Hír 13, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)
10. szám
(Folytatás a 3. ólairól)- Aztán mi történt? Megmondtam neki, hogy ha valakinek elmondja meghal. Utána felkeltem a földről, és rugdostam, ahol értem.- Miért?- Nem tudom.- Kérte, hogy vigyem orvoshoz, de én ütöttem tovább, aztán letörtem a fáról egy vastag husángot, és azzal vertem. Szótlanul tűrte. Talán már nem is élt.- Mit érzett? *- Semmit. Utána bolyongtam az utcán. Ott feküdt egy részeg fazon. Kértem tőle egy cigit, aztán kétszer állkapcson vertem, és hátba rúgtam.- Az éjszakát hol töltötte?- A főváros környékén barlangokban.- Mi történt az elfogása napján?- Úgy 23 óra lehetett, amikor felmentem az emeletre, és bementem az ötödik emeleti szeméttárolóba. Néhány percre rá nagy mozgolódás támadt körülöttem. Jött a házból egy ma- nusz és utána jöttek a rendőrök. Felvágtam az ereimet, véreztem. Kihívták a mentőket, bekötözték a sebeimet. Utána megbilincseletek, és áthoztak a Deák térre és kihallgattak. Húzzanak lel!- Mi a véleménye a halál- büntetésről?- Hogy ne töröljék el a halálbüntetést, mert elszaporodtak a gyilkosságok. Ezt magamra is értem. Nem félek a haláltól. Bár tudom, hogy nem húzhatnak fel, mert még nem töltöttem be a huszonegyedik életévemet.- Honnan tudja?- Az újságból. A Francia-öbölről sokan, sokáig úgy fognak beszélni, mint a halál, a gyilkosság, a borzalmak öbléről. Megszólalni is nehéz ilyen szörnyű olvasmány után. Nemcsak a szavak, a betűk is nehezen, akadozva tolulnak az ember tollára. Nincs szülő, aki néhány pillanatig szívszorongva ne gondolt volna arra: Uramisten, ez a gyerek az én gyerekem is lehetne! Talán emiatt kell, emiatt érdemes mégis megpróbálni, hogy összefoglaljuk az eset tanulságait. Ami most is, mint annyiszor, úgy kezdődik: HA. Ha aznap rossz az idő, és a csepeli Armán testvérek nem mennek el játszani. Ha a két nagyobb nem hagyja magára a kis Rolandot... Ha a többi pajtás, ismerős, barát időben felfigyel arra, hogy a gyerek egy idegennel elhagyta a biztonságot adó terepet... De száz ha...-nak is egy a vége: szembe kell nézni a szigorú tényekkel. A gyerekeket úgy kell szoktatni, úgy kell nevelni, hogy még csak véledenül se jusson eszükbe eltávolodni testvéreiktől. Se idegennel, se ismeredennel. Hiszen mint a példa is mutatja: nem lehet tudni kiben mi lakik. Lám az Armán család is hogy megbízott alig egy hónapja feltűnt ismerősükbe. Feljárt hozzájuk, befogadták, megbíztak benne anélkül, hogy igazán ismerték volna. És ez volt a legnagyobb hiba... Azóta a kriminalisztika történetében példátlan bűnügy végére pont került. B. többször visszavonta vallomását, bár ezzel semmire sem ment. Első fokon a Fővárosi Bíróság 17 évre ítélte, de ez az időközben közkegyelmi rendelkezés értelmében 1/fiaddal csökkentették. Mire visszanyeri szabadságát, már magunk mögött tudhatjuk a XX. századot. LASZ GYÖRGY Biztonság, de miből? A Betörünk a piacra című lapjuk véletlenül jutott a kezembe, s mivel minden betűjét elolvastam, gyerekjáték volt tippelnem a megfejtésre. Tollat azért ragadtam, mert néhány észrevételt tennék a ,Jobb félni, mint megijedni!” című cikkükhöz. Az értelmes ember ha eddig nem tette, most biztosan magáévá teszi tanácsukat, s választ a biztonsági rendszereik közül. Magam is ezt tenném, ha lenne miből! Harmadik éve vagyok nyugdíjas. A most, fi%-kal megemelt nyugdíjam sem éri el a 10.000,- Ft-ot. (Tévedés ne essék, mindezt 37 év és 148 nap után állapították meg). Egyedül élek egy családi házban. Van két képzetlen kutyám, akik csak jelzésre jók (erre fel is ébredek, s kezemben egy gázsprayvel reszketve fülelek minden zajra). Három hónapja gyötrődöm, hogy felajánlom Kudlik által vezetett műsorba a csodaszép, másfél éves, ajándékba kapott kutyusomat egy jó gazdinak, mert nemcsak hogy nincs pénzem kiké- peztetni - pedig magas az inteligencia hányadosa - hanem az eltartása is nagy gondot okoz. Már a legalapvetőbb élelmiszereket is megvonom magamtól, csak ők egyenek. De ha arra gondolok, hogy elviszik tőlem, a szívem szakad meg. De hát ez az én gondom. Kérem viszont Önöket, hogy gondoljanak a nyugdíjasokra, hiszen több százezren vagyunk, akik egy életen át összegyűjtött vagyonkáikat és elöregedett, meggyötört, beteg életüket féltik tehetetlenül a betörőkkel szemben. Már lakásbiztosítást sem tudunk fizetni. Arra találjanak megoldást, hogyan tudnák segíteni a legkiszolgáltatottabb réteget - ne csak tanáccsal! Részletfizetéssel!? Tegyen reklámot azzal, hogy pár nyugdíjasnak biztosítanák a nyugalmát (a sajtó erre rögtön ráharapna, lásd Fiderikusz 5 millió forintos felajánlását a Szt. László kórháznak)? Vannak lehetőségek. De ne csak a gazdagoknak ajánlják termékeiket. Ha meggondolandónak tartják javaslatomat, kérem jelezzék pár sor válasszal, s ha ez lapjukon keresztül történne, kérem juttassanak a címemre egy példányt, mert a helyi Önkormányzat nem teszi közkinccsé, pedig betörhetnének a mi piacainkra is. Köszönöm türelmüket! Tisztelettel: Somogyi Gabriella 1152 Bp., Kiss Ernő u BETÖRÜNK A PIACRA ■egítsünfl a rászorultakon! T. Vállalkozó! Az IN-KAL Security egy kedvező reklámlehetőséget ajánl Önnek. Kiadványunk ingyenesen jut el Angyalföld minden lakásába (61 ezer példányban), valamint 150 ezer példányban a főváros különböző pontjain (aluljárók, önkormányzatok, orvosi rendelők stb.) kerül szétosztásra, Ezért a célzott terjesztése miatt, megközelítően 1 millióan olvassák lapunkat. Ezennel felhívjuk minden épkézláb gondolkodó és még érző vállalkozó figyelmét, hogy lapunkban ingyenesen reklámokat, közzétesszük hirdetését, bemutatjuk szolgáltatását. Ha hajlandó segíteni, a környezetében élő szociális hátrányú, kisnyugdíjas, rászoruló idős embereknek. Segíteni lehet pénzzel, áruval, vagy szolgáltatással (szerelés stb.), kinek melyik a jobb, kinek melyik a fontosabb. Aki november 25-éig, öt korábban ismeretlen - nem rokon - arra rászorult bármiféle gondján ellenőrizhetően segített, a „Betörünk a piac”- ban reklámozhat. Várjuk az arra rászorultak, illetve azon vállalkozók és cégek jelentkezését is, akik az IN-KAL Security egyedülálló kezdeményezéséhez szívesen csatlakoznának, a névsort követő lapszámunkban közzétesszük. Címünk: 1073 Budapest, Erzsébet körút 24. Telefon: 267-8631
