Hír 13, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)
10. szám
Ha megmondassz, meghalsz! Folytatás az 1. oldalról) A tragikus nap délutánján a csepeli 7 éves kisfiú két barátjával együtt ment le a lakásának közelében lévő játszótérre. Este 7 óra körül lehetett az idő, amikor az Ármán testvérek öccsük nélkül ✓ tértek haza lakásukba. Edes- annyuk kétségbeesett keresés után bejelentést tett a XX. kér. rendőrségen a kisfiú eltűnéséről. Őrült vagyok Ezen a napon este 22 óra előtt néhány perccel, egy titokzatos férfihang hívta fel a Heim Pál Kórház orvosi ügyeletét. Az asszisztensnő nem hitt a fülének.- Megöltem egy kisfiút! - jelentette be egy férfi.- Alit beszél? - hebegte az asszisztensnő ijedten.- Jól hallotta. Ha kíváncsiak, megtalálják a kisfiú holttestét a Francia-öböl bozótjában.- Ki maga?- Mi köze hozzá, ne törődjön vele. Egy őrült vagyok! - válaszolta a férfihang, a készülék kattant, s máris elnémult. Közben A Főkapitányság központi ügyeletén a bejelentések regisztrálása közben az ügyeletvezető akkor még csak sejtette, ami sajnos később valóság lett, hogy az eltűnt kisfiú és a kórházba telefonáló ismeretlen férfihang között összefüggés van. Ä telefonhíván után, közel száz nyomozó és rendőr „szállta meg” a környéket. Csatárláncban, méterről méterre haladva kutatták át a bokrokkal, fákkal, vasúti töltésekkel tűzdelt, magas fűvel benőtt terepet. A kutatást nehezítette, hogy koromsötét volt. Rövid időn belül megérkezett a segítség. A tűzoltók a többmázsás aggregátorokat kézben cipelték - így tudtak reflektorokkal világítani. Bevontak nyomkereső kutyát is. Másfél óra telhetett el, amikor négyszáz méterre a keresztező dűlő- úttól, egy bokor tövében a „négylábú” megtorpant, nagyokat nyüszítettt, s a kutya jelzésére rátaláltak a kisfiú tetemére.- Borzalmas volt, a felis- merhetedenségig összetört, alig tizenöt kilós, sovány kis test látványa. A holttest megtalálásával szinte egy- időben csörgött a telefon a csepeli rendőrségen. Egy férfihang, mint később kiderült, az a személy aki a kórházba is telefonált, erőszakos, agresszív hangon:- Megtalálták már a kisfiút? Keressétek, zsaruk, mert ti következtek! Ettől a perctől kezdve még nagyobb szorongás fogta el a nyomozókat, attól féltek, hogy a hétéves kisfiú után esedeg további áldozat is lehet. Megkezdődött a helyszíni szemle. Kerekes András rendőr százados szaknyomozó irányításával gyűjtötték a súlyos bűncselekmény helyszínén fellelhető nyomokat, amelyek támpontot adhattak a további nyomozáshoz. A szemlebizottság még javában dolgozott, amikor Chilkó Ferenc rendőr őrnagy (ma alezredes, osztályvezető), a BRFK életvédelmi és rablási alosztály csoportvezetőjének irányításával a nyomozók megkezdték az adatgyűjtést a környéken. Helyzetüket nehezítette, hogy éjféltájt nagyon nehezen lehetett tanúkat találni. Az éjszaka egyre mozgalmasabb lett. Nyomozók, rendőrök lepték el az utcákat, ellenőrizték a fővárosban a telefonfülkéket, hátha az ismeretien telefonáló nyomára bukkannak. Az Igazságügyi Orvos Szakértői Intézetben soron kívül megkezdték a kisfiú holttestének boncolását, ami nagy segítséget adott a nyomozóknak a további verziók megválasztásában. A szakértői vélemény igazolta a nyomozók sejtését, hogy a kisfiú szexuális gyilkosság áldozata lett. Az elkövetés brutalitása példátlan volt. A gyermek kis testén közel száz ütést és rúgást regisztrált a szakértői vélemény. A széles körű nyomozás harmadik órájában már rábukkantak arra a kamaszokból álló csoportra is, akik a kis Rolandot a délutáni órákban egy húsz év körüli fiatalember társaságában látták a lakótelepi játszótéren. Rövid idő alatt tisztázták, hogy az ismeretien fiatalember azonos B. Imre tizenkilenc éves alkalmi munkás, büntetett előéletű budapesti lakossal, aki kötekedő, garázda, erőszakos fiatalember hírében állt. Környezetében szinte rettegtek tőle. Hatósági tanúk előtt lejátszották azt a hangfelvételt, amit a gyermekkórház ügyeleti magnetofonján rögzítettek az ismeretien telefonáló hangjáról. Többen ráismertek B. Imre hangjára. A hóhér vendégségben Mint a későbbi vizsgálat során kiderült, a gyilkosság után B., a csepeli Szabó közben egy idős embert is leütött, kétszer tarkón rúgta és órájával, nyakláncával a helyszínről elmenekült. A szerencsétlen embert mentő szállította a kórházba. Ezt követően B. felment a kisfiú jt Árpád utcai lakására, ahol a kis áldozat bátyja, Krisztián volt csak otthon. Édesanyjuk éppen akkor volt a rendőrségen, hogy bejelentést tegyen kisfia eltűnéséről. Krisztiánt nem lepte meg B. érkezése, hisz szinte mindennapos vendég volt az áldozat családjánál. A tízéves Krisztiánnak feltűnt B. véres farmerja és nem is hagyta szó nélkül.- Imre, milyen a nadrá- god?- O semmi-semmi! Csak útközben egy öreget elnémítottam, mert kötekedett. Ezek után B. a lakás konyhájában magához vett egy konyhakést és elment. Kés a szeméttárolóban A rendőrségi hajsza másnap is folytatódott, további nagy erőket vetettek be, keresték és kutatták az elvetemült gyilkost. Hajnalban a nyomozók eljutottak B. Imre alkalmi munkahelyére, a csepeli piacra. Itt egy női WC- ben megtalálták a kis áldozat vérével szennyezett farmer- nadrágját, amely kétséget kizáróan bizonyította, hogy jó úton jár a nyomozás. B. napközben Csepel környékén bújkált. Este huszonhárom óra körüli időben hazament a lakására. Sejtette, hogy figyelik. Bement a kapun, csendben fellopakodott az ötödikre és magára zárta a szeméttároló helyiség ajtaját. A nyomozók hagyták felmenni, és itt fogták el. Ahogy az egyenruhás rendőrök a szeméttárolóba beléptek, B. konyhakéssel felvágta az ereit. Este tizenegy óra után néhány perccel már a TV-Híradó harmadik kiadása beszámolhatott arról: a gyilkossággal gyanúsított B. Imrét a Híradó perceiben elfogták. Megnyugodott a közvélemény. Éjfél körül kezdődött B. Imre kihallgatása a Főkapitányságon, a soros ügyész és a kirendelt ügyvéd jelenlétében. Az első húsz percben B. semmiről sem akart tudni. Egy szót sem szólt a kis áldozatról. Izgult, feszengett, kezét tördelte. Az elébe tárt bizonyítékok hatására azonban beszélni kezdett. Érthetetlen volt, hogy vallomása során sokszor elmosolyodott... Az első kihallgatás után közvetlenül több órán át beszélgettem B-vel. Nem volt könnyű feladat. Meg kellett őt győzni arról, hogy nyilatkozzon a TV-Híradónak. Először teljesen elzárkózott, de később szinte követelte a nyilvános szereplést. (Máig nem tudom miért.) Az ügy további részletei megdöbbentőek, nem csak az olvasó, de egy sok bajt látott bűnügyi szakember számára is. B. Imre nemcsak a gyilkosság után rabolt. Mielőtt Rolanddal találkozott volna, a közeli ABC-ben ellopott két üveg pálinkát és két doboz konzervet, amely- nek a gyilkosságnál is főszerep jutott. Azzal vágta először hátulról fejbe a kisfiút. Ha megmondasz, meghalsz!- Mit érez?- Nem tudom.- Régebb óta ismeri a családot?- Igen.- Mikori az ismerettség?- Talán olyan két hónapos lehet.- Volt már büntetve? I Igen.- Miért?- Utoljára egy év, két hónapot kaptam. Lopásért. Biciklit, meg pénzt loptam.- Vannak homoszexuális hajlamai?- Igen vannak.- Emlékezete szerint hány gyermekkel akart fajtalan- kodni.- Úgy 17-18-cal. Ebből talán hárommal sikerült, többel nem.- Nem tettek feljelentést?- Nem.- Talán azért, mert nem szóltak a szüleiknek?- Biztos.- De miért nem szóltak?- Mert megfenyegettem őket.- Mivel?- Ha megmondasz, meghalsz!- Hány év körüliek voltak a fiúk?- Általában hét-nyolc.- A legutóbbi eset hogy történt a kis Rolanddal?- Megittam a lopott pálinkát. Találkoztam Rolanddal. Elhívtam a Duna-part- ra, hogy megnézzük a pecá- sokat. A Francia-öbölig három-négy kilométert mehettünk gyalog, amikor egy kis tisztásnál Rolandot há- rulról leütöttem a konzer- vesdobozzal. Összeesett, utána felkelt és azt kérdezte, hogy miért bántottam. Kényszerítettem, hogy fog- dosson. Szót fogadott. (Folytatás a 4. oldalún) In-hM_______________________________BETÖRÜNK A PIACRA_______________________________________3 ' i HUNGARY.
