XIII. Kerületi Hírnök, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997. január / 1. szám

XIII. KERÜLETI Kék Karika Kupa - a Kék Iskolában December 6-án 7 egyesület (Csepel, Budaörs, Csikó DSE, Tököli DSE, Diana SE, vala­mint a XIII. kerületi Fiastyúk Általános Iskola csapata és a Kék Suli DSE) 18 csapatának 69 versenyzője vett részt a Kék Karika Kupa elnevezésű ritmikus sportgimnasztikai versenyen. A verseny dr. Tóth József polgármester ünnepélyes megnyitóbeszédével kezdő­dött, aki köszöntötte a Ma­gyar Ritmikus Sportgimnasz­tika Szövetség szakmai alel- nökét, Patocska Máriát és Varga Judit nemzetközi bíró­kat, Szamosi Istvánt, az OKSB elnökét, a megjelent versenyzőket, edzőket és az igen nagy létszámban össze- sereglett nézőközönséget. A verseny ezután a legif­jabbak gyakorlataival indult. Az 1989-ben született ver­senyzők szabadgyakorlatot mutattak be. Az első ered­ményhirdetésre megérkezett a Télapó is, természetesen krampuszai kíséretében. A győzteseknek Patocska Mária és Tarján András igazgató át­adták az érmeket és oklevele­ket, míg Télapó és krampu­szai minden versenyzőt meg­ajándékoztak. Az I. korcsoport eredmé­nyei: 1. Bánhiday Kinga, Cse­pel; II. Lendvai Marian, Csi­kó DSE; III. Krassalkovics Zsófia, Kék Suli DSE. A II. korcsoport eredmé­nyei: I. Bartonovszki Dóra, Kék Suli DSE; II. Izsó Viktó­ria, Csikó DSE; III. Vass Nó­ra, BDSE. A B korcsoport versenyén fokozódott az izgalom, hiszen a csapatbajnokság eredmé­nyét nagyban befolyásolta az 1987-ben születettek teljesít­ménye, akik szabad és kézi­szer (kötél vagy karika) gya­korlatokat mutattak be. Osz- szetett versenyben holtver­seny született: Guzmits Vik­tória (budaörsi) 15,5 ponttal és Sike Nóra (Kék Suli DSE) 15,5 ponttal, ők osztozkodtak a szerenkénti döntőkben is. A szabadgyakorlattal Guzmits Viktória, míg a karikagyakor­lattal Sike Nóra szerezte meg a bajnoki címet. Már csak a kupa átadása volt hátra, amit 18 csapatból a Kék Suli DSE „A” csapata vehetett át. I. Kék Suli DSE (44,80 összpontszámmal) Edző: Bódy Ildikó. A csapat tagjai: Krassalkovics Zsófia, Barto­novszki Dóra, Sike Nóra. II. BDSE (43,50 össz­pontszámmal) Edző: Bodony Gabriella. A csapat tagjai: Wolf Gabriella, Izsa Szilvia, Tungli Borbála. III. Diana „A” (43,40 összpontszámmal) Edző: Hosszú Rita. A csapat tagjai: Hódossi Enikő, Csaben Krisz­tina, Illés Zsófia. AZ ADY ENDRE GIM­NÁZIUM (XIII., Röppentyű utca 62.) felvételt hirdet jelen­leg 6. osztályos tanulók részé­re az 1997 szeptemberében induló hatosztályos gimnáziu­mi osztályába. Jelentkezési lap 1997. január 6-tól az isko­la portáján vehető át. A jelent­kezés határideje 1997. február 15. Marosán Júlia, igazgató Többezer pályamű Újvidéktől Udvarhelyig Gyermekrajz-fesztivál A szervezők sem számítottak ekkora si­kerre. Több mint 4000 pályamű érkezett az ősszel meghirdetett Kárpát-medencei Gyer­mekrajz Fesztivál versenyére. A karácsony és a szeretet témája megmozgatta a fantázi­ákat, és külön örömet jelentett az is, hogy az alkotások negyede a határokon kívülről érkezett. Moravicából, Csíkszeredáról és Rima­szombatról egész osztályok neveztek, de sokat rajzoltak az angyalföldi gyerekek is. Egy bátaszéki tanárnő annyira jónak tartot­ta az ötletet, hogy helyi versenyt szervezett, és a legjobbakat küldte a „nagy” kiállításra. Mások is írták, hogy jövőre szintén szere­pelnének. Fognak is, hiszen a december 14-i kiál­O A kiállítás egy részlete a JAMK-ban © A kézdivásárhelyi 12 éves Szász Enikő műve © A 2. osztályos budapesti Juhász Ágnes rajza © A 6. osztályos Szűcs Enikő díjazott pályázata lításmegnyitón a József Attila Művelődési Központban elhangzott, hogy lehetőség szerint ezután évente lesz ilyen tárlat. A megnyitó és az azt követő műsor látogatott­ságát egyébként minden kulturális intéz­mény megirigyelhette volna. A színházte­remben ülőhely már nem is jutott minden­kinek, a késők ezért kénytelenek voltak áll­va végignézni a Stella Stúdió kicsinyeinek előadását. Az egyik egyéni díjazott Kopasz Zsuzsa a Szabolcs-Szatmár-Bcreg megyei Tuzsér- ról érkezett, ahol a helyi rajztanárnőnek kö­szönhetően sok képzőművész-palánta cse­peredik. Zsuzsa a rajzolás mellett próza- és versmondásban, valamint fuvolában is je­leskedik. Amikor szóba került az elnyert 10 000 forint sorsa, Zsuzsa mégis a sportot választotta: korcsolyát készül venni belőle karácsonyra. Biztos, hogy nem jött későn az ajándék, hiszen januárban is még javában tart a tél. Fagyos időket kívánunk. Kádasi Csaba * Évente több száz gyerekkel, szülővel, pedagógussal kerülnek kapcsolatba Négy éves a kerületi óvoda- és iskolapszichológiai hálózat Az óvodai és iskolai élet szinte valamennyi történésének pszichológiai vonatkozása van. Az a felismerés, hogy a gyerekekkel adódó gondokkal (és a gyerekek gondjaival) célszerű minél korábban és természetes feltételek között foglalkozni, ösztönözte az iskolapszichológusi tevékenység kialaku­lását. Az óvoda/iskolapszichológus fő feladata a pedagógiai munka segítése. A tevékenység célja, hogy a gyerekek és a felnőttek minél jobban érezzék magukat az óvodában, az iskolában, örömmel és eredményesen vegyenek részt az intézmény életében. E cél jegyében szerveződött meg a mentálhigié­nés hálózat és - a kerületi Önkormányzat szándék- nyilatkozatának megfelelően - 1993 januáijában 11 pszichológus kezdte meg a munkát. Ä kerület vala­mennyi óvodája és hét általános iskolája igényelt és kapott pszichológust. A megnövekedett iskolai igé­nyek miatt 1994 januárjától, illetve szeptemberétől státusfejlesztési lehetőséget kaptunk az Önkor­mányzattól. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a 15 állás­hellyel rendelkező hálózat a kerület 16 óvodáját és 12 általános iskoláját látja el 1995. január 1-től. Az óvoda- és iskolapszichológusi hálózat kö­zel négyéves működése során gazdag, színes tevé­kenységrepertoár alakult ki. Szem előtt tartottuk, hogy munkánk közvetlenül kapcsolódjék az in­tézmény szükségleteihez, elvárásaihoz. Úgy tű­nik, sikerült összhangot teremteni az iskolák igé­nyei és a pszichológusok számára is fontos törek­vések között. Az intézmények megtapasztalták, hogy a pszichológus nemcsak a „nehezen nevel­hető” gyerekekkel foglalkozik. A pszichológus hozzájárul a gyerekek egyéni és az osztály mint csoport megismeréséhez. Az el­ső osztályosok szüleinek az első szülői értekezle­ten kérdőívet adunk, amelyben a gyerekek szoká­sairól, iskolavárásról, kedvteléseiről, a családi ne­velés gyakorlatáról érdeklődünk. Tapasztalataink szerint a szülők szívesen válaszolnak a kérdések­re, a tanító számára pedig megkönnyíti tanítvá­nyai megismerését. Az osztályfőnöki munkához vizsgálatsorozatot állítottunk össze, amely a nevelés-lélektani diag­nosztika eszközeivel pszichológiai jelenségek osztályszintű és egyéni megragadására alkalmas. A szakirodalom felhasználásával olyan témákat választottunk, amelyek kapcsolódnak az iskolai alaptevékenységekhez (pl. tanulási típusok, tan­tárgy iránti érdeklődés), s hozzájárulnak a gyere­kek individuális jellemzőinek differenciáltabb megismeréséhez (pl. szorongás, önértékelés, a család nevelési attitűdje). Néhány iskolaszintű el­járás is szerepel az összeállításban. A felkínált módszerekből az osztályfőnökök tetszés szerint választhatnak. Az eredmények egy-egy iskolában nevelési értekezlet, osztályfőnöki óra, illetve egyéni beszélgetés témái lettek. Az egyik iskolá­ban a gyerekek szöveges formában kapták meg a saját jellemzőikről készült leírást. A tanítók és tanárok kérésére a pszichológusok osztályfőnöki órák tartásában is rendszeresen részt vesznek. Az egyik 3. osztályban pl. a más etnikai-kulturális csoportok iránti tolerancia nö­velését célzó játékos foglalkozásra került sor. (Az osztályba egy kínai és négy cigány gyerek járt.) Az osztályfőnöki munkához adott segítséget több iskola 3-8. osztályosai körében végzett vizsgálat a tanulási szokások megismerésére. Ebben a tanulás módszereiről, a fáradásról, a tantárgyak nehézségé­nek megítéléséről, a jó és gyenge tanulói teljesít­ményre vonatkozó szülői reagálásokról tájékozód­tunk. Az eredmények alapján figyeltünk fel pl. arra, hogy a gyerekek több mint felének - saját vélemé­nye szerint - nem megy túl jól az olvasás, nem min­dent ért abból, amit elolvas. Ezt alátámasztotta egy felső tagozatban végzett olvasás- és írásvizsgálat is. Továbbgondolásra ösztönzött az az adat is, amely szerint az életkorral csökken azon gyerekek aránya, akik ha nem értenek valamit, megkérdezik a tanár­tól. A várakozáshoz épest lényegesen többen szá­moltak be arról, hogy feleléskor izgulnak és élnek át különböző - a félelemmel társuló - élettani tüne­teket (mint pl. pirulás, izzadás, kézremegés, fejfá­jás). Az egyik tanévben az iskolapszichológus és az osztályfőnöki munkaközösség néhány tagja fel­dolgozta három, az előző tanévben legmagasabb hiányzási adatokkal rendelkező osztály doku­mentációs anyagát. (Az iskolában az előző tanév­ben a hiányzások igen magas értéket mutattak.) Máshol a pszichológus vezetett évfolyamszintű konfliktusmegbeszéléseket az összes ott tanító pedagógus részvételével. A pszichológusok több iskolában személyiség- fejlesztő játékokkal járultak hozzá az osztályfőnö­ki órák változatosságához. Az egyik intézmény­ben az iskolai diákönkormányzat tagjai vettek részt kommunikációt és konfliktusmegoldási ké­pességet fejlesztő foglalkozásokon. Összeállításra került egy játékgyűjtemény, amelyet az iskola­pszichológiai csoport több tagja használ. Általános és folyamatos a pszichológusok munkájában az osztálylátogatás, a pedagógusok­kal és a szülőkkel folyó konzultáció, részvétel a nevelőtestületi megbeszéléseken, együttműködés a logopédussal és a néhány intézményben műkö­dő szociális munkással. A pedagógus és a szülő leggyakrabban a gyere­kekkel kapcsolatos egyéni gondok megoldásában igényli az iskolapszichológus segítségét. A felmerü­lő probléma jellegének megfelelően egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat végzünk, s - ha indo­kolt -javaslatokat fogalmazunk meg a nevelő szá­mára. Évente több száz gyerekkel, szülővel és peda­gógussal kerülünk kapcsolatba az egyéni panaszok nyomán. Ez adott esetben több alkalomból álló egyéni pszichoterápiás jellegű foglalkozásokat, máskor csoportos foglalkozásokat jelent. Amikor a nehézségek az iskolán belül nem oldhatók meg, a gyereket, illetve a családot szakintézményekbe irá­nyítjuk. Munkacsoportunknak jó kapcsolatai vannak a kerületi társintézményekkel. Az egyéni gondok esetében az iskolapszicholó­gus többnyire a szülővel is találkozik. (Az egyéni foglalkozás természetesen mindig a szülő beleegye­zésével, gyakran az ő kérésére történik.) A szülők és az iskolapszichológus kapcsolatának alakulását a szülői értekezleteken váló részvétel, fogadóórák tar­tása és a családok számára nyújtott pszichológiai ismeretterjesztés segíti. A szülők körében tartott el­őzetes tájékozódó felmérést az egyik iskolában pl. „Szülők fóruma” követte, ahol a családokat legin­kább érdeklő téma került megbeszélésre. Egyik má­sik iskolában kérdőívvel kerestük meg a szülőket, amelyben az iskola technikai felszereltsége, a taná­rok tanítási módszerei, nevelői hatékonysága, a diá­kok terhelése, a segítő szolgáltatások milyensége stb. szülői megítéléséről érdeklődtünk. Az összes szülőnek megküldött kérdőív elemzésének legna­gyobb tanulsága az volt, hogy - az értékes és hasz­nos javaslatok, vélemények mellett - a szülők több­sége rendkívül pozitívan értékeli és igényli az ilyen­fajta „megszólításokat”. A pedagógus kollégák pszichológiai tájéko­zottságának, felkészültségének növelése - érdek­lődésüktől, igényeiktől függően - többféle mó­don valósul meg. Az egyik óvodában és iskolá­ban pl. pszichológiai faliújság olvasható a tanári szobában. Ezen a pszichológiai témák képes-raj- zos-szöveges formában jelennek meg, kapcsolód­va a pedagógiai munka, az óvodai és iskolai élet különböző mozzanataihoz, jelenségeihez. A hir­detőtáblán a nevelők frissen megjelent pszicholó­giai könyvek ajánlásával is találkozhatnak. A pszichológusok a Pedagógiai Kabinethez tartoznak. A kerület nevelői, illetve az oktatási ágazatban dolgozók számára a Pedagógiai Kabinet számos új továbbképzést hirdet. így az 1996/97-es tanévre a pszichológus által kidolgozott BÖBE-program (Bi­zalom, Öröm, Biztonság, Egészség) keretében a kö­vetkező továbbképzési lehetőségek közül választ­hattak a kerület óvónői, tanítói, tanárai: Neveléslé­lektani helyzetelemző módszerek; Gordon TET- programja, a tanári hatékonyság fejlesztése; Auto­gén tréning; Egyéni mentálhigiénés konzultáció; Konfliktusfeltáró és -kezelő csoport; Pszichodrama- tikus elemeket használó esetmegbeszélő csoport. Néhány tanfolyam, tréning megvalósításához támo­gatást kaptunk a Soros Alapítványtól. Az eltelt időszakban számos nehézséggel is meg kellett birkóznunk. Bá az elsődleges megelő­zés terén sokszínű tevékenységet végzünk, a meg­előző munka nemegyszer - az akut nevelési prob­lémát jelentő gyerekkel való foglalkozás miatt - háttérbe szorul. Természetesen a sürgető, aktuális igényeknek igyekszünk mihamarabb megfelelni. Úgy gondoljuk azonban, hogy a magatartási és tanulási problémák csökkenése hosszabb távon elsősorban a prevenciótól várható. A munkacsoport működése során néhányszor előfordult, hogy az intézmény vezetője és a pszicho­lógus kolléga nem talált egymásra; elvárásaik, sze­mélyiségük, elképzeléseik nem találkoztak. Ilyen­kor a közös megbeszélést követően - ha szükséges­nek látszott - átszervezéssel oldottuk meg a helyzetet. A mentálhigiénés csoport tagjai aktívan részt vesznek a szakmai közéletben, többen publikáci­ós tevékenységet fejtenek ki, egyetemi előadók, illetve gyakorlatvezetők. A csoport vezetője tagja a Magyar Pszichológiai Társaság Neveléslélekta­ni Szekciója vezetőségének, valamint a társaság Etikai Bizottságának. Összegzésként a XIII. kerületi Önkormányzat ál­tal létrehozott iskolapszichológiai hálózat működé­sét eredményesnek és sikeresnek tekintjük. Fennál­lásunk óta több ezer gyerekkel és több száz szülővel, pedagógussal kerültünk kapcsolatba. A pszicholó­gusokat elfogadták az intézményekben, bizalommal fordulnak hozzájuk és a pedagógusok mind több te­rületen igénylik közreműködésüket a gyerekekkel, a szülőkkel és saját pedagógiai munkájukkal kap­csolatos feladatok megoldásában. Úgy érezzük, hogy a pszichológus egyre inkább az iskolai élet szerves részévé válik, és a kapcsolatok révén a há­lózat is egyre intenzívebben létezik. Ruskó György vezető pszichológus --- XIII. kerületi Pedagógiai Kabinet /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom