XIII. Kerületi Hírnök, 2002 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2002-03-14 / 5. szám
XIII. KERÜLETI 2002. március Az iskolai tanulók olvasási szokásainak alakulása a XIII. kerületben Wi':fí.Gmnn A XIII. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ felmérő kérdései a tanulók olvasási szokásairól 1. Mivel foglalkozol legszívesebben szabadidőben? 2. Szeretsz-e olvasni? 3. Gyorsan vagy lassan olvasol? 4. Hogyan olvasol? Figyelmesen, figyelmetlenül 5. Ki szokott segíteni olvasmányaid kiválasztásában ? 6. Megbeszélitek-e otthon olvasmányaidat? 7. Mit teszel, ha nem érted azt, amit olvasol? 8. Körülbelül hány könyvetek van otthon? 9. Hány könyvet olvasol el általában egy év alatt? 10. Szoktál-e könyvtárba járni? 11. Ha igen, milyen gyakran? 12. Kölcsönzöl-e a könyvtárból könyveket? 13. Ha igen, milyen gyakran? 14. Melyik könyvtár tagja vagy? 15. Milyen könyvet olvasol legszívesebben ? 16. Mikor tetszik neked egy könyv? 17. Az eddig olvasott könyvek közül melyik volt számodra a legkedvesebb? 18. Milyen újságokat olvasol legszívesebben? (Sorold fel!) Az olvasás és a szövegértés a mindennapi tanulás eredményességének nélkülözhetetlen feltétele. Az a tanuló, aki képtelen eszközként használni az olvasást, óriási nehézségekkel küszködik tanulmányai során. Az olvasás fejlesztése minden évfolyamon szükséges, s az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb feladata. Fontos tehát a pedagógusok számára a „feltérképezés”, a tájékozódás a tanulók olvasási szokásairól. Több országos mérés igazolja, hogy az olvasási kedv és szokás döntően a szülői ház mintáját követi. Ezért óriási feladat a magyartanár számára az olvasási szokások irányítása, az igény kialakítása, az olvasási készség fejlesztése. Országos mérési adatok szerint (1989) a 14 évesek harmadrésze nem képes az értőértelmező olvasásra. A megdöbbentő mérési mutatók mögött ott található az olvasásnak egyfajta össztársadalmi leértékelődése (tv, videó, számítógép). Az előző két tanévben 8 iskola 27 osztályának 532 tanulóját vizsgáltuk 5-8. osztályban, hogy megfelelő-e a hoz- zállásuk az olvasáshoz, s hogy mi hat motivációs erőként az olvasási szokások kialakulásakor. Célunk a kapott adatokat értékelve megtalálni azokat az eszközöket, módszereket, amelyek lehetőséget jelenthetnek a pedagógusok számára az olvasási szokások kialakításában, befolyásolásában. Az első kérdés a szabadidős tevékenységek tanulói rangsorára kérdezett rá. A válaszadók 45%-ánál az olvasás az utolsó két helyen szerepel, vagyis a tévé, videó, számítógép mögött. Az első két helyre ezzel szemben csak 18%- uk helyezte. Ideális esetben a sport és a játék, valamint a hobbi után kellene következnie, tehát a 3-4. helyen, s jóval nagyobb arányban, mint ahogy tapasztaltuk. A 2-4. kérdések az olvasáshoz való hozzáállásra kérdeznek rá. 66%-uk vallja, hogy szeret olvasni, ami nem meggyőző, ha megvizsgáljuk az egy év alatt elolvasott könyvek mennyiségét (9. kérdés). Gyorsan olvasónak a tanulók 63%-a, figyelmesen olvasónak pedig 78% vallja magát. Mivel a szövegértésmérések a figyelmetlen olvasás általánosságára hívják fel a figyelmet, ezek a válaszok inkább az elvárásokat, mint a valóságot tükrözik. Az 5. kérdéssel az olvasmányok kiválasztásával kapcsolatos külső segítség felől érdeklődtünk. Elgondolkodtató, hogy 48%-nak senki sem segít. A tanulók 35%-a a szülői segítséget jelölte meg, s ez az adat igazolja, hogy a szülői háttér, a példa és hatás igen jelentős befolyásoló tényező. A 6. kérdés eredménye ugyanezt húzza alá: 45%- uk megbeszéli otthon az olvasottakat. Tanári segítséget 21% kap, s 12% a barátok véleményére alapozva választ magának olvasnivalót. A testvér, az osztálytárs és a könyvtáros véleménye közel 10%- uknál befolyásoló. Örvendetes, hogy a tanulók 33%-a több segítőt is megjelölt. A 7. kérdés a szövegértésre és az információkeresés módjaira kérdez rá. Ha nem érti az olvasottakat, 75%-uk a legkényelmesebb megoldást választja: megkérdezi valakitől. 9%-uk nem törődik azzal, ha nem ért valamit, és semmit nem tesz a sikeres feladat- megoldás érdekében. Az önálló problémamegoldás, a lexikonban való információkeresés-arány nagyon alacsony: csupán 16%-uk veszi ehhez a fáradságot. A pedagógusok számára tanulságul szolgálhat ez az adat ahhoz, hogy helyezzék jobban előtérbe a kézikönyvek és lexikonok használatát. Több önművelésre építő feladattal ösztönözni lehet és kell is a tanulókat, hogy váljon szokásukká a kézikönyvhasználat. Az internet 8%-os felhasználása az egy évvel ezelőtti képet mutatja, jelenleg biztosan már magasabb ez az arány. Igen kevés a több megoldást alkalmazók száma is: mindössze 13%. A 8. kérdés az otthoni könyvállomány nagyságára kérdez rá, s elég nehéz feladat, hiszen még a felnőtt is nehezen tudja ezt megbecsülni. A legtöbben (30%) 100200 kötet közöttinek gondolják, s 19% az 500-nál több, a 200-500 közötti és az 50-100 közötti kötetszámú házikönyvtárak aránya is. 10% becsüli 50 kötetesnél kisebbnek az otthoni könyvállományt. A 9. kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a többség (74%) csak 1-5 könyvet olvas évente. Mivel havonta legalább egy könyvet el kellene olvasniuk ahhoz, hogy rendszeres olvasóvá váljanak, ez nagyon kevés. Ráadásul ez is szinte csak a kötelező és az ajánlott irodalomra korlátozódik. Az évi 12 kötetet vagy ennél többet mindössze 8%- uk teljesíti. A 10-11. és a 14. kérdés a könyvtárba járás rendszerességére és a látogatott könyvtártípusra kérdezett rá. A tanulók 76%-a jár könyvtárba, 30% ritkán, 26% hetente. Az ideális havi rendszerességet 23% jelölte meg. Az iskolai könyvtár tagja 47%-uk, s 20% iratkozott be valamelyik Szabó Ervin Könyvtárba. Az iskolai könyvtár jelentősége egyértelmű, s valóságban még ennél is nagyobb arányban látogatják. (A kérdésfeltevés nem igazán szerencsés, mivel a könyvtárba járás és a tagság nem ugyanazt jelenti. Minden tanuló tagja az iskolai könyvtárnak beiratkozás nélkül is, ám nem mindenki él ezzel a lehetőséggel.) A Szabó Ervin Könyvtárak látogatottsága pedig nagymértékben függ az iskolához való közelségtől. A 12-13. kérdés a kölcsönzéssel kapcsolatos: 76%-uk kölcsönöz, vagyis a könyvtárba járók 100%-ban visznek is haza könyvet. Ez a korosztály a kölcsönzést előnyben részesíti a helyben használattal szemben. A gyakoriság viszont már nem mutat ilyen szép képet: csak 33%-uk kölcsönöz havi rendszerességgel könyvet, míg 34%-uk ennél ritkábban. Ők az alkalmi olvaA XIII. Kerületi Pedagógiai Napokon Nagy Attila professzor tartott előadást olvasási kultúránk állapotáról Folyóirat jellege Népszerűsége Zenei (Bravo, Popcorn) 20% Ifjúsági (Bravo Girls, lOOxszép, Ifjúsági Magazin, Pesti Est Junior) 17,5% Sport 10% Képregény, viccújság 10% Tv-újság, sorozatok, sztárok, filmek 9,5% Számítástechnikai 7% Női lapok 5% Autó és technika 4% Napilapok (hírlapok, Metró) 3% Bulvársajtó (Mai Nap, Blikk) 3% Ismeretterjesztő (cserelapos, ill. -kártyás, Természetbúvár) 3% Szex- és férfilap (CKM, Zsaru, Playboy, pornó) 2% Kedvencek (kutya, macska, ló) 2% Hobbi 1% Rejtvény 1% Hirdetési (Expressz) 0,5% Gyermekújság (alsós) 0,5% Helyi sajtó (kerületi lap, iskolaújság) 0,5% sók, akik csak néha mennek be a könyvtárba, valószínűleg csupán szervezett keretek között (könyvtári óra, napközi stb.). Hetente 13% kölcsönöz, valószínűleg ők a csak „átlapozok” és a házi feladathoz keresők. A 15. kérdés alapján elmondhatjuk, hogy leginkább a kalandregényt kedvelik (68%), s legkevésbé a 13%-ot képviselő lírai műfajok népszerűek. A Í6. kérdés megvilágítja, hogy mi motiválja a tanulókat a választásban, mitől tetszik egy könyv: a gyerekek 59%- ának az érdekes cselekmény fontos, 42% szereti beleélni magát a cselekménybe. 33% szereti a saját korosztályáról szóló könyveket, 29%-nak akkor is tetszik, ha tanul belőle, s csak 28% számára vonzó az, ha beleéli magát a hős szerepébe. 57% több lehetőséget is megjelölt, ami örvendetes. A 17. kérdés válaszai alapján a szépirodalom kedveltsé- ge (89%) igen magas, míg az ismeretterjesztő népszerűsége csak 11%-nyi. Ez a szép eredmény azonban csalóka, mivel a legkedvesebb könyvek közel fele (48%) kötelező és ajánlott irodalom, s van benne 6%-nyi káros hatású, nem ajánlott felnőttirodalom is. Következésképpen csupán 35% a saját választású értékes ifjúsági és felnőttirodalom aránya. A fenti mennyiségi mutatókat figyelembe véve nem is várhatunk mást. Sokan csak az előírt irodalmat ismerik, másra nem szánnak időt. Fontos tehát, hogy mit adnajc a pedagógusok otthoni olvasnivalónak. A saját választású szépirodalom jelentős része felnőtteknek szóló irodalom (27%), s ennek 65%-a nem ajánlott, ill. káros hatású olvasnivalót jelent. Egyáltalán nem jelölt legkedvesebb könyvet a tanulók 5%-a, kettőt jelölt 18%-uk, 3mat vagy annál többet 20%- uk. Elszomorító adat, hogy a tanulók több mint fele sajnos csak 1 könyvet jelölt meg, s az is zömében kötelező olvasmány. Átlagban tanulónként 1,7 a legkedvesebb könyvek aránya. A 18. kérdés az időszaki kiadványok kedveltségére vonatkozott. A kedvenc olvasnivalót 66%-ban a folyóiratok jelentik, zömében a zenei és az ifjúsági lapok. Napilapot és ismeretterjesztő folyóiratot alig olvasnak, magas viszont a tévézéssel kapcsolatos (műsorújság, sorozatok, sztárok magánélete) folyóiratok aránya. Legkedveltebb folyóirat a Bravo, s kevéssel marad el mögötte a Popcorn. A tanulók 35%-a olvassa vagy egyiket, vagy mindkettőt. 18%-uk a lOOxszép olvasója, s 10%-ra tehető az ingyenes, iskolában terjesztett Pesti Est Juniort szívesen olvasók aránya. Ezzel szemben a Természetbúvárt mindössze 1 % olvassa. Semmilyen lapot nem olvas a tanulók 4,5%-a. Míg tanulónként 1,7 a legkedvesebb könyvek száma, a folyóirat népszerűsége ennek majdnem kétszerese: 3,1%. Az eredményjói mutatja, hogy menynyivel népszerűbb a színes, könnyebben olvasható és „emészthető” sajtótermék. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a könyvtárhasználattal kapcsolatos mutatók jók, de az olvasott irodalom mennyiségileg és minőségileg is kívánnivalót hagy maga után, akár a könyveket, akár az időszaki kiadványokat nézzük. Cserhátiné Gémesi Gyöngyi irodalomtantárgy-gondozó Eötvös József Általános Iskola Pappné Vőneki Erzsébet könyvtáros szaktanácsadó XIII. Kér. Ped. Szóig. Közp. Radnóti Sándor egyetemi tanár az olvasás múltját, jelenét és jövőjét térképezte fel előadásában A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. 2002. évi lomtalanítási akciója a XIII. kerületben 1. körzet: Dózsa György út-Dráva Utca-Szent István körút által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: március 22., péntek. 2. körzet: Róbert Károly körút-Dózsa György út-Dráva utca által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: március 23., szombat. 3. körzet: Róbert Károly körút-Tatai utca-Kámfor utca-Béke utca által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: március 24., vasárnap. 4. körzet: Róbert Károly körút-Béke utca-Fiastyúk utca-Csavargyár utca-Duna által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: március 25., hétfő. 5. körzet: Duna-Csavargyár utca-Fiastyúk utca-Béke utca-Kámfor utca-Balzsam utca által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: március 26., kedd. Kérjük, hogy az ünnepre való tekintettel csak március 15. után, a jelzett időpontokban helyezzék ki a lomokat! Polgármesteri Hivatal OKTÓBER 15-ÉN LÉP HATÁLYBA Módosított rendelet a távfűtési díjak elszámolására A Fővárosi Közgyűlés február 28-i ülésén módosította a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról szóló rendeletét. Ezt követően - ha a fogyasztók igénylik - külön tüntetik fel a fűtésre és külön a melegvízkészítésre elszámolt hőmennyiséget. Az új rendszer nagyban javítja a díjszétosztás és a számlázás áttekinthetőségét, érthetőségét. A fogyasztók tulajdonában lévő költségmegosztók utólagos leolvasása, kiértékelése szükségessé teszi a távhőszolgáltató által már elszámolt időszak visszamenőleges elszámolását is. Ez jelenleg gyakran azért húzódik el, mert néhányan a befizetési kötelezettségüknek vonakodva, vagy egyáltalán nem tesznek eleget, s a távhőszolgál- tatónak nincs joga az elmaradt befizetést követelni. Amennyiben a fogyasztók igénylik, a visszamenőleges elszámolást a távhőszolgáltató köteles évente legfeljebb két alkalommal térítésmentesen elvégezni. A külön fűtési és külön melegvíz-kimutatás arányok szerinti díj szétosztásra vonatkozó kötelezettség a következő fűtési idény kezdetén, 2002. október 15-én lép hatályba. (Deák Press) A Lehel Csarnok Üzemeltető Kft. (1134 Budapest, Váci út 9-15.) telefonszámai: Központ 288-6896 Telefax 288-6897 Titkárság 288-6898 Pénzügyi osztály 288-6895 Műszaki osztály 288-6890 Piacfelügyelőség 288-6887 Állatorvos 288-6885
