Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1977. november / 4. szám

Angyalföldiek, szovjet kapcsolatokról Tői, mint gazdasági együttműködés ANGYALFÖLD Hogyan látja a magyar- szovjet gazdasági kapcsolatok jelentőségét az angyalföldi la­katos, az üzemvezető, a fő­mérnök, a kiskereskedő, a színházi rendező — öt ember, akit munkája évek, évtizedek óta a kerülethez köt? — A csepeli felhívás nyo­mán eredményes mozgalom született, elsősorban azért, mert céljával, szervezésével és a verseny értékelésével közel került a dolgozókhoz —mon­dotta Dajka Gábor, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár Daru és Kazángyáregységének laka­tosa, az alapszervezet párttit­kára. A Duna-partd gyár munká­sai szinte kivétel nélkül a szabadban dolgoznak, igazod­va az időjárás viszontagságai­hoz. Itt csaknem száz szocia­lista brigádot tartanak szá­mon. A kollektívák éves vál­lalásaikat kiegészítve pótvál­lalásokkal is csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünnepléséhez. Főcé­lul a termelési terv túlteljesí­tését határozták meg. A másik fontos felajánlás a szocialista- és a tőkésexport határidő élőt-, ti kiszállítása. — Ennek eredményeképpen készült el gyáregységünkben a kétezredik portáldaru, ame­lyet a Szovjetuniónak — mint a legnagyobb megrendelőnknek .— november 3-én ünnepé­lyes keretek között adtunk át — tájékoztat Halka László, a daruszerelő üzem vezetője. — Megrendelőinkkel nem tudtunk minden esetben sze­mélyes kapcsolatot teremteni, de valószínűleg elégedettek gyárunk termékeivel. Ezit bi­zonyítja az is, hogy az elmúlt hónapban harmincán — mun­kánk jutalmául — Lvovban, az ottani Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában tölthettünk három napot — mondja Dajka Gábor. — Na­gyon jól éreztük magunkat, a szovjet emberek nagyon kedvesek és igen gazdag programról is gondoskodtak. Találkoztunk a ivovi MSZBT vezetőivel. Többen barátságot is kötöttünk ottani munkások­kal. alkalmat találunk arra is, hogy személyesen találkoz­zunk, évente többször is ta­pasztalatot cseréljünk. Jelen­leg is több szovjet munkatárs tartózkodik nálunk. Nekem nagyon sok barátom van a Szovjetunióban. Még most is levelezek volt évfolyamtársa­immal — ugyanis a Szovjet­unióban végeztem el az egye­temet. Időnként felhívjuk egy­mást, s amennyiben lehetőség van személyesen Js találko­zunk. Gyáraink, intézményeink dolgozói munkájukon keresz­tül kerültek kapcsolatba a Szovjetunióval, a szovjet em­berekkel. De nemcsak ők, má­sok is tudják miért jók, hasz­nosak ezek a kapcsolatok ha­zánknak és a Szovjetuniónak egyaránt. Erről beszélgettem Bánki Lászlóné zöldség-gyü­mölcs kiskereskedővel. — Mindenképpen jó irány­ba haladunk, ha a Szovjet­unióval minél több szerződést köt a külkereskedelem. Én a Szovjetunióban még sajnos nem voltam, de érdekel a szovjet emberek élete, mun­kája. Csak a napilapokból tu­dok némi tájékozódást szerez­ni, tévére, rádióra nemigen jut időm. Kulturális kapcsolataink is igen szorosak a Szovjetunió­val. Filmszínházamk, színhá­zaink rendszeresen mutatnak be szovjet filmeket, darabo­kat. A József Attila Színház például minden évadban je­lentkezik ilyen előadással. — Színházunk létesítése óta évente többször is adunk elő szovjet darabokat. Célunk az, hogy a magyar nézők, érdek­lődők minél szélesebb, átfo­góbb képet kapjanak a szov­jet irodalomról, az orosz klasszikusokról — mondja Benedek Árpád, a színház fő­rendezője, próba közben. — Nagy siker volt például Emil Braginszkvj—Eldar Rjazanov: Ma éjjel megnősülök című darabja, de szívesen fogadta a közönség Leonov: Hazaté­rés című művének színpadi változatát is, melyet 1975-ben mutattunk be. A közeljövő­ben lesz, Roscsin: Veled vagy nélküled című alkotásának premierje. Szovjetunióbeli lá­togatásunk alkalmával gyak­ran találkozunk a nálunk előadott művek alkotóival, íróival is. Így lehetőségünk van arra, hogy tapasztalatot cseréljünk a szovjet művé­szekkel. Személyes kapcsola- taim*nemcs.ak a színházon ke­reszti®* jöttek létre: a Szov­jetunióban végeztem el az egyetemet, abból az időből is jónéhány barátságot őrzök. Évente többször is járok a Szovjetunióban, ugyanis a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Elnökségének, ezen be­lül a szovjet ösztöndíjasok bizottságának vagyok tagja — fejezi be a beszélgetést Bene­dek Árpád. Park épült — társadalmi munkában Milyen tapasztalatai vannak a szovjet gazdasági kapcsola­tokról a Fémipari Kutatóin­tézet tudományos főmérnöké­nek, dr. Miskei Károlynak? — Intézetünk szovjet kap­csolatai több évtizedesek. Nemcsak üzleteket kötünk, da (Helyei Zsuzsa fotója)

Next

/
Oldalképek
Tartalom