XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)

2000. május / 6. szám

ARDANT AVAR BARDY DORY ESZTERGÁLYOS JANCSÓ KOCSIS, OBRAZCQVA PEGE POPOVA STING UDVAROS EÁY FENEKOVÁCS FORGÁCS KAÁN KASAN KOLTAI KÖRMENDI MÉSZÁROS SAS SZERENYI SZTANKAY UPDIKE Stem üif Hogy ki volt Deák Ferenc, a Bamba, azt labdarúgó körök­ben igen sokan tudják. Ma­gyarország és Európa örökös gólkirálya, a magyar labdarú­gó válogatott legendás gól­zsákja. Kevesen tudják vi­szont, hogyan indult pályafu­tása, milyen utat kellett bejár­nia ennek a rendkívüli képes­ségű, született tehetségnek a világhírnévig, a mai megbe­csülésig. A Ferencváros szegényne­gyedében, a Viola utca 37/B- ben született 1922. január 21- én. Heten voltak testvérek, a család sokat nélkülözött. Szü­lei házmesterek voltak, igen szűkösen tartották el önmagu­kat. Később Pestszentlőrincre, az állami lakótelepre költöz­tek, ahol természetesen egy fiúgyermeknek a játék a grundot és a focit jelen­tette. Feri az első négy elemi osztályt a pestszentlőrinci Vasvári Pál utcai általános iskolában végezte el. A család anyagi körülmé­nyei miatt elég korán, már gyerekként pékinas lett. Ez látszott a legjövedel­mezőbbnek, legalább volt kenyér a közelben. Tulaj­donképpen ekkor került Feri a valódi focipálya kö­zelébe is. A pékséghez kö­zel, a dombtetőn, a pest­szentlőrinci Keglevich ut­cában volt egy igazi csa­pat, igazi pályával, a Szentlőrinci AC, ahol a gyerekek számára a cso­dált nagyok játszottak. Fe­ri is igyekezett utánozni őket. Arról álmodott, hogy valaha ő is olyan kapus lesz, mint a legnagyobbak. Talán még válogatott is. így aztán a SZAC kölyökcsapatában ka­pusként kezdte, de egy sajná­latos sérülés miatt hamar abba is kellett hagynia a játékot. Az történt ugyanis, hogy a ké­sőbb világhírűvé vált Bozsik Cucu bátyja úgy rúgta fejbe véletlenül Deák Ferit, hogy az elvesztette az eszméletét. Ek­kor szülei eltiltották a labda­rúgástól. Majd a sors jóvoltából a SZAC egyik labdarúgó tobor- zóján a felnőtt csapat edzője, Berkessy Elemér (később a Ferencváros volt válogatott, európai hírű játékosa) felfi­gyelt a kapu háta mögött lévő nyurga fiúra, aki a kapuralőtt labdákat kapásból, jó érzékkel és bombaerősen rúgta vissza a pályára. Berkessynek sikerült rábeszélnie a szülőket, hogy Feri ismét a pályára kerüljön, nehogy elvesszen ez az óriási tehetségű srác. Ekkor jött Danninger Já­nos, aki egy jól menő hentes és mészáros üzlet tulajdonosa volt, és egyben a Szentlőrinci AC Sportegyesület elnöke. O magához vette az „óriásbébi” Deák Ferit segédnek a hentes­üzletébe, és igyekezett átven­ni élete irányítását, arra gon­dolva, hátha Ferivel sikerül nagy álmának megvalósítása: egy nagy, híres focistát kine­velni a szerény kis egyesüle­tükből. Kohut Vili személyében ki­váló kezek közé került Deák a lövőtudomány elsajátításá­ban. És mint tudjuk, ő remek tanítványnak bizonyult. Ko­hut Vili, aki a Ferencváros le­gendás hírű sokszoros váloga­tott balszélsője volt, akiről el­nevezték a „Kohut szögből” lőtt gólokat, hiszen hatalmas erejű bombáival a legélesebb szögből, olykor a partvonal és az alapvonal közeléből is ké­pes volt megzörgetni a leg­jobb kapusok hálóját. Igazán Kohut Vilmos edző kvalitásait dicséri, hogy rögtön meglátta a fiatal, 16 éves fiú kivételes képességeit, és azokat kívánta még tökéletesebbé tenni. Jól látta, hogy a korához képest rendkívül erős fizikumú Feri milyen nagyon gyors, és cso­dálta, hogy lövőerőben ilyen tálentummal talán sohasem találkozott. Tehát Ferinek mindig csak lőni, lőni kellett. Még az utcán a köveket is. Danninger gyakran vett egy- egy pár új cipőt a gyereknek, hogy Deákéknál otthon a lab­darúgás miatt a családi béke fel ne boruljon. És hogy a versenyrutin megszerzésével se legyen gond, a hétvégeken három­szor is pályára lépett, először az ifiben, azután a tartalékcsa­patban játszott, és 1941-ben nagyválogatott tartalékai kö­zött. Majd mondhatni Deák bombagóljaival és rendkívüli gólképességével a szentlőrin­ci amatőr kis csapatot a leg­jobbak közé, az NB I-be lőtte és innentől kezdve már min­denki szeme láttára a hazai él­vonalban kápráztatta el a kö­zönséget és a szakembereket egyaránt. A labdarúgás hazai és kül­földi emlékkönyvei, krónikái rögzítik azokat a fantasztikus tetteket, történeteket, amelyek Deák Feri nevéhez és cseleke­deteihez fűződnek, amelyek az idők folyamán világhírűvé váltak, és emelték Deák Fe­rencet a magyar labdarúgás egyik legnagyobb legendájá­vá. Az egy bajnokság alatt lőtt 66 gólja, amelyet a kék-fekete sportegyesület, a SZAC színe­iben szerzett, a mai napig megdönthetetlen teljesítmény. A pályafutása alatt szerzett két és félezer gólja alapján, mint világcsúcstartó bekerült az 1995-ös Guinness rekor­dok könyvébe is. Pestszentlőrincen a szurko­lói emlékezetet az a A Hollán Ernő utca 31. szám alatti táblaavatáson megjelentek a régi időit foci­jának csillagai is. Sándor Csikar és Puskás Öcsi bizonyára rég nem találkoz­tak. Baloldalt polgármesterünk, aki emlékbeszédet tartott már az első csapatban is he­lyet kapott az ugrásszerűen nagyot fejlődött középcsatár. A SZAC ekkor még az NB Ill-ban szerepelt. Természete­sen ehhez a gyors fejlődéshez nemcsak kitűnő edző, hanem nagyszerű társak, jó közösség és erős bajnokság is kellett. Feri gyakran elérzékenyül- ve emlékezett a hajdan volt társakra, arra a remek baráti, szinte családi hangulatra, amely ott fenn, a lőrinci dombtetőn, a Keglevich utcá­ban uralkodott. Olyan nagysá­gok rúgták itt a labdát, mint a kiöregedőfélben lévő Lázár Gyula (a volt sokszoros válo­gatott Fradi-játékos „tanár úr”), azután Szabó Tóni, le­gendás kapuvédő, a rettenthe­tetlen hátvédek: Villányi, Kapcsos, a partdobásban vi­lágrekorder fedezet, Marku- sovszky, a fáradhatatlan Tagá- nyi Buci, azután a későbbi ki­tűnő FIFA-bíró: Bircsák Guszti, és még sokan mások. Azután a Szabó-Horváth, Villányi, Kapcsos-Marku- sovszky, Tagányi-Pirityi, Bir­csák, Deák, Ulicska, Strelicki összetételű csapat megnyerte az NB III-at, az NB Il-t, majd Deák fantasztikus gólképessé­gével és rúgott góljaival felju­tottak az NB I-be is. Danninger nem csak nagy focirajongó, bölcs álmodozó, hanem kitűnő üzletember is volt. Tudta, hogy micsoda gyémántot tart a markában, és hogy mennyit fog neki és a SZAC-nak érni ez a fiú. Igaza lett, mert Deák Ferinek hamar nagy híre lett a magyar labda­rúgásban, és 1943 őszén, mint NB Il-es játékos játszhatott a SZAC-Ferencváros találkozó hozza igazán tűzbe, amelyen a szentlőrinci kis amatőr csapat 7:3-ra legyőzte az akkor is nagyhírű Fradi csapatát. Ezen a találkozón Deák Feri egy­maga öt gólt szerzett, talán ilyen „csoda” azóta se történt meg a Ferencvárossal. Az 1944/45-ös bajnokság­ban a kék-fekete gárda, a SZAC Deák vezérletével az Az esemény két szónoka, Bodnár János és Szepesi György NB I előkelő 6. helyét szerez­te meg. Igazából ekkor indult el a magyar válogatott színei­ben is a karrierje. Huszonegy válogatott mérkőzésen 29 gólt szerzett. Ez sem mindennapi teljesítmény. Európai hírű vá­logatottak kapusai retteg­tek gyilkos erejű bombái­tól. Se vége, se hossza nincs a jeles történetek­nek, amelyek a gólok ki­rályáról, Deák Ferencről, Magyarország és Európa örökös gólkirályáról, a Nemzet Bombázójáról szólnak. Pályafutása a SZAC-ból indult el, foly­tatódott a Ferencváros­ban, az Újpesti Dózsánál és a magyar labdarúgó vá­logatottnál. Ha nem lett volna ez a kiváló képességű és kü­lönleges tehetségű labda­rúgó, akkor a SZAC neve elveszett volna a múlt szürkülő homályában. Ma viszont a Deák Ferenc-i életpálya követendő pél­dakép minden tehetséges focipalánta részére, akik egy minőségi utánpótlás-ne­velés és -képzés révén a meg­újuló SZAC és magyar labda­rúgás álló csillagai lehetnek majd, olyanok, mint Deák Fe­renc, a gólkirály. Bodnár János a SZAC elnöke elmondta április 18-án Deák emléktáblájának avatásán Olvasni- és látnivaló egész hónapra! Az Ady Endre Gimnázium Tanulmánypályázata A XIII. kerületben lévő iskolánk ötödik éve írja ki Országos Kö­zépiskolai Tanulmánypályázatát Ady Endre életművének vizsgá­latára. Célunk, hogy lehetőséget teremtünk tehetséges és a ma­gyar irodalmat szerető diákok számára az Ady életmű tanulmá­nyozására és továbbgondolására. A pályázati témák kijelölése­kor figyelemmel voltunk arra, hogy megoldható, ugyanakkor izgalmas feladatokat kínáljunk a diákoknak. Az elmúlt évek tételei és az idei címek is összhangban vannak. Részét képezik annak a tervnek, hogy módszeresen ha­ladva az Ady életmű minden részletére kiterjedő, irodalomtör­téneti szempontból is igényes anyag gyűljön össze iskolánkban. Úgy érezzük, hogy pályáza­tunk évről-évre több diákot nyer meg. Az idén 47 pályázat érke­zett az ország különböző részé­ből, sőt az elmúlt években még határainkon túlról, Szlovákiából és Erdélyből is érkeztek pályá­zatok. A dolgozatoknak azon­ban nemcsak a száma, hanem a színvonala is folyamatosan emelkedett. A bíráló bizottság az első három helyezett mellett három különdíjat is kiadott. Az ünnepélyes díjkiosztásra 2000. április 14-én, az Ady-na- pok rendezvénysorozat alkal­mával került sor. A győzteseknek a pénz- és könyvjutalmat Holopné Schra­mek Kornélia alpolgármester adta át. Az Ady Endre Gimnázium V. Országos tanulmánypályázatának végeredménye: 1. helyezett: Huszár Xénia Szent-Györgyi Albert Gim­názium, Balassagyarmat 2. helyezett: Németh Andrea I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépisko­la. Székesfehérvár 3. helyezett: Popovics Andrea Budapesti Lónyai utcai Re­formátus Gimnázium Santavecz Beatrix Velinszky László Gimná­zium és Szakközépiskola, Pusztaszabolcs Különdíjasok Mogyorósi Éva Győri Balett Művészeti Szakközépiskola, Győr Nagy Csilla Szent-Györgyi Albert Gim­názium és Szakközépiskola, Balassagyarmat Faragó Eszter Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa Diószegi Endre Magyar-történelem szakos tanár munkaközösség vezető Osztálykórusok versenye Az Ady Endre Gimnázium ta­vaszi Ady napjaink hagyo­mányteremtő mozzanata volt a kerületi gimnáziumok osztály- karének-versenye április 14-én a gimnázium aulájában. A kezdeményezés Csaba Erika tanárnőé, aki lelkes támo­gatókra találta a tantestületében és igazgatójában. Hereiig Ferencné igazgatónő a verseny „szállásadójaként” az Ady-nap rendezvénysorozatába iktatta a programot, amelynek rangját emelte, hogy az iskola vándor­serleget alapított a mindenkori győztes osztálykórus számára. Az énektanár kollégák örültek az együtt éneklés lehetőségének és vállalták a megmérettetést a többévtizedes Éneklő Ifjúság mozgalom keretein belül. A karnagyok és tanítványaik ügyszeretetét dicséri, hogy a ta­nítási órákon kívül időt és ener­giát áldoztak a versenyre való színvonalas felkészülésre. A kórusok műsorán egy kö­telező mű: Gebhardi: „Glória” kánonja, egy népdal - vagy an­nak feldolgozása - valamint egy szabadon választott mű szerepelt. A zsűriben Csík Miklós kar­nagy, a Magyar Kodály Társa­ság elnökségi tagja, Kovács Mária újságíró énektanár - e sorok írója - és a zsűri elnöke­ként Lukin László karnagy, a Bárdos Lajos Társaság főtitkára foglaltak helyet. A verseny közös énekléssel indult. A „Röpülj páva” kezde­tű - Ady Endre számára ihlető - magyar népdalt Csík Miklós vezényelte. Ezután Lukin Lász­ló üdvözölte a megjelenteket és nyitógondolatként Ady “Nótá- zó vén bakák” című versét ol­vasta fel. A kórusok izgalmas verse­nyét szólóének követte. Amíg a zsűri döntésre visz- szavonult, Csonó Ildikó 3 dalt adott elő zongorakísérettel. Ez­után kezdődött a dalosok és a közönség spontán együttének- lése. Dal dalt követett, hol itt, hol ott csendült fel egy-egy újabb dallam, amibe aztán min­denki bekapcsolódott. Eredményhirdetés előtt Lukin László vezényletével el­énekeltük négy szólamban a Glória kánont, majd a zsűriel­nök értékelése és tanácsai kö­vetkeztek. Végül megszületett az ered­mény: Arany oklevél: A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázi­um 11 .b osztálya. Kórusvezető: Ifiné Eperjesy Tímea. Előadá­sukat telt kórushangzás, tiszta, szép éneklés jellemezte. Ezüst oklevél: Az Ady End­re Gimnázium 9.g osztálya Kórusvezető: Csaba Erika A rendezett kórusműveket pontosan, tisztán, átéléssel éne­kelték. Oklevél a népdal legszebb előadásáért: A Szlovák Általános Iskola és Gimnázium Kórusvezető: Pálmainé Pá­pai Márta Oklevél a kötelező mű leg­szebb előadásáért: A Németh László Gimnázium 8. a osztá­lya Kórusvezető: Gyöngy Ildikó Oklevél a szabadon válasz­tott mű legszebb előadásáért: A Berzsenyi Dániel Gimnázi­um lO.a osztálya Kórusvezető: Pongor Gábor Reméljük a 2000-ben alapí­tott hagyomány a jövőben egy­re több együttest vonz majd az Ady-napra. Kovács Mária Dienes Tibor Vagyunk... őlattunk már befagyott a felszín mindenünk alatt a jég s mi létünkben kavargók keressük egymást hiába találkozunk pedig itt ott széleden a rianás (mAid fejünkre hull sok-sok szagtalan pásztori áldás) és a rácstalan szél is körbejár most naptalanokként kinek s minek csúszkálhatunk még égő tenyérrel égnek feszülve reményteljesen vagyunk reménytelenül L talpaltatok J

Next

/
Oldalképek
Tartalom