sors úgy hozta, hogy 1980-ban újraindult a vakvezető kutyák képzése a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége ke­belén belül. 1985-ben ismét Csepelen a vakvezető kutyák között találjuk. Meghonosítot­ta az Angliában tanult mód­szereket. Nem csak képzéssel, de tenyésztéssel, utánpótlás­neveléssel és utógondozással is foglalkoznak az általa im­már 12 éve vezetett iskolában a csepeli Kis-Duna-ág mellett. Az iskolában a kennelek csodálatosan tiszták, a „tanu­lók” gondozottak, jól táplál­tak. A tanpályán látszik a gaz­da szeme. Hogy a kutyák ingergazdag környezetben nőjenek fel, ne­velő gazdák segítik az iskola munkáját. Ezt úgy kell elkép­zelni, hogy kb. 8 hetes koruk­tól egyéves korig a kölykök látó családoknál kapnak elhe­lyezést. Itt megtanulhatják a családba illeszkedést és a mindennapi közlekedést. A nevelő családok pusztán em­berségből, segítőkészségből vállalják a kölyköket, nem pénzért. Az iskola csak az élelmezését és az ingyenes or­vosi ellátását nyújtja a kisku­tyáknak. Egyéves korukban, ha tényleg megfelelnek a vak­vezetés követelményeinek, beiskolázzák őket, és fél év múlva tökéletes segítőjévé, társává válnak nem látó gaz­dáiknak. Ezután kéthetes ösz- szeszoktatás következik a le­endő gazda és a kutya között. A vizsgát együtt teszik le, így válnak eggyé a kutya élete vé­géig­Természetesen gondok is vannak, ezek főleg anyagi ter­mészetűek. Nagyon kellene egy mikro-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom