Angyalföld, 1990 (15. évfolyam, 1-5. szám)
1990. február / 2. szám
Negyvenegy éves vagyok. Több mint tíz éve élek a kerületben, a Kárpát utcai lakótelepen, három és fél szobás lakásban. Feleségem újságíró. Két gyermekünk van, Gergely és Bence, akik a kerületben járnak iskolába. Egyetemet végeztem, okleveles fizikusként. Dolgoztam a Csepeli Fémműben, mint mérnök, és foglalkoztam társadalomtudományokkal. Elnyertem a filozófiai tudományok kandidátusa címet. Jelenleg a. Magyar Hitel Beink kisvállalkozási üzletágának egyik vezetője vagyok. Életemnek volt néhány meghatározó élménye, amely alapvetően befolyásolta jellememet: Apám megtanított mindenekfelett tisztelni a munkásokat és a nőket. Anyám megértette velem, összetartó család nélkül nincs igazi boldogság. Az egyetem megtanított becsülni a tudást és az igazságot. Kormányszóvivőként azt értettem meg, hogy a lelkiismeret előbbre való bármilyen állami hivatalinál, ezért távoztam. Végül, a sport megtanított becsületesen nyerni, és felemelt fővel veszíteni. Nem tartozom azok közé, akik megtagadják barátaikat és szüleiket. Apám neve végigkísér pályámon és én nem szégyenlem ezt a nevet. Életútját nem tartom hibátlannak, de vállalom tévedéseivel és erényeivel együtt. Én azonban már egy új nemzedékhez tartozom, akiknek más problémákat, más módon kel megoldani. Csaknem két évtizede vagyok párttag. Soha nem tagadtam, mindenekelőtt szocialistának érzem magam. Ez azt jelenti számomra, hogy szívem azokhoz húz, akik nehéz munkával keresik a megélhetést, elutasítok mindenfajta diktatúrát, becsülöm a teljesítményt, de mindenki számára egyenlő esélyeket követelek, küzdők az indokolatlan kiváltságok és halmozódó hátrá- , nyok ellen, elsősorban saját népem szorgalmában és tehetségében bízom, nem pedig külső segítségben. Politikus szeretnék lenni, de nem olyan, aki a politikából, hanem aki a politikáért él. Megdöbbent a választási küzdelmek sokszor személyeskedő hangneme. A korrekt érvelést többre becsülöm a demagógiánál. Számomra a politika nem a hatalomért való marakodást jelenti, hanem hogy szót emelhetek az emberek érdekeiért. Az emberek mindenütt — itt Angyalföldön is — ugyanazt várják a jövőtől1: nyugalmat, tisztességes megélhetést, emberhez méltó életfeltételeket. Képviselőként nem eszmékért kívánok harcolná. Céljaim — amelyeket magam elé tűztem — nagyon is hétköznapiak: teljesítményt elismerő béreket, az inflációval lépést tartó nyugdíjakat, több segítséget a lakáshoz jutáshoz, a vállalkozásokat és a szolgáltatások fejlesztését támogató adórendszert, végül, de nem utolsósorban, esélyt a felemelkedésre mindenki számára, bármilyen családba született is. ☆ Tisztelt választópolgárok! Ezt a szemüveges, jól fésülhetetlenül tüskehajú férfit dr. Kiss Istvánnak hívják. A „Magyar Nemzet” olvasói újabban többször találkozhattak a 44. életévét taposó jogtanácsos reformpárti írásaival, jogról, üzletről, hatálomról. Jogi szaklapok forgatói azt is tudják, milyen régen reformpárti a .szerző, S akik ismerik, tudják, hogy a volt igazságügy- minisztériumi és pénzügyminisztériumi tisztviselő, .a mai tanácstag és jogász hány nézőpontból látja, miként élnek az emberek Magyarországon, különösképp Angyalföldön és Üjlipótvárosban, hiszen közöttünk él, a Gogol utcában lakik. S ha netán, mint annyian az utóbbi évtizedekben, be akarná csukni a szemét a gondok előtt, az élet ráébreszti a valóságra: négy gyermeket nevel 1990- es árakon. Dr. Kiss István azt szeretné, ha a magyar pénzpolitika nem követné a lengyel és a jugoszláv inflációs példát. Vagyis azt szeretné, ha a zsebünkben cincogva zizegő Kossuth-, Ady-, Bar- tók-portré nemcsak szép pénz volna, de jó is, és nem csupán feketén kon ver ti- bilis. Azt szeretné, hogy az adókat ésszerűen csökkentsék, ahogy a leggazdagabb országok teszik, mivel rájöttek a kíméletlen adóprés hátrányaira. Azt szeretné, hogy az állam tegyen meg mindent a munkanélküliség ellen, ahogy a régi görög demokrácia óta minden jól vezetett állam teszi. Azt szeretné, ha a törvényszéki bíró olyan független és méltóságterjes bölcs volna, mint az amerikai filmeken, s nem mindennapi gondoktól gyötört kis- hivatalnok. Azt szeretné, hia a társadalom valóban birtokolná vagyonát. Azt szeretné, ha mindenki legalábbis, majdnem egyenlő esélyekkel indulna csatába az élet harcában. Meggyőződése, hogy minden embernek joga van a jó levegőre, tiszta környezetre. Azt szeretné, ha napszaktól függetlenül biztonságos lenne az utca, javulna a közbiztonság. Azt is szeretné, ha az épkézláb ötletek, zseniális gondolatok megvalósulnának. Gyorsan és itthon. Mert a világ valamennyi magyar feltalálója legalább annyira szégyenünk, mint dicsőségünk. Dr. Kiss István azt is szeretné, ha a világkiállítás nemes vállalkozását 1995 után nem kellene a természetátalakító balfogások közé sorolni. Milyen jó volna, ha a honfoglalás 1100. évfordulóján Budapest kicsit hasonlítana az 1896-os Budapestre, sőt az 1995-ös Bécsre! Például1 az Angyalföldhöz kapcsolt Margitsziget emlékeztetne egykori előkelő önmagára. Hiszen ennek a folyamtól övezett ligetnek gondjain sokat könnyíthetne a felfedezetlen-kihasználatlan Népsziget. „Országos viszonylatban”, ahogy a hivatal nyelvén mondják, bizonyára kis dolgok ezek. De dr. Kiss István itt él, s az itt élőkre gondol akkor is, ha országos gondokkal foglalkozik. Ezért jelölte őt a Magyar Szocialista Párt. Ennek a pártnak nem az állam pénzén elegáns virágokból kiültetett ötágú óriáscsillag a jelképe, hanem valamennyiünk egy szál szegfűje. Kérjük, ön is támogassa szavazatával. És Te, aki már csak „életkori sajátosságként” is ellenzéki vagy: hallgasd meg választási gyűlésén ezt a jól fésül- hetetllenül tüskehajú reformert, s el fogod hinni, hogy NEM A MÜLTRA SZAVAZOL. Hanem olyan emberre, aki Magyarországon teli polcokat és teli zsebeket, működő telefonokat és bedöglött lehallgatókészülékeket, sokáig szép nőket és sokáig élő férfiakat, igaz bírákat és okos közgazdászokat és még nagyon sok mindent szeretne. És ezért tenni is tud, HA BÍZUNK BENNE! Magyar Szocialista Párt XIII. kerületi választmánya Felhívás A XIII. KERÜLET FARTŐNK! VÜLI LAKOSSÁGÁHOZ! Azzal a kéréssel fordulunk a kerület pártonkívüli lakosságához, hogy a március 25-i választásokon vállaljanak szavazatszámláló bizottságban való közreműködést. Aki vállalja az együttműködést, kérjük írásban vagy telefonon jelezze. (Postacím: XIII. Kerületi Tanács V. B. titkársága, Béke tér 1. Tel.: 140- 1743, 140-3575.) Segítő szándékukat köszönjük. A XIII. KERÜLETI VÁLASZTÁSI MUNKABIZOTTSÁG A XIII. Kerületi Tanács lapja. Szerkesztőség: XIII., Béke tér 1. Felelős szerkesztő : Kiss Zoltán Szerkesztő: Csorba Mária Tervezőszerkesztő: Kun Edit Kiadja a Népszava Kiadó Vállalat A kiadásért felel: Kiss Jenő vezérigazgató 90—3730. Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató .
