Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1980. május / 2. szám
JELÖLTJÜK:A TANÁCSELNÖK A jelölő gyűlés előtt találkozót kértem dr. Bozsik Józseftől, a XIII. kerületi Tanács elnökétől, hogy közelebbről ismerhessem meg gondolatait; és tanácstagi terveit is, ame- . lyek hivatali munkájától elválaszthatatlanok. Érdekes véletlen, hogy a hajdani fiatal kőműves — akinek ma már három diplomája van — három év óta ismét . olyan kerületében dolgozik a fővárosnak, amely a legdinamikusabban fejlődik. A XI. kerületben akkor volt tanácselnök, amikor ott épült fel Budapest legnagyobb lakótelepe. Tapasztalatait most a XIII. kerületben hasznosíthatja. Műszaki vonalról indult, politikai munkásként folytatta pályáját, és ízig-vérig tanácsi embernek tartja magát. Szereti ezt a mozgalmas, szerteágazó, színes-változatos, sokrétű elfoglaltságot. Nem bánja, hogy a kötetlen munkaidő az ő számára — teljesen egyoldalúan — csupán megszámlálhatatlan mennyiségű túlórát jelent. Tanácstaggá jelölésére is lelkiismeretesen készült. A jelölést megelőzően „ismerkedési reggelt” tartott, a lakóbizottsági elnökökkel, akik ma már „régi ismerősként” üdvözölték. Némi megilletődöttség látszott az arcán, amikor a gyűlést levezető elnök — Prokó- piusz Ernő — felszólítására elfoglalta helyét az elnökségben két kiváló társadalmi munkás: Gál Józsefné és Berliner Fü- löpné, meg a jelölő gyűlés előadójául felkért dr. Verő Iván mellett. Több mint százan nézték figyelmesen eddig ismeretlen jelöltjüket, aki a távoli kerületbe költözött régi tanácstag helyét lesz hivatva betölteni. Zajos tetszés és taps jutalmazta a Radnóti 35. sz. általános iskola VII. osztályos ta- . nulójának, Szabó Zsigmond- nak a szavalatát. Ady Endre: Új tavaszi seregszemle című versét mondta el. Élénk figyelemmel hallgatták a jelenlevők dr. Verő Iván előadását. Az ötéves terv hátralevő feladatairól beszélt és arról az útról, amit az MSZMP XII. kongresszusa jelölt ki számunkra, s mindennek a kerületi vonatkozásairól is. Számokat és adatokat idézett és a kerület eredményei mellett nem hallgatta el a körzet problémáit sem: a metróépítés miatti tartós útlezárásokat, az építési munkák okozta zajt és szeny- nyet, a járhatatlan Váci út és a torlaszok közé szorított Lehel piac vásárlási problémáit... Ám nemcsak az igényeket sorolta. önkritikusan megemlékezett arról is, hogy a XIII. kerület 1. sz. körzetének területén a társadalmimunkavállalások mélyen a fővárosi átlag alatt vannak. S amikor kifejezést adott annak a reményének, hogy az építkezések előrehaladásával és befejezésével megjön a környezetszé- pítési kedv, a nem is messze eső Pozsonyi úti református egyházközség presbiterjeinek példájára hivatkozott, akik 400 munkaórát ajánlottak fel a templom környékének megszépítésére. A fejek helyeslőén bólintottak a példa hallatán, mert ez fejezi ki leghívebben a Hazafias Népfront politikáját: közös cél érdekében egy sorba állítani a legkülönbözőbb világnézetű embereket. Beszámolója befejezéséül dr. Verő Iván a jelölő gyűlés elé terjesztette, hogy a Hazafias Népfront XIII. kerületi Bizottsága dr. Bozsik Józsefet, a XIII. kerületi tanács elnökét javasolja a körzet tanácstagjelöltjéül. A jelölt régi tanácsi dolgozó, 1978 óta a Fővárosi Tanácsnak is tagja, a kerületben 1978 óta visel tanácstagi tisztséget, és mivel a szélesebb környezet valamennyi gondját ismeri, feltehető, hogy a körzeti problémák megoldásában is sokat tud segíteni. Hozzászólásra csupán Dávid Sándorné jelentkezett, aki kerületi tanács vb-tagjaként és körzeti lakosként is támogatta a Hazafias Népfront javaslatát, s megerősítette a véleményt: jó kezekbe kerül a kerület egyik legproblémásabb körzete. A jelölő gyűlés résztvevői a javaslatot egyhangúan elfogadták. Szót kapott dr. Bozsik József is. Szavai adták meg a jelölőgyűlés zárógondolatát. — Egy fecske nem csinál nyarat — mondta és azt kérte: segítsék a tevékenységében. Csak így tudja megígérni, hogy társadalmi munkája hatékony lesz. A gyűlés lezárása után még egyszer megkerestem dr. Bozsik Józsefet. Azt szerettem volna megtudni, hogyan tudja vállalt kötelezettségének megfelelően tanácstagi fogadóóráit megtartani. Tehetetlenül tárta szét a kezét. Hivatalában minden hó első hétfőjének délutánján fogad mindenkit, aki Űj lakótelep új iskolájában, a Rajk László utcában gyülekeznek a 48. számú választó- körzet lakói. Az elsők között Anschau Antalné lép be a tanterembe. — Kíváncsian várom a gyűlés eredményét, hiszen annyira új ez a környék, hogy szinte azt lehetne mondani, mostantól leszünk körzet — kezdi a beszélgetést. — A város különböző pontjairól kerültek ide az emberek, és a legtöbbjük fiatal házas. Nagyon sok az óvodás, kisiskolás gyerek. Ez a szép új iskola is azért épült, mert a szemközti száz tanerős iskola szűknek bizonyult. Ávár Ernő, a Hazafias Népfront XIII. T0. körzeti titkára így mutatja be a népfront jelöltjét: — Széky Péter tősgyökeres angyalföldi. Itt született, itt járt iskolába, és ide jött visz- sza tanítani, mint magyar— orosz szakos tanár. Jelenleg az Esti Hírlap munkatársa. Ismerjük, mint tanítót, mint újságírót és mint lakótársat. — Minek alapján javasolták öt? — Agilis, politikailag felkészült és fiatal. — A fiatal kor miért ilyen fontos szempont? — Előre a fiatalokkal, akik friss vért hoznak, több energiával rendelkeznek, mint mi — mondja a fiatalos aktivitású Ávár Ernő. — A mai fiataloknak másfajta a gondolkodásuk, talán egészségesebb is a miénknél. Muszáj fiatalítani! Ezt tettük a többi körzetben is, mert a rutin nem minden. És ha körbe nézünk a környéken, kiderül, hogy az is megfiatalodott. Amit a hatvanöt évemmel én helyesnek tartok, nem biztos, hogy az új körzet fiatal lakói ugyanolyan jónak látnák. Széky Pétert egyhangúlag választották meg tanácstagjelöltnek. vele beszélni akar. Az ügyfél szolgálati iroda osztja be a idejét szinte percre. Bár az el nökhelyettesek is tartanak fo gadóórát, akik szintén teljes jogúan intézkedhetnek, a leg többen mégis az elnökkel ki vánnak beszélni. Így azutái néhány nyugalmas szómba délelőttöt is feláldoz, a körzet fogadóórák megszervezésébe] pedig a lakóbizottsági felelő segítségére számít. És bizako dik, hogy győzi majd erővel ami — dr. Bozsik József múlt ját, eddigi v tevékenységét is merve —, nem lehet kétséges Pataki Mária — Születésem óta együtt lé legzem ezzel a kerülettel - mondja. — Vág utcai, máj Tisza utcai lakosként szomc rúan néztem azt a prérit, an a Pozsonyi úti templomtól a Árpád-hídig húzódott. Az Es Hírlap hasábjain többször : írtam a terület fejlesztésévi kapcsolatos tervekről. Az els években nehezen vettem tudc másul, hogy lassúbb ütemű fejlődés, mint amennyire ez régi munkáskerület megérd* melné. Annál jobb érzés moi látni az új lakótelep születésé Talán nem is olyan nagy ba hogy az építkezés késett ni hány évet, mert a technika e; alatt ugrásszerűen fejlődőt így jobbak, esztétikusabbá lettek az épületek. — Választói megtisztelték bizalmukkal. Mit szándékoz! öértük tenni? — Elsősorban a jobb ellát, sért fogok harcolni. Itt 196! ben hat élelmiszerbolt vol most egyetlenegy, pedig rengi teg ember került ide. Az iski Iák, az óvodák, bölcsődék m; elkészültek. Most ABC-áruhá húsbolt, háztartási bolt ke! Van azonban egy távla munka is. amiből szeretné kivenni a részem. Kisgyerel Friss vért a testületbe
