Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1979. november / 4. szám

FIATALOK FÓRUMA Transzparensek, könyv- és le­mezsátor, harsogó zene, vidám nyüzsgés, igazi fesztiválhangulat fogadta azokat a fiatalokat, akik 1979. szeptember 24-én délután az Árpád-híd pesti hídfőjénél jártak. Az AIN rendezvénysoro­zatának fontos eseménye volt az a fórum, amelynek Barabás Já­nos, a KISZ KB titkára volt a vendége. Négy órára benépesült az Ár­pád-híd étterem terasza a kerület üzemeinek, iskoláinak, intézmé­nyeinek képviselőivel. Akik nem fértek az asztalokhoz, azok a „fesztivál téren” felállított hang­szórók segítségével követhették a fórum eseményeit. Tóth József, a kerület KISZ- bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Barabás János vázolta az ifjúsági szövet­ség előtt álló feladatokat. Töb­bek között elmondotta: nagyon örvendetes dolog; hogy az ifjú­sági szövetség egyre több olyan programot is kínál, amelyen KISZ-en kívüli fiatalok is szíve­sen részt vesznek. Jó példa erre az AIN- rendezvénye is, melyen sehol sem kérik a tagsági igazol­ványt, mindenki részt vehet a megmozdulásokon, akinek kedve van hozzá. A vita során a fiatalok számos kérdést tettek fel a KISZ KB tit­kárának. Például: a KISZ-mun- ka előterébe egyre inkább a gaz­dasági építőmunka gondjai ke­rülnek, ném megy ez az eszmei­politikai munka rovására? — hangzott az első kérdés. Bizony időszerű problémát fe­szegetett a kérdező fiatal. Ahogy gazdasági környezetünk levegője „sűrűbbé” vált, úgy a KISZ-mun- kában is változott a napirend. Tulajdonképpen, nem baj, ha a fiatalok a munkában, majd a KISZ-életben is az üzem, a ter­melés gondjaival foglalkoznak, a termelő munkából egyre ritkáb­ban lehet mozgalmi munkára hi­vatkozva kimaradni. Azt hiszem, át kell értékelni a társadalmi munkával kapcsolatos elképzelé­seinket is. Lehet, hogy még utó­piának hangzik, de lehetséges, hogy valamikor a jövőben a ve­zetőképző táborokban is ki-ki sa­ját szabadsága terhére vesz majd részt. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy termelés-centri­kusak leszünk. A KlSZ-munká- ban fontos, hogy figyeljünk a na­pi, helyi politikai gondokra, s ezeket nem a folyosón, hanem esetleg a taggyűlésen vitassuk meg. Sok kérdés kapcsolódott a KISZ képzési rendszeréhez. Saj­nos a lehetőségei nem mindig egyenlőek a szükséges mértékkel. Az utóbbi években ez különösen az ifjúmunkás titkárok felkészí­tését érintette hátrányosan. Csak a politikai képzést segítő kiadvá­nyokra több mint 20 millió forin­tot költ a KISZ KB évente. Ko­Tíz vállalkozó szellemű gép­jármű-villamossági műszerész vágott neki szeptember 22-én reggel 8 órakor a feladatnak, hogy az angyalföldi ifjúsági napok ke­retén belül rendezett „Ki minek mestere” vetélkedőben, összemér­je szakmai tudását. Három kate­góriában — személygépkocsi, te­herautó, illetve autóbusz — ver­senyeztek és négyféle megközelí­tésben oldottak meg különböző szakmai kérdéseket. Az első „aka­dály”, a szakmai-gyakorlati hi­bakeresés olyannyira a kisujjuk- ban volt, hogy kivétel nélkül va­lamennyien a 100-as maximális, illetve 90-es pontszámok birtoko­saivá váltak. Mélyen sajnálom, hogy nem tudom visszaadni azokat a szak- kifejezéseket, amelyektől csak úgy hemzsegtek a mondatok, s amelyek egyben idevarázsolnák a percek feszültségét, de nem lévén tájékozott az autó-villamossági szakmában, csak mint érdeklődő néző figyeltem és hallgattam. Hallgatnom kellett már csak azért is, mert egyetlen mukkanásom- mal elárulhattam volna, hogy én a lerajzolt áramkörök láttán va­lamiféle labirintus-rendszert vé­lek felfedezni, s azonkívül, hogy az autó elindul, megy. majd meg­áll, többet alig tudok róla. Fő, hogy a versenyzők tudták, mi mi­csoda, s hogy hol a hiba. Persze nem lenne vetélkedő a vetélkedő, ha itt-ott nem akad el valami. Az egyik ifjúmunkás például, aki minden áldott nao a Csepel tehergépkocsik önindító- jával dolgozik, ezúttal az elméle­ti kérdések során a generátorból felelt, amibe viszont — saját be­vallása szerint — a szakvizsgája óta nem igen nézegetett. De hát éon ezért szervezték ezt a vetélkedőt, hogv az is felde­rengjen a régmúltban tanultak ; homályából, ami az idők folya- i mán feledésbe ment. Egyébként ' ez is volt az egyik cél. Elképzelhető lett volna olyan valami is, ami a hallgatóság is­moly erőfeszítést tesz, hogy m den kiadvány kellő mennyiségi és időben rendelkezésre álljon Terítékre került a fiata: sportolása is: az Edzett Ifjúság mozgalom a kezdeti sikerek ul mintha vesztett volna lendüle bői. Bár vannak jó példák, Számos sportegyesület vonakoi támogatni a tömegsport mozg mat. Még mindig aránytalai nagy terhek hárulnak az ifjús; szövetségre. A mintegy másfél óráig ta fórum, a késő délutáni órák! ért véget. T. A mereteit szélesítse. Olyasm gondolok, amit a szurkoló tál képez a‘labdarúgásban: buzdít: ösztönzőerőt. Vagy hogy más tanuljon a kollégák eredmény bői. De a nézősereg ezúttal hiái zott... A szünetben az AFIT I. szál üzemegységének négy fiatal val beszélgettem. Samu Gát Garancz Károly, Blahó Pál Orbán István KISZ alapszer zeti titkár hiányolta, hogy kés előző péntek délután szóltak cí a vetélkedőről. Ha nem így tői nik, az elővetélkedő hét hel Zeitjéből nemcsak négyen jöm el a kerületire. De végül is megszülettek győztesek. A vetélkedő fiatalo példásan vendégül látó Volán sz. Vállalat szakmailag is bi nyitott: három fiatal dolgozój Vass Béla, Wendler Attila, Sz tesi János sorrendben mind rom dobogós helyezést megs rezte. Ök mennek majd továbl tröszti vetélkedőre és esetleg ha mindem jól megy —, az szágosra. Az első helyezetteknek és hátrább maradtaknak kívánt vábbi szórakozást, kikapcsc dást zárszavában a zsűri élne dr. HusZti András, a XIII. ke leti Pártbizottság gazdaságpol kai csoportjának vezetője. A télkedőn jelen volt Tóth Józ a kerületi KISZ-bizottság tit ra is. A zsűriben Tekse Lajo: kerületi KISZ-bizottság ifjúm kás titkára, Mezei Béla, az I. AFIT KISZ-bizottságának tit ra, s a 20-as számú Volán kél seletében Kovács Tibor válla csoportvezető, Deáki Tibor, FMKT tagja, valamint Scha Sándor, a KISZ-bizottság titk foglaltak helyet. Mit fűzhetünk még hozzá? zsűri általános véleményét: a télkedő — 210-es átlagpontszí mai — a közepesnél jobban sí rült. P. 2 Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára — akkor meg a KISZ KB titkáraként — válaszol a fórum résztvevőinek kérdéseire Ki minek mestere? IFJÚMUNKÁSOK SZAKMAI VETÉLKEDŐJE

Next

/
Oldalképek
Tartalom