Angyalföld, 1990 (15. évfolyam, 1-5. szám)
1990. szeptember / 4. szám
Ismét elkezdődik egy ,új színházi évad, az 1990/91-es. A színházak — az ismert gazdasági körülmények szorításátoan — igyekeztek olyan színvonalas repertoárt összeállítani, amely „elfeledteti” a közönséggel a borsos jegyárakat. De nemcsak a lakosság van nehéz helyzetben, hanem a teátrumok is, hiszen az .emelkedő anyagköltségek, a növekvő rezsi stb. ellenére kell olyan művészi kiállítást produkálni, amely mindenki kedvére való. Talán a nézők becsalogatása volt a célja a József Attila Színház új igazgatójának, Léner Péternek, aki a szezon első bemutatójának — október 6-án — Heltai Jenő Naftalin című bohózatát szánta. Heltai (1871—1957) — Kosztolányi Dezső szavaival —, „a bájos és nagy poéta” a modern nagyvárossá fejlődő Budapest költőiéként indult. A polgári haladás oldaláról szemlélte a világot, de később fokról fokra ellágyult, s megértő szentimentaliz- mussal ábrázolta az erkölcs mércéjét nem valami magasra helyező szereplőit. Igazán elismert színpadi pályafutása az első világháború után bontakozott ki, ekkor lett „vígszíiniházi” szerző, könnyed, kedves történeteivel, például A kis cukrászdával vagy a Jó üzlettel. Heltai legnagyobb sikert aratott és legismertebb műve A néma levente, amelyet a Magyar Színház mutatott be 1936-ban Bajor Gizivel és Törzs Jenővel a főszerepekben. A színművet nemrég a Játékszín tűzte műsorára, ahol egyébként Heltai A Naftalin egyik szereplője: Zsolnay András másik darabját, a Szépek szépe című mesejátékát is játsszák. A Szirmai Albert számaival fűszerezett Naftalin egy házasságtörési kísérlet helyzetkomikumban, félreértésekben bővelkedő történetét meséli el. Az előadást Hegyi Árpád Jutocsa rendezi, szereplői: Űjréti László, Radó Denise, Keresztes Sándor, Káló Flórián, Szabó Éva, Borbás Gabi, Hegyi Barbara, Orosz Helga, Kocsis Judit, Zsolnay András és Váry Károly. A József Attila Színház alig egy hónappal a Naftalin premierje után — november 17-én — újabb bemutatót tart. Edward Albee Mindent a kertbe című színművét Valló Péter viszi színre. Az 1928-ban született angol drámaíró művei közül nálunk a Nem félünk a farkastól című a legismertebb. A mindent a kertbe című vígjátékban Albee az amerikai kertes külvárosok elegáns asszonyait mutatja be, akik mindnyájan ugyanazt az ősi foglalkozást űzik, s ezáltal jutnak némi zsebpénzhez ... A darab jó néhány évvel ezelőtt szerepelt az akkori Katona József Színház repertoárján, a főszerepben Mészáros Ágival, akinek ez volt az utolsó színpadi alakítása. Most ebben a szerepben Tordai Terit láthatjuk, partnerei pedig valamennyien a színház új tagjai: Vándor Éva, Szilágyi Tibor és Safranek Károly. Kerületünk másik színiháza, a Vígszínház évadja szeptember 11-én indul a Rock Színház venA III. Richárd címszereplője: Kern András dégjátékában színre kerülő Dorian Gray című rockoperával, amely Oscar Wilde regénye nyomán íródott, Várkonyi Mátyás zenéjével, Ács János rendezésében. A szezon első felének tervei között szerepel két korábbi, sikeres produkció, Sütő András Álomkommandó és Arthur Miller Az ügynök halála című műveinek a felújítása. A színház első „saját” bemutatója — október 28- án — klasszikus szerző veretes műve, Shakespeare III. Richard- ja lesz, Richard alakja az első a jellegzetesen reneszánsz Shakes- peare-hősök sorában, félelmetes királyi gonosztevő. Véres fel- emelkedésének ás csúfos bukásának ábrázolásával a drámaíró zsarnokgyűlöletéről tett hitet. A Fehér Rózsa és a Piros Rózsa — a York- és a Lancaster-lház — évszázados harcának zárótétele „ez a vér és a gyász komor színeiben pompázó királydráma” —, ahogy Kárpáti Aurél írta a darab 1955-ös nemzeti színházi bemutatója kapcsán, amelyet Ná- dasdy Kálmán rendezett, s címszerepét Major Tamás alakította. Az „országát egy lóért” elcserélni vágyó zsarnokot ezúttal Kern András kelti életre, de a további szereplőgárda is igazi sztárszereposztást ígér: Erzsébet — Almást Éva, Lady Anna — Eszenyi Enikő, Margit királyné — Kútvölgyi Erzsébet, York hercegné — Barta Mária, Lord Hastings Kaszás Attila. Mellettük még Balázs Pétert, Szombathy Gyulát, Méhes Lászlót, Vállai Pétert láthatjuk a főbb szerepekben. A rendező: Marton László. (Tarján) dító útjára. A tengerentúli országban 1860-ban már elegáns varrógépszalonokban árusították a njíyes kivitelű gépeket, Chicagóban pedig 1880-ban, már több ezer munkással, magas munkaszervezéssel, gépesített konfekciógyár működött. Európában az első konfekció- üzemek a XVIII—XIX. században alakultak. Közülük többen saját áruházaikban árusították az általuk gyártott termékeket. Híres volt a párizsi La Belle Jardiniere, amely 1770-ben nyitott áruházat saját készítésű ruhák eladására, de így kezdte működését az általunk is ismert bécsi Gerngross és a Herzmansky áruház is. Hazánkban 1829-ben Alter és Kiss nyitott konfekcióüzletet, majd őket követte 1863-ban Drucker Mór és Fia ruhagyára és 1879-ben Guttmann J. és Tsa. Az utóbbi még ma is él a köztudatban, a sikeres „Guttmann nadrág” fogalmával. A konfekciógyárak megjelenése szinte hajszolta a konstruktőröket a mind nagyobb teljesítményű gépek kikísérletezésére. Európában is kialakultak a varrógépgyártó cégek, közülük a legpatinásabb a kaiserlauteni Pfaff cég. Hazai érdekesség, hogy 1930-itól a csepeli Weiss Manfred is Pfaff licencia alapján kezdett varrógépeket gyártani. A varrás gépesítése magával hozta a különféle gyártási folyamatok gyorsítását is, a szabás, a vasalás gépesítését, a varrást, vasalást helyettesítő ragasztásokat, hegesztéseket. A kiállításon a régi varrógépek mellett szép gyűjtemény látható a különféle vasalóktól kezdve a présgépig. A varrástörténet iránt érdeklődők hétfő kivételével naponta 10—18 óráig tekinthetik meg a kiállítást. Kőhidi Erika JON! JON! JÓN! az Országos Takarékpénztár XIII. kerületi fiókjának rendkívüli LETÉTI JEGY AKCIÓJA 1990. október 1-30. között! Kedvező, évi 26%-os kamatfeltételek + KÉTSZERI NYERÉSI LEHETŐSÉG IS! Ne mulassza el ön sem felkeresni az @ kerületi egységeit! Hr Ildi. (Ihre, Sluikrs/tran■ Indul az évad!
