Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1985. március / 1. szám

Májusban lesz 3 éve, hogy az 1000 négyzetméteres alap- területű könyvtárat átadták a Dagály utcában. A kétszintes épültet földszintjén gyermek- könyvtár, folyóirat lapozgató és előadóterem található. A2 emeleten helyezték el a fel­nőtteknek szóló állományt, az olvasótermet, a zenei, a föld­rajzi és a néprajzi szakrészle­get. Mintegy hatvanezer kötet szakikönyvet és szépirodalmi alkotást találunk itt szinte minden témából, s a különbö­ző tárgyú kézikönyveket hely­ben (használhatják az érdeklő­dők. Rendkívül széles a gyermek - és az ifjúsági könyvek válasz­téka, de az angol, francia, né­met és orosz nyelvű kötetek sem hiányoznak. A több száz magyar és külföldi napilap fo­lyóirat, magazin mellett társa­dalomtudományi, irodalmi, művészeti, természettudomá­nyi folyóiratok (bekötött évfo­lyamai is rendelkezésre áll­nak. A néprajzi és földrajzi szakrészleg speciális gyűjtemé­nyében tféllfedezőutakat, uta­zásokat, expedíciókat, egyes kontinensek, országok földraj­zát ismertető műveket, úti­könyveket, útikalauzokat, or­szág- és városképeket, menet­rendeket, egy-egy ország, vi­dék természeti és gazdasági vi­szonyait, az ott élő lakosság életét, kultúráját összefoglaló munkákat, csillagászati, geodé­zián, térképészeti kiadványo­kat, a környezetvédelemmel kapcsolatos irodalmat, a nép­rajz, etnográfia, etnológia, folklór tárgykörével foglalko­zó dokumentumokat éppúgy megtaláljuk itt, mint a Ma­gyarország tájait, néprajzi em­lékeit bemutató képeslapokat. A zenemű- és hangtárban kottában, hanglemezen, kazet­tán a zenéirodaiam időtálló al­kotásai mellett a prózai hang­lemezeken irodalmi művek, hangdokumentumok, mesék, politikai és mozgalmi felvéte­lek gazdag választékát kínál­ják, de kölcsönözhetők magnó- felvételek ünnepi alkalmakra, továbbá angol, francia, orosz nyelvleckék. IA könyvtár tájékoztató szol­gálata segédeszközök segítsé­gével — bibliográfiák, lexiko­nok, kézikönyvek stb. — vá­laszt ad a felmerülő kérdések­re, eligazít a katalógusok hasz­nálatában, az olvasmányok ki­választásában, továbbá szak- dolgozathoz, pályázathoz iro­dalomkutatást, irodalomfeltá- rást végez, szükség esetén pe­dig telefonon gyors tájékoz ta­tást ad. A könyvtár előjegyzést is vállal, a mese- és játszósarkot a legkisebbek vehetik igényibe, az óvodásoknak játék- és me- sedélelőttöket rendeznek, az általános- és középiskolai osz­tályok, csoportok ikönyvtárbe- mutatókon, könyvtárhasználati játékokon, vetélkedőkön ve­hetnek részt, zenét, ismeret­terjesztő előadásokat hallgat­hatnak, filmeket nézhetnek. A könyvtár sokoldalú mun­káját bizonyára sokan nem is­merik még, mint ahogyan azt sem tudják, (hogy a földszinten egy reprezentatív kiállítóhelyi­ségben rendszeresen bemuta­tókat is rendeznek. Október végéig például a Tatabányán élő Bácskai Bertalan alkotá­sait láthatták a könyvtár láto­gatói. Festmények, linómetsze­tek, szitanyomatok sorakoztak a falon. A művész felfokozott mozgást ábrázolt valamennyi munkáján, így ezek a feszült­ség terem tő művek eredeti, s egyéni módon szimbolizálják a tanyavilág szüntelen és állan­dó változását, a megújulást. Az Átváltozás l—III. című kom­pozíció például egy folyamatot ábrázol a szélmalommotívum megjelenítésével. Jelképes tar­talmúak lapjain az ujjlenyo­mat, a kevikalap, a kerítés zárt kapuval, a veteményes­kert, az aratás utáni kéve, a szekér, amelyek azonosíthatók a parasztsággal. Bácskái Bertalan kitűnő gra­fikus, festményein pedig szem­beötlő hallatlan szín,kultúrája, amely érzések, hangulatok ki­fejezője, s akarva-akaratilan asszociációkra sarkallja a szemlélőt. Bácskai Bertalan munkái után — december 10. és január 8. között — Iván Sándor és Talamasz Lajos szobraiban gyönyörködhettek a könyvtár látogatói. Az arasznyi kis­plasztikák nem kis tetszést arattak, hiszen mindegyikük emberséget, meghitt harmó­niát sugárzott. Iván Ványai Ambrusa erőit adó, ugyanak­kor töprengően távolba látó. Talamasz Lajos Anyaság című szobra féltőn gyöngéd, a gyer­mekét váró nő szavakkal ne­hezen megfogalmazható érzés boldog várományosa. Január végétől február 21-ig Icos Péter kiállítását láthattuk a szigetszentmiklósi művészek Insula csoportjának indítása­ként. A pár éve alakult társa­ság a Csepel-szigeti közműve­lődés vizuális kultúrájának fejlesztését tartja legfontosabb feladatának. Léhet-e annál ne­mesebb cél, mint az, hogy aki olvas, azt meg kell tanítani látni is. Icos munkáival utal a népművészet rendkívül fontos funkciójára, s arra, mennyi erőt, 'hitet adott, s hogy üzene­teket tolmácsolt, mindenki számára érthető jelekkel fo­galmazott. Sajátos egyéni úton jár a művész, s a kulturális élet fonákságait látja, láttatja. „Rokonságom az ősi, a népi, a primitív és a síkművészetek­kel tudatos — vallja a művész —. mert jobban érdekel a mű­vészet kezdete, mint a vége.” Csép Attilánétól a könyvtár vezetőjétől személyes találko­zásunkkor azt kérdeztük: ho­gyan készültek hazánk felsza­badulásának 40. évforduló­jára? — Már a munkaterv készí­tésénél gondoltunk arra, hogy a pályázatok, vetélkedők részt­vevőinek segítenünk kell. A Kell a jó könyv! keretén belül a Nagy Honvédő Háború ese­ményeit ismertető, Európa fel- szabadulását nyomon követő könyveket szereztünk be. Ter­mészetesen valamennyit elol­vastuk, s így a felmerült kér­désekre a válaszokat össze­gyűjtöttük, továbbítottuk. —• A Budapesti Történeti Múzeumban február 13-tól áp­rilis 4-ig látható egy kiállítás. A mintegy kétezer kötet a mi könyvtárunkból való, s 40 év ismeretterjesztő, szépirodalmi munkáiból ad reprezentatív válogatást. A Magyar Hajó- és Darugyár számára munkás - mozgalmi dalokból készítet­tünk egy összeállítást ünnepi megemlékezéseikhez. A Róbert Károly körúti Ál­lami Gyermek- és ilf júságvédő Intézet színjátszó csoportja egy irodalmi műsort ad elő Ne feledjünk el embernek lenni címmel. Prózai, zenés és hang­dokumentumokkal segítettük munkájukat. Részt vettünk a 40 év 40 kérdés című pályáza­ton, amelyet a Magyarország című hetilap hirdetett meg az olvasók körében'. A Lékai Já­nos Szakiközépiskola Ki tud többet a Szovjetunióról vetél­kedőjébe is besegítettünk. Az általános iskolák számá­ra tavaly meghirdetett Béké­ben élni című rajzpályázatra valamennyi kerületi könyvtá­runk benevezett. Közel 400 al­kotás érkezett ibe hozzánk, s a legsikeresebbeket be is mutat­tuk. A tanácstól kapott pénz­ből a legjobbakat jutalmaztuk, továbbá néhány remek dara­bot továbbítottunk a Budapesti Történeti Múzeumba, a Gyer- mekszemmel című, ugyancsak fobruár 13-án megnyílt kiállí­tásra. A Kruzslák Béla utcai gyors- és gépíró iskola félsza­badulási szavalóversenyének I. fordulóját könyvtárunkban rendezték meg. Jelentős ese­mény kerületünk életében, hogy Budapest felszabadulásá­nak évfordulójára megnyílt a helytörténeti gyűjtemény s a kerületben valaha élő, mun- kásmozgalamlban részt vett emberekről — Kádár János, Kruzslák Béla, Sollner József, Venéczi János — gyűjtöttünk anyagot. — Természetesen, mint az elején is utaltam már rá, ol­vasószolgálatunk napi tevé­kenységét meghatározza most ez a jelentős évforduló. An­gyalföld üzemeire, gyáraira, iskoláira, itt élő személyekre vonatkozó adatok után kutat­nak iskolák és felnőttek egy­aránt. Hisszük és reméljük, hogy mindenkinek tudtunk és tudunk segíteni, információt adni. (cs. m.) 30 ANGYALFÖLD KIÁLLÍTÁSOK A KÖNYVTÁRBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom