XIII. Kerületi Hírnök, 1999 (5. évfolyam, 1-13. szám)
1999. március / 3. szám
Hídépítők az angyalok földjén „Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok!” Kazinczy Ferenc ismert sorait választották jelmondatnak, amikor célul tűzték ki maguk elé, hogy megszerzik az ISO 9001 minősítést. Hosszú és kemény előkészítő munka után 1997-ben a TÜV Hannover minősítő cégtől megkapták az erről szóló tanúsítványt. Hosszú út vezetett idáig. Jubileumra készülnek. 50 évvel ezelőtt koncentrálódott a híd- és mélyépítés, magába olvasztva a mintegy száz év szakmai tudását hordozó nagynevű magáncégeket, akik pl. az egykori Ferenc József híd - ma Szabadság híd - építésében jeleskedtek. Nevében változó, tevékenységében megújuló, de sok évtizedes szakmai hagyományaira büszke és azt ápoló cég. A társaság országos cég, korábbi székhelye az Andrássy úton volt, de a XIII. kerületben akkor is jelen voltak, mert több főmérnöksézenfekvő volt, hogy amikor az új székház felépítése napirendre került, helyszínének kiválasztása az Angyalföldön rendelkezésre álló területükre esett. Az elhatározást követte a megvalósítás, és 1996 decemberében beköltöztek Karikás Frigyes utca 20. sz. alatti új székházukba. Itt helyezték el az eddig más-más helyen működő leányvállalataikat is. A főváros mellett Szombathely, Győr, Komló, Szolnok, Szeged, Békéscsaba székhellyel állandó telephelyeik működnek, amelyek részt vettek és vesznek az egyes régiók közlekedés- fejlesztési, mélyépítési és egyéb építés-kivitelezési feladatainak megvalósításában. A Részvénytársaság 1993- évi megalakulása óta, kisebb megtorpanással folyamatosan fejlődik. Éves forgalma ma már meghaladja a 10 milliárd forintot, amely biztosít olyan eredményt, ami lehetővé teszi az 550 fő körüli saját kulcslétszám, valamint a „Hídcsoporthoz” tartozó leányvállalataikkal és a rendszeresen közreműködő alvállalkozóikkal együtt mintegy 1000 fő tartós foglalkoztatását. Szakembergárdájuk 20%-a mérnök, 80%-a közvetlenül a termelésben vagy a termelésirányításban dolgozik. Nemcsak az emberek, de a cégek életében is fontos, hogy a múlt a jelen és a jövő egymásra épüljön. Ez adja a fejlődés kiinduló pontját és célját. A „Hídépítők” fennállásuk alatt több korszakot tudnak maguk mögött. A részvénytársaság szakmai jogutóda a Hídépítő Vállalatnak. Ezt az örökséget szívesen vállalja, hiszen a vállalat egyik meghatározó szereplője volt a magyar közlekedési hálózat építésének. Nevéhez fűződik a II. világháborúban lerombolt Duna- és Tisza-hidak újjáépítése, amelyet majdnem hiánytalanul teljesített. A hiány - remélhetően már nem sokáig - az esztergomi Mária Valéria híd. Az újjáépítést követően indult meg a máig is tartó közlekedésfejlesztés, amely napjainkra a főváros, és ehhez kapcsolódva Angyalföld képét is jelentősen megváltoztatta. Ebben az időben készült el - egyebek között - a Béke úti közúti aluljáró, fejeződött be az Árpád híd építése 1953-ban. A ‘70-es évek a nagy technológiai korszakváltás évei voltak. A hídépítésbe bevezetésre került több korszerű hídépítési technológia. Ilyen volt az Állami Díjjal kitüntetett szabadsze- reléses technológia, amellyel öt híd épült a Körösökön. Ezzel az eljárással készült - a még ma is sokat emlegetett - Nyugati téri (Marx téri) felüljáró is, amely akkor a Ludas Matyi „Döbrögi- díját” kapta. Hosszú időn keresztül volt a csipkelődés és a kabaré témája egykoron a felüljáró, de az idő múltával elmondható, hogy ez a felüljáró azóta is a főváros egyik legkorszerűbb, legkevesebb felújítást igénylő hídja. A következő nagy lépés volt az ún. szabadbe- tonozásos technológia bevezetése. Ezzel a technológiával épült a Győri Mosoni Duna-híd, a csongrádi közúti Tisza-híd és az M0 autóút Soroksári-ági Duna-hídja. A hidak, felül- és aluljárók építése mellett a cég bekapcsolódott a metróépítésbe. A ‘80-as években az Árpád híd átépítésével egyidőben, a Váci úti közlekedés korszerűsítése során a Váci úti felüljárót és a metrót építették a Süllő utcától Újpestig. Ennek érdekessége a járókelők számára ma már csak az út megemelkedéséből látható Rákos-patak fölötti közúti és metró-híd. Ha valaki végigmegy ma a Váci úton, nehezen ismer rá az egykori gyárvárosra. Intézmények, irodaházak, kereskedelmi központok sorjáznak és már a mellékutcákat is elérte a változás. Vonzó lett ez a terület a befektetők számára. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG képen látható Gyöngyösi utcai metrómegállónál a régi épület helyén épült a Duna Plaza épülete, amely pénzügyi, kereskedelmi és kulturális centrummá vált. Mindez jól érzékelteti a metró környezet-átalakító szerepét. A korszerű és gyors közlekedési lehetőség a külső városrészeket közelebb hozza a centrumhoz. A hídépítők végezték - a londoni metró után Európa második földalatti vasútjának - a millenniumi földalattinak a korábbi vonal meghosszabbítását, majd ezután több lépcsőben az Andrássy út alatti pályaszakasz és az állomások felújítását, a födém szerkezetének megerősítését az útpálya átépítésével együtt. Az állandó technológiai fejlődés alapja a cég mai prosperálásának is. Műszaki gárdája ma is folyamatosan fejleszti és alkalmazza az új megoldásokat, amely a versenyképesség érdekében elengedhetetlen követelmény. Az idő pénz. A megrendelő elvárja, hogy a pénzéért a lehető legrövidebb idő alatt minőségi terméket kapjon, a hídépítők számára pedig ez az eredményességet jelenti. Ezért létkérdés az állandó innováció, az új eljárások bevezetése, többnyire saját Műszaki Osztályuk közreműködésével. Az élenjáró technológiai fejlesztések közül kettő alkalmazása is Angyalföldhöz kötődik. Az egyik újdonság volt a nagyátmérőjű cölöpözési technológia, amellyel a Szikra Lapnyomda alapozáfi núl ■ f \nm Ti 1 sa készült. A másik a speciális talajerősítési eljárás (jet grouting), amelyet a Váci út 110. szám alatti Árpád Irodaház építésénél alkalmaztak. Az utóbbi években a hídépítés mellett - lágymányosi Duna-híd, dunavarsányi Taksony vezér híd, autópálya hidak - az ország infrastruktúra lemaradásának a felszámolásában való építési részvételt tűzték maguk elé célul. Ennek során építették meg a csepeli ivóvíztisztító-művet, Várpalota térségének csatornahálózatát és szennyvíztisztítóit, Budakalász csatornázását. Jelenleg folyik a dél-pesti szennyvíztisztító-mű bővítése és a vecsési csatornahálózat építése. A délszláv háború befejezését követően az IFOR majd az SFOR kötelékében szolgálatot teljesítő magyar műszaki katonai kontingens felkérésére közreműködtek a volinjai és a Doboj-tuzlai vasúti híd helyreállításában. Kezdeményezték és részben saját erőből finanszírozták Boszniában a mostari Öreg híd eredeti formában történő helyreállításához szükséges előmunkálatok elvégzését, ideiglenes gyaloghíd tervezését, építését. A lengyelországi árvízkárok után a magyar kormány adományként egy híd helyreállítását finanszírozta. A helyreállítást 1998-ban végezték el. Jelenleg a horvátországi Ploée-ban dolgoznak, ahol is elnyerték a kikötő rekonstrukciós munkálatait. Komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a térségben az erősödő nemzetközi versenyben is további munkákat nyerjenek. A szakmai munka mellett áldoznak egyéb célokra is. 1996 óta támogatják a gyerek kajak-kenu sportot. Az évente, korábban a Margitszigeten, az utóbbi időben a Hajógyári öbölben a „Hídépítő Kupa” vándorserleg elnyerésért folyó versenyt szponzorálják. Vallják, hogy van jövőjük. Bizakodva várják az újabb feladatokat, megmérettetéseA Gyöngyösi építése két mind új hidak építésében, meglévők felújításában, mind az infrastruktúra fejlesztésében, hogy tovább öregbítsék a magyar „Hídépítők” hírnevét. Remélik, ennek során ismét lesz módjuk Angyalföld fejlesztéséhez is hozzájárulni. Az itt lakók és az itt dolgozók életét, közlekedési körülményeit javító, a korábbiakhoz hasonló jelentőségű, az utókor számára is maradandó létesítményeket felépíteni.
