Hír 13, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)
6-7. szám
1965-ben az összevonással megszületett az Elzett Fémlemezipari Művek, de 1986-ban az Elzett Lakatgyár újra önállósodott. 1970-től itt gyártották a Zsiguli zárakat. 1991. decembere óta a gyár neve: Elzett Biztonságtechnikai Részvénytársaság. 480 fővel dolgoznak, az öreg szakik még emlékeznek olyan időkre, amikor ennél 1000 dolgozóval több járt reggelente a gyárba. Hengerzáras termékek és a Lada zár a fő gyártmány. így tükrözi e gyár a magyar gazdaság és a történelem változásait. Miért Mi lesz a Rákospatak sorsa, vetődik fel joggal az angyalföldiekben. Ali utánajártunk és megtudtuk egy bizottság alakult, környezetvédők, ön- kormányzati képviselők és kezelők bevonásával. A rehabilitációhoz szükséges vizsgálatokat megkezdték. A szakemberek először egy magyar-osztrák kutatási project keretében a medervonalat és környezetének veszélyességét kívánják megvizsgálni, és felderíteni a hozzá csatlakozó szennyező forrásokat. Ezután kezdődhet meg majd a tényleges építészeti rekonstruáció. Sajnos sok a kalózbekötés, ezáltal sok az ismeretlen szennyeződés a patakban. Első és legfontosabb ezeknek felderítése, s ezután kerülne csak sor a konkrét megvalósításra, építésre. A patak árvízmentesítő szerepét és az ezt szolgáló építészeti paramétereket továbbra is megtartják. Ma már olyan mederstabilizálási, szennyvíz- kezelési, mederépítési stb. technológiák léteznek, amelyekkel a teljesen megbízható árvízlevezető vízfolyás is természetes szépségében, füves, fás ligetes sávval kísérve szelheti át a településeket. Környékbeliek, ne féljenek hát, ha egy szép napon dózerek zavarják meg nyugalmukat. . 6 beteg a Rákospatak? Mi lesz veled kis folyónk A Szabó Ervin Általános és Szakgimnázium az 1994/95-ös tanévre felvételt hirdet a gimnázium ötödik évére vállalkozói ügyintéző szakra. A képzés nappali rendszerű (heti 5 tanítási nap). A beiratkozás feltétele: érettségi bizonyítvány + felvételi vizsga A felvételi vizsga zárja. Az eredményesen vizsgázók szakjellegű végzettséget kapnak. A képzés a harminc legjobb eredményt elért felvételizőnek ingyenes, a többieknek 50.000,- Ft/fő/tanév. Jelentkezés: Bp., XIII. Üteg u. 30. További felvilágosítás Tel: 120-70-79 ÖNKORMÁNYZATI LAP_ Érdekes előadást hallottunk az angyalföldi helytörténeti klubban. Bede Sándor mérnök az Elzett háromnegyed százados történetéről beszélt, bemutatva a gyár néhány magával hozott jellegzetes termékét is. László Zoltán a Skoda Művek lakatos művezetője a Monarchia összeomlása után Győrbe települt, ahol 1919. április 22-én lakatosműhelyt nyitott. Nevének német rövidítése (L. Z. kiejtve el-zett) díszlett a cégtáblán és az első sikeres gyártmány egy egérfogó volt. Bútorzárakat is készítettek, majd felvették az L.Z: Fémárugyár Részvénytársaság elnevezést. Ma is áll az épülete Győrött. 1936-ban Pestre költöztek, megvásárolva a Kaszab-féle csavargyár területét. Hazai újdonság volt a cilin- deres zár. Fő kulcsos rendszerének alapjait állítólag a cég megbízottjai Sikló/Sarek/Károly egy német mérnök söralátétre felvázolt rajza alapján hozta Magyarországra. Salgótar- ján-Rimamurányi Rt külön az Elzett számára fejlesztett ki a szalagacél gyártást. Bár a hadianyag termelés minden külső nyomás dacára csak 1944-ben érte el az 50%-ot, a létszám az 1926-os 120 főről 500-ra emelkedett. Békés zárak helyett kézigránátot, Messerschmidt vadászgéphez hevedertagot és ún. puskagránátot gyártottak. (Utóbbi egy, a magyar hadseregben rendszeresített puskából kilőhető kézigránát volt, amelyhez nagy reményeket fűztek: úgy látszik hiába). Kallós Ernőt és két fiát internálták, de a gyár ennek ellenére sok üldözöttnek szolgált búvóhelyül. Ostrom után hamar helyreállt a termelés, amiben szerepe volt a gondosan előre beszerzett ablaküvegeknek és a Lánggépgyárból odavezetett áramnak. Egy kis történelem 75 éves az angyalföldi Elzett
