XIII. Kerületi Hírnök, 2000 (6. évfolyam, 1-18. szám)
2000. május / 6. szám
ARDANT AVAR BARDY DORY ESZTERGÁLYOS JANCSÓ KOCSIS, OBRAZCQVA PEGE POPOVA STING UDVAROS EÁY FENEKOVÁCS FORGÁCS KAÁN KASAN KOLTAI KÖRMENDI MÉSZÁROS SAS SZERENYI SZTANKAY UPDIKE Stem üif Hogy ki volt Deák Ferenc, a Bamba, azt labdarúgó körökben igen sokan tudják. Magyarország és Európa örökös gólkirálya, a magyar labdarúgó válogatott legendás gólzsákja. Kevesen tudják viszont, hogyan indult pályafutása, milyen utat kellett bejárnia ennek a rendkívüli képességű, született tehetségnek a világhírnévig, a mai megbecsülésig. A Ferencváros szegénynegyedében, a Viola utca 37/B- ben született 1922. január 21- én. Heten voltak testvérek, a család sokat nélkülözött. Szülei házmesterek voltak, igen szűkösen tartották el önmagukat. Később Pestszentlőrincre, az állami lakótelepre költöztek, ahol természetesen egy fiúgyermeknek a játék a grundot és a focit jelentette. Feri az első négy elemi osztályt a pestszentlőrinci Vasvári Pál utcai általános iskolában végezte el. A család anyagi körülményei miatt elég korán, már gyerekként pékinas lett. Ez látszott a legjövedelmezőbbnek, legalább volt kenyér a közelben. Tulajdonképpen ekkor került Feri a valódi focipálya közelébe is. A pékséghez közel, a dombtetőn, a pestszentlőrinci Keglevich utcában volt egy igazi csapat, igazi pályával, a Szentlőrinci AC, ahol a gyerekek számára a csodált nagyok játszottak. Feri is igyekezett utánozni őket. Arról álmodott, hogy valaha ő is olyan kapus lesz, mint a legnagyobbak. Talán még válogatott is. így aztán a SZAC kölyökcsapatában kapusként kezdte, de egy sajnálatos sérülés miatt hamar abba is kellett hagynia a játékot. Az történt ugyanis, hogy a később világhírűvé vált Bozsik Cucu bátyja úgy rúgta fejbe véletlenül Deák Ferit, hogy az elvesztette az eszméletét. Ekkor szülei eltiltották a labdarúgástól. Majd a sors jóvoltából a SZAC egyik labdarúgó tobor- zóján a felnőtt csapat edzője, Berkessy Elemér (később a Ferencváros volt válogatott, európai hírű játékosa) felfigyelt a kapu háta mögött lévő nyurga fiúra, aki a kapuralőtt labdákat kapásból, jó érzékkel és bombaerősen rúgta vissza a pályára. Berkessynek sikerült rábeszélnie a szülőket, hogy Feri ismét a pályára kerüljön, nehogy elvesszen ez az óriási tehetségű srác. Ekkor jött Danninger János, aki egy jól menő hentes és mészáros üzlet tulajdonosa volt, és egyben a Szentlőrinci AC Sportegyesület elnöke. O magához vette az „óriásbébi” Deák Ferit segédnek a hentesüzletébe, és igyekezett átvenni élete irányítását, arra gondolva, hátha Ferivel sikerül nagy álmának megvalósítása: egy nagy, híres focistát kinevelni a szerény kis egyesületükből. Kohut Vili személyében kiváló kezek közé került Deák a lövőtudomány elsajátításában. És mint tudjuk, ő remek tanítványnak bizonyult. Kohut Vili, aki a Ferencváros legendás hírű sokszoros válogatott balszélsője volt, akiről elnevezték a „Kohut szögből” lőtt gólokat, hiszen hatalmas erejű bombáival a legélesebb szögből, olykor a partvonal és az alapvonal közeléből is képes volt megzörgetni a legjobb kapusok hálóját. Igazán Kohut Vilmos edző kvalitásait dicséri, hogy rögtön meglátta a fiatal, 16 éves fiú kivételes képességeit, és azokat kívánta még tökéletesebbé tenni. Jól látta, hogy a korához képest rendkívül erős fizikumú Feri milyen nagyon gyors, és csodálta, hogy lövőerőben ilyen tálentummal talán sohasem találkozott. Tehát Ferinek mindig csak lőni, lőni kellett. Még az utcán a köveket is. Danninger gyakran vett egy- egy pár új cipőt a gyereknek, hogy Deákéknál otthon a labdarúgás miatt a családi béke fel ne boruljon. És hogy a versenyrutin megszerzésével se legyen gond, a hétvégeken háromszor is pályára lépett, először az ifiben, azután a tartalékcsapatban játszott, és 1941-ben nagyválogatott tartalékai között. Majd mondhatni Deák bombagóljaival és rendkívüli gólképességével a szentlőrinci amatőr kis csapatot a legjobbak közé, az NB I-be lőtte és innentől kezdve már mindenki szeme láttára a hazai élvonalban kápráztatta el a közönséget és a szakembereket egyaránt. A labdarúgás hazai és külföldi emlékkönyvei, krónikái rögzítik azokat a fantasztikus tetteket, történeteket, amelyek Deák Feri nevéhez és cselekedeteihez fűződnek, amelyek az idők folyamán világhírűvé váltak, és emelték Deák Ferencet a magyar labdarúgás egyik legnagyobb legendájává. Az egy bajnokság alatt lőtt 66 gólja, amelyet a kék-fekete sportegyesület, a SZAC színeiben szerzett, a mai napig megdönthetetlen teljesítmény. A pályafutása alatt szerzett két és félezer gólja alapján, mint világcsúcstartó bekerült az 1995-ös Guinness rekordok könyvébe is. Pestszentlőrincen a szurkolói emlékezetet az a A Hollán Ernő utca 31. szám alatti táblaavatáson megjelentek a régi időit focijának csillagai is. Sándor Csikar és Puskás Öcsi bizonyára rég nem találkoztak. Baloldalt polgármesterünk, aki emlékbeszédet tartott már az első csapatban is helyet kapott az ugrásszerűen nagyot fejlődött középcsatár. A SZAC ekkor még az NB Ill-ban szerepelt. Természetesen ehhez a gyors fejlődéshez nemcsak kitűnő edző, hanem nagyszerű társak, jó közösség és erős bajnokság is kellett. Feri gyakran elérzékenyül- ve emlékezett a hajdan volt társakra, arra a remek baráti, szinte családi hangulatra, amely ott fenn, a lőrinci dombtetőn, a Keglevich utcában uralkodott. Olyan nagyságok rúgták itt a labdát, mint a kiöregedőfélben lévő Lázár Gyula (a volt sokszoros válogatott Fradi-játékos „tanár úr”), azután Szabó Tóni, legendás kapuvédő, a rettenthetetlen hátvédek: Villányi, Kapcsos, a partdobásban világrekorder fedezet, Marku- sovszky, a fáradhatatlan Tagá- nyi Buci, azután a későbbi kitűnő FIFA-bíró: Bircsák Guszti, és még sokan mások. Azután a Szabó-Horváth, Villányi, Kapcsos-Marku- sovszky, Tagányi-Pirityi, Bircsák, Deák, Ulicska, Strelicki összetételű csapat megnyerte az NB III-at, az NB Il-t, majd Deák fantasztikus gólképességével és rúgott góljaival feljutottak az NB I-be is. Danninger nem csak nagy focirajongó, bölcs álmodozó, hanem kitűnő üzletember is volt. Tudta, hogy micsoda gyémántot tart a markában, és hogy mennyit fog neki és a SZAC-nak érni ez a fiú. Igaza lett, mert Deák Ferinek hamar nagy híre lett a magyar labdarúgásban, és 1943 őszén, mint NB Il-es játékos játszhatott a SZAC-Ferencváros találkozó hozza igazán tűzbe, amelyen a szentlőrinci kis amatőr csapat 7:3-ra legyőzte az akkor is nagyhírű Fradi csapatát. Ezen a találkozón Deák Feri egymaga öt gólt szerzett, talán ilyen „csoda” azóta se történt meg a Ferencvárossal. Az 1944/45-ös bajnokságban a kék-fekete gárda, a SZAC Deák vezérletével az Az esemény két szónoka, Bodnár János és Szepesi György NB I előkelő 6. helyét szerezte meg. Igazából ekkor indult el a magyar válogatott színeiben is a karrierje. Huszonegy válogatott mérkőzésen 29 gólt szerzett. Ez sem mindennapi teljesítmény. Európai hírű válogatottak kapusai rettegtek gyilkos erejű bombáitól. Se vége, se hossza nincs a jeles történeteknek, amelyek a gólok királyáról, Deák Ferencről, Magyarország és Európa örökös gólkirályáról, a Nemzet Bombázójáról szólnak. Pályafutása a SZAC-ból indult el, folytatódott a Ferencvárosban, az Újpesti Dózsánál és a magyar labdarúgó válogatottnál. Ha nem lett volna ez a kiváló képességű és különleges tehetségű labdarúgó, akkor a SZAC neve elveszett volna a múlt szürkülő homályában. Ma viszont a Deák Ferenc-i életpálya követendő példakép minden tehetséges focipalánta részére, akik egy minőségi utánpótlás-nevelés és -képzés révén a megújuló SZAC és magyar labdarúgás álló csillagai lehetnek majd, olyanok, mint Deák Ferenc, a gólkirály. Bodnár János a SZAC elnöke elmondta április 18-án Deák emléktáblájának avatásán Olvasni- és látnivaló egész hónapra! Az Ady Endre Gimnázium Tanulmánypályázata A XIII. kerületben lévő iskolánk ötödik éve írja ki Országos Középiskolai Tanulmánypályázatát Ady Endre életművének vizsgálatára. Célunk, hogy lehetőséget teremtünk tehetséges és a magyar irodalmat szerető diákok számára az Ady életmű tanulmányozására és továbbgondolására. A pályázati témák kijelölésekor figyelemmel voltunk arra, hogy megoldható, ugyanakkor izgalmas feladatokat kínáljunk a diákoknak. Az elmúlt évek tételei és az idei címek is összhangban vannak. Részét képezik annak a tervnek, hogy módszeresen haladva az Ady életmű minden részletére kiterjedő, irodalomtörténeti szempontból is igényes anyag gyűljön össze iskolánkban. Úgy érezzük, hogy pályázatunk évről-évre több diákot nyer meg. Az idén 47 pályázat érkezett az ország különböző részéből, sőt az elmúlt években még határainkon túlról, Szlovákiából és Erdélyből is érkeztek pályázatok. A dolgozatoknak azonban nemcsak a száma, hanem a színvonala is folyamatosan emelkedett. A bíráló bizottság az első három helyezett mellett három különdíjat is kiadott. Az ünnepélyes díjkiosztásra 2000. április 14-én, az Ady-na- pok rendezvénysorozat alkalmával került sor. A győzteseknek a pénz- és könyvjutalmat Holopné Schramek Kornélia alpolgármester adta át. Az Ady Endre Gimnázium V. Országos tanulmánypályázatának végeredménye: 1. helyezett: Huszár Xénia Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Balassagyarmat 2. helyezett: Németh Andrea I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola. Székesfehérvár 3. helyezett: Popovics Andrea Budapesti Lónyai utcai Református Gimnázium Santavecz Beatrix Velinszky László Gimnázium és Szakközépiskola, Pusztaszabolcs Különdíjasok Mogyorósi Éva Győri Balett Művészeti Szakközépiskola, Győr Nagy Csilla Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola, Balassagyarmat Faragó Eszter Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa Diószegi Endre Magyar-történelem szakos tanár munkaközösség vezető Osztálykórusok versenye Az Ady Endre Gimnázium tavaszi Ady napjaink hagyományteremtő mozzanata volt a kerületi gimnáziumok osztály- karének-versenye április 14-én a gimnázium aulájában. A kezdeményezés Csaba Erika tanárnőé, aki lelkes támogatókra találta a tantestületében és igazgatójában. Hereiig Ferencné igazgatónő a verseny „szállásadójaként” az Ady-nap rendezvénysorozatába iktatta a programot, amelynek rangját emelte, hogy az iskola vándorserleget alapított a mindenkori győztes osztálykórus számára. Az énektanár kollégák örültek az együtt éneklés lehetőségének és vállalták a megmérettetést a többévtizedes Éneklő Ifjúság mozgalom keretein belül. A karnagyok és tanítványaik ügyszeretetét dicséri, hogy a tanítási órákon kívül időt és energiát áldoztak a versenyre való színvonalas felkészülésre. A kórusok műsorán egy kötelező mű: Gebhardi: „Glória” kánonja, egy népdal - vagy annak feldolgozása - valamint egy szabadon választott mű szerepelt. A zsűriben Csík Miklós karnagy, a Magyar Kodály Társaság elnökségi tagja, Kovács Mária újságíró énektanár - e sorok írója - és a zsűri elnökeként Lukin László karnagy, a Bárdos Lajos Társaság főtitkára foglaltak helyet. A verseny közös énekléssel indult. A „Röpülj páva” kezdetű - Ady Endre számára ihlető - magyar népdalt Csík Miklós vezényelte. Ezután Lukin László üdvözölte a megjelenteket és nyitógondolatként Ady “Nótá- zó vén bakák” című versét olvasta fel. A kórusok izgalmas versenyét szólóének követte. Amíg a zsűri döntésre visz- szavonult, Csonó Ildikó 3 dalt adott elő zongorakísérettel. Ezután kezdődött a dalosok és a közönség spontán együttének- lése. Dal dalt követett, hol itt, hol ott csendült fel egy-egy újabb dallam, amibe aztán mindenki bekapcsolódott. Eredményhirdetés előtt Lukin László vezényletével elénekeltük négy szólamban a Glória kánont, majd a zsűrielnök értékelése és tanácsai következtek. Végül megszületett az eredmény: Arany oklevél: A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium 11 .b osztálya. Kórusvezető: Ifiné Eperjesy Tímea. Előadásukat telt kórushangzás, tiszta, szép éneklés jellemezte. Ezüst oklevél: Az Ady Endre Gimnázium 9.g osztálya Kórusvezető: Csaba Erika A rendezett kórusműveket pontosan, tisztán, átéléssel énekelték. Oklevél a népdal legszebb előadásáért: A Szlovák Általános Iskola és Gimnázium Kórusvezető: Pálmainé Pápai Márta Oklevél a kötelező mű legszebb előadásáért: A Németh László Gimnázium 8. a osztálya Kórusvezető: Gyöngy Ildikó Oklevél a szabadon választott mű legszebb előadásáért: A Berzsenyi Dániel Gimnázium lO.a osztálya Kórusvezető: Pongor Gábor Reméljük a 2000-ben alapított hagyomány a jövőben egyre több együttest vonz majd az Ady-napra. Kovács Mária Dienes Tibor Vagyunk... őlattunk már befagyott a felszín mindenünk alatt a jég s mi létünkben kavargók keressük egymást hiába találkozunk pedig itt ott széleden a rianás (mAid fejünkre hull sok-sok szagtalan pásztori áldás) és a rácstalan szél is körbejár most naptalanokként kinek s minek csúszkálhatunk még égő tenyérrel égnek feszülve reményteljesen vagyunk reménytelenül L talpaltatok J
