Hír 13 - XIII. Kerületi Hírnök, 1995 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1995. június / 2. szám
* . • s » Központi téma: a bűnözés visszaszorítása A főkapitány több rendőrt ígér kerületünknek dr. Bőd rács ka János a testületi ülés vendége volt Dr. Pella László rendőrezredes, a XIII. kerületi rendőrkapitányság vezetője beszámoló- jelentésben ismertette a képviselő-testülettel a kerületi bűnügyi helyzet 1994-es alakulását és "a vele kapcsolatos rendőri munkák A testületi ülés vendége volt dr. Bodrácska János rendőr vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya. Az ülést megelőző napon dr. Pella László meghívására 22 önkormányzati képviselő látogatta meg a kerületi rendőrkapitányságot, hogy s^ját szemükkel tapasztalhassák az ott folyó munkát és a meglehetősen szűkös munka- körülményeket. A látogatás természetesen tartalmilag növelte a másnapi ülés vitakészségét és konkrétságát Dr. Pella László bőséges statisztikai adattárat mellékelt jelentéséhez. Ebből kimutatható a kerületi rendőrség jelentős leterheltsége, ami ezidőszerint nem áll arányban állományi létszámával. Erről szóbeli kiegészítésében így szólt kerületi kapitányunk:- Megköszönöm nyilvánosan azt a segítséget, amit az elmúlt években, és most rövid idő alatt is az önkormányzattól kaptunk. Bizony, lassan azon a határon álltunk, hogy egyáltalán tudunk-e to- --vább létezni. Az önök segítsége nélkül sokkal nehezebb lett volna az elmozdulás. A legnagyobb problémát a kerületben, úgy érzem tényleg csak közös erőfeszítéssel lehet megoldani. A legfőbb gondot az együttélési problémák okozzák. Egyetlen alkoholista, egyetlen lumpen személy is megmérgezheti nem csak saját családja, hanem akár negyven további család életét is. De hát nem csak a rendőrség, hanem a többi hivatalos szerv is tehetetlen e vonatkozásban. Nem tudunk az életünket megkeserítő garázda személlyel mit kezdeni. Kimegy a rendőr, figyelmezteti, legfeljebb előállítja, ha folytatja a cirkuszát. Valamilyen eljárást is indítunk, de nagyon súlyos bűncselekményekért sem tudunk senkit benntartani. — A másik nagy gond - folytatta dr. Pella László - az önkényes lakásfoglalók nagy száma. Úgy tudom, hogy úgy négyszáz körül vannak a kerületben. Most, hogy a többi kerület is megkezdte a kizavarásukat, idejönnek Angyalföldre. A közelmúltban hallottam, hogy valaki úgy nyilatkozott az Igazságügyi Minisztériumban, hogy tökéletes szabály az, amit erre alkottak. Lakna csak egy olyan házban, mondjuk a Szabolcs utcában, vagy a Róbert Károly körúti házban, ahol 30 önkényes lakásfoglaló is van, nem tudom, hogy ott hogyan tetszene neki a törvény. Megértem, hogy demokrácia van, és mindent a bíróság nyakába akarunk lőcsölni, de addigra, mire olyan ítéletet fognak hozni, amitől végre is lehet hajtani az illető kilakoltatását, belepusztul a lakóközösség. Ezután a kerületi kapitány méltatta azt az erőfeszítést, amelyet a kapitányság fiatal állománya fejtett ki azért, hogy a kapitányság talpon tudjon maradni. De etekintetben is vannak bajok.- Miközben égbeszökött a bűncselekmények száma, azaz megháromszorozódott - az 1985- ös 3500-ról 10 ezerre emelkedett, és évek óta itt tart -, az állományunk létszáma nem sokat változott. A főkapitány úr jóvoltából kaptunk 17-20 bűnügyi státuszt, mert enélkül nem tudtuk volna a feladatainkat megoldani. Önöktől, a kerületi önkormányzattól is kaptunk 10 bűnvédelmi státuszt, hiszen ezeknek a bérét önök fizetik. Nagy gond azonban, hogy jelentős fluktuáció történt az állományon belül. Sok kolléga nyugállományba került. Nagyon sokan távoznak vidékre. Ennek oka, hogy igazából nem tudunk máshonnan utánpótlást biztosítani, csak vidékről. Már több lakossági fórumon elmondtam, hogy akkor leszek elégedett rendőrkapitány, ha azon túl, hogy sorban fognak állni az ajtóm előtt a fiatalemberek, akik rendőrök szeretnének lenni, ezek többsége angyalföldi, vagy legalább is budapesti lesz. Ehhez képest Borsod, Haj- dú-Bihar, illetve Szabolcs megye az, ahonnan számunkra a rendőrtoborzás döntő részben történt az elmúlt években. Az egyik ok a visszavándorlásra az alulfizetettség, a másik meg egyszerűen az, hogy nem tudjuk idekötni őket, hiszen vidéki gyerekek.- Tehát - folytatta a továbbiakban dr. Pella István - egyértelműen azt kell megállapítani, hogy továbbra sem vonzó a rendőri pálya. Én egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy elsősorban magunknak kell megszerezni az elismertséget. Persze ez nehéz, hiszen ha van akárhány ragyogó rendőri intézkedés, elég egyetlenegy kifogásolható, hogy a közvélemény pillanatok alatt levonja a negatív következtetéseket a rendőrségről. Reichardt Ferenc német kisebbségi képviselő egy kérdésére így válaszolt a kerületi kapitány:- A tekintélyt persze nekünk kell megszerezni, de teljesen törvényes eszközökkel. Néhány éve azt kifogásolták, hogy olyan eszközöket alkalmazunk rendőri intézkedéseink során, amelyek nem egyeztethetők össze a demokráciával. Kivették a kezünkből többek között a rendőri kényszerintézkedést, amit igen-igen súlyos bűnözők ellen alkalmaztunk. Felelősséggel merem állítani, hogy a demokráciák olyan bölcsőiben, mint Franciaország vagy Anglia, ma is létezik a kitiltás intézménye. Ennek hiányában nem csodálkozhatunk azon, hogy elözönlötték a fővárost és kerületünket olyan elemek, akik nem idevalók. Se lakásuk, se munkahelyük, kimondottan bűnözésből élnek. Tekintélyünkhöz törvényi eszközök is kellenek. Az is kérdés, mennyire lehet kemény a rendőr. Fiatal kollégáink gépko- csifeltörőt értek tetten az Újpesti rakparton, úgy igyekezett elmenekülni, hogy beleugrott a Dunába. A rendőr utána ment, kihúzta, behozta a kapitányságra. Akihallgatáskor hátrabilincselt kézzel rögtön nekiugrott a páncélszekrénynek, majd levágta magát a földre, szinte szétverte a saját fejét, hogy azt vallhassa az ügyészségnek: agyba-főbe verték a rendőrségen. . Milyen keménység kell ennek a megakadályozásához? Földes Ernő képviselő azon kérdésére: kinek az érdeke az, hogy a rendőrség ilyen alacsony színvonalon tud ma Magyarországon működni, amikor a bűnözés terjed és egyre szervezettebbé válik, a kapitány elmondta, valakik valamikor kitalálták, hogy majd a bűnözés ugyanúgy szépen el fog halni, mint az állam. De hát az állam sem hal el... Megvédte kollégáit az alacsony színvonalra tett megállapítással szemben, ám ami a technikát illeti, hát igen, elismerte, annak szintjével vannak gondok. Tahi Péter, a közbiztonsági bizottság elnöke - e bizottság közreműködését a rendőrségi munkában a kapitány megköszönte - azzal fordult a testületben résztvevő pártokhoz, amelyeknek vannak országgyűlési képviselőik, hogy azok álljanak fel már egyszer a parlamentben, s mondják el ott, hogy az itt tárgyaltak olyan problémák, amelyek nem tapasztalhatók bizonyos magasságból. Ehhez le kell jönni a Szabolcs utca, a Jász utca magasságába. Müller Károly, a közbiztonsági bizottság tagja hozzászólásában arról szólt, hogy gyermekkorú tolvaj esetében vajon érvényesít- hető-e a szülői felelősség vagy sem. Továbbá a kerületi fogda hiányának következményét kifogásolta, mivel az őrizetesek átkísé- rése sok rendőri munkaórát és gépkocsit köt le feleslegesen, Bútor Károly, a közbiztonsági bizottság tagja többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy nem vet jó fényt sem a közbiztonsági szervekre, sem a helyi önkormányzatra, ha az állampolgári bejelentések, panaszok kivizsgálatlanul, intézkedések foganatosítása nélkül az elfekvő iratok mennyiségét növelik csupán. Nagy érdeklődés előzte meg dr. Bodrácska János felszólalását. És nem is alaptalanul. A kerületi kapitányság létszámhiányával kapcsolatban ugyanis a következő bejelentést tette:- Doktor Pella kapitány úrnak az a gondja, hogy körülbelül hatvan ember hiánya van. Én most szeptember elsejére negyvennégy főt vissza fogok adni. Ez egy akkora szám, amelyet a kapitány úr feltétlenül „díjazni fog”, ha megjelennek itt a kerületben az új kolléganők és kollégák. Miért merek ilyet mondani? Azért, mert a Budapesti Rendőrfőkapitányság a legnagyobb ütemben oktat: 1200 rendőr továbbképzése folyik. 1995. szeptember elsejére az összes budapesti rendőr, egy 4700 fős közrendvédelmi állomány kiképzett lesz. Most 470-en végeznek, őket osztom szét a főváros nagy kapitányságai között. Köztük van a XIII. kerület is. Mindezek csak szemelvények a testületi ülés e fontos, közérdekű napirendjéről, amelytől közbiztonságunk javulását remélhetjük. 2
