Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-04-16 / 6. szám
6 KULTÚRA Ferencváros 2010. április 16. MOZISAROK Párterápia Steve Careil amerikai komikus neve nem ismeretlen hazánkban. A világszerte hatalmas sikert aratott, A 40 éves szűz főszereplőjeként idehaza is a közönség kedvencévé vált, majd ezt a státusát tovább erősítette a Zsenikém kétbalkezes titkos ügynökeként, valamint a Dán és a szerelem teszetosza címszereplőjeként. Egy átlagos, New Yersey-ben éldegélő, középkorú, kétgyermekes házaspár lassan, de biztosan kezd elhidegülni egymástól. Phil Forster (Steve Careil ismét remekel) és neje, Claire (Tina Fey, a Stúdió sorozat komikája) minden péntek este elmennek vacsorázni kedvenc éttermükbe, hogy legalább ezzel kizökkenjenek egyre monotonabbá váló életükből. Egy alkalommal Phil úgy dönt, hogy meglepi asszonykáját, és egy manhattani luxusétterembe indulnak, de mivel nem foglaltak asztalt, hoppon maradnak. Azonban Phil véletlenül meghallja, hogy egy bizonyos Tripplehom házaspár nem érkezett meg, és hirtelen ötlettől vezérelve Fosterék kiadják magukat Tripplehoméknak. A stikli beválik, megkapják a hőn áhított asztalt. A kellemesnek ígérkező este azonban kaotikus rémálomba fordul. Kiderül ugyanis, hogy a valódi Tripplehom házaspár tud néhány titkot a helyi maffiavezérről, Joe Müettoról. A hír, hogy „Tripplehomék éppen itt vacsoráznak”, hamar eljut a Miletto érdekeltségi körébe tartozó étteremből a dühös keresztapához, aki két kérlelhetetlen figurát bíz meg a párocska kézre kerítésével. Az étterembe érkező két verőlegény azonban még soha nem látta Tripplehornékat, ezért Fosterék hiába próbálják meggyőzni őket a tévedésről. Phil és Claire kénytelen menekülőre fogni a dolgot, és valahogy eljutni a legközelebbi rendőrőrsre, azonban Müetto keze messzire elér. Eszelős és roppant mulatságos hajsza veszi kezdetét, a teljesen összezavarodott házaspár űzött vadként menekül, rohan bele a manhattani éjszakába... Shawn Levy rendező, akinek az Éjszaka a múzeumban című komédia mindkét részét köszönhetjük, ezúttal is brillírozott. A Párterápia fergeteges tempójú, igényesen elkészített vígjáték. A színészek láthatóan lubickolnak szerepeikben, a dialógusok sziporkáznak. Josh Klausner forgatókönyvíró külön érdeme, hogy a film szinte teljesen nélkülözi a napjainkban már elengedhetetlennek tűnő trágár és öncélú poénokat. Klauser és Levy bebizonyítja, hogy egy igazi komédia ezek nélkül is mindvégig szórakoztató tud maradni. Külön ki kell emelni a filmben látható üldözéseket, amelyek egyszerre izgalmasak és mulatságosak. Igazi kaszkadőrbravúr a film egyik csúcspontját jelentő rendhagyó autós üldözés, amelyben két összeakadt, vadul száguldó autóban és autón zajlik Fosterék bénázása. Ez a zseniálisan megkomponált jelenetsor tartogatta a legnehezebb pillanatokat Careil és Fay dublőréi számára a forgatáson. A kalamajkák remekül adagoltak, a sztori ügyesen felépítetett, nincsenek következetlen fordulatok. A készítők nem áldozták fel a logikát vagy a hitelességet, és a vígjáték műfajának egyik legnagyobb csapdáját kerülték el ezzel. Nevezetesen: bárgyú és ostoba módon is lehet valami szórakoztató, azonban itt erről szó sincs. Kicsit olyan az egész, mint ha Woody Aljen intelligens krimi-vígjátékot forgatott volna kedvenc neurotikus házaspárjainak valamelyikéről, kevesebb freudi áthallással, viszont annál több félreértéssel, mókás fordulattal és száguldozással. Levy és Klauser valószínűleg a nézői rekeszizmok túlterhelésének káros utóhatásaira is gondoltak, amikor úgy döntöttek, hogy másfél órába zsúfolják bele a szimpatikus házaspár veszélyesen mulatságos éjszakáját, pedig a Párterápia annyira szórakoztató, hogy Fosterék vesszőfutását még szívesen néznénk egy ideig. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a sok-sok kaland hatására vajon helyrejön-e Phil és Claire házassága, és ismét egymásra találnak-e. Nos, a mozikban kiderül. Cs. D. Lynn Barber: Egy lányról A kisvárosi iskolás lánynak kissé magányos gyerekkor jutott közhivatalnok apja és beszédtanár anyja mellett. Élete gyökeres fordulatot vesz, amikor megismerkedik a jóval idősebb Simonnal: közös utazásaik során a legfényesebb európai luxushotelekben fordulnak meg. A fiatal lány érzi, hogy a férfi nagyvilági életmódja mögött titkok lappanganak. De a baljós jelek ellenére az addig szigorú értékrendet valló szülők szinte a férfi karjaiba lökik... 2009 legférfiasabb lányregénye végre magyarul is olvasható a Partvonal Kiadó gondozásában. Téboly Thébában A Stúdió „K” Színház előadása itthon és Békéscsabán Fodor Tamás és Kézdy György az előadás egyik jelenetében A színlap szatírjátéknak nevezi a Súdió „K" és a Békés Megyei Jókai Színház április 9-én bemutatott közös produkcióját. A darab szövegkönyvét Euripidész Bakkhánsnők című tragédiája alapján, más görög költők szövegeinek felhasználásával Szeredás András írta. Az előadást FodorTamás rendezte. A Thébát felforgató téboly kiváltó oka természetesen a hatalom, illetve a hatalomért folyó harc. A város „elvan” az öreg városalapító, Kadmosz (Kézdy György) és racionális vezetőnek látszó unokája, Pentheusz (a békéscsabai színész, Gulyás Attila alakítja) irányítása alatt, amikor jön valaki, aki mindent felforgat, mindenkit kiforgat önmagából. Dionüszosz az (Nagypál Gábor), akinek a születés jogán jussa van erre a földre. S a nép imádni kezdi. Nem mond ugyan sokat, nem lehet tudni, mi az, amit eltörölne, mi az, amit előírna. Új arc, új isten (pontosabban félisten), a nép hódolni akar neki. Rajonganak érte, még a vak jós, Teiresziász (Fodor Tamás) is hívéül szegődik. Buzgalmában kötelező feladatát, a jóslást is elmulasztja, annyira „elvakítja” a feltétel nélküli lelkesedés. A nép őrjöng, rajong, éltet, istenít. Rázzák a botokat, táncolnak, énekelnek, sípolnak, dobolnak eszüket vesztve. Dionüszosz elégedetten figyel, hol a nyitott ajtóból, hol a közönség soraiból szemléli a murit. Elégedett a felhajtással, de látszik rajta, kicsit meg is veti ezt az érte őrjöngő tömeget. Pentheusz nagyon nem érti, mi ütött népébe, öltönyben, nyakkendőben, kezében aktatáskával lép színre, és nagyon kívül áll ezen a vircsafton. Őrült J tervet eszelnek ki számára: nő- “ nek öltöztetik (maga Dionüszosz | teszi ezt egy pikáns jelenetben), ^ hogy így rejtőzzön el a tömegben, és lesse ki a nép akaratát. A csel balul sül el, Pentheuszt saját anyja, Agaué (Nyakó Júlia) öli meg, darabokra tépett testét zsákban hozzák a palotába. Dionüszosz győzött. Önelégült mosollyal cigarettára gyújt. Szeredás András megtartotta a klasszikus versbeszédet, ebben a stílusban írt modern, aktuális áthallásoktól sem mentes szöveget. De a Stúdió „K” apró színpadán most mégis a látványé a főszerep, illetve a tébo- lyító „sámánzenéé”. A Németh Ilona tervezte darócruhák „nemzetközi” ősi stílust képviselnek, lehet görög is, vagy afrikai törzsi gúnya, és beleképzelhetjük az ázsiai puszták révületbe varázsolt ősmagyarjait is. Spilák Lajos zenéje és zeneszerszámai most is ámulatba ejtik a nézőt. Spiláknak valószínűleg minden keze ügyébe akadó tárgy potenciális zeneszerszám, hang- vagy ritmuskeltő eszköz. Hatalmas erővel rázzák, csapkodják a földhöz a hosszú, feldíszített botokat a színészek, miközben táncolnak, ugrálnak. A dobok a gyomrunkban dobognak. Már-már magunk is révületbe esnénk, ha nem harsanna fel időről időre sípszó, akkor magunkhoz térünk, és tudjuk, hol vagyunk. Nevek - a főszereplőkén kívül - nem hangzanak el a játékban. Érdemes azért végigböngészni a szereposztást, az is szórakoztató. Mindenki a „saját” nevén szerepel: Hannus Zoltán Johannus, Horváth Zsuzsa Szuza, Homonnai Katalin Hornon, Lovas Dániel Danilosz, Spilák Lajos Laiosz. Szellemesz! A darabot április 20-tól öt estén át Békéscsabán is előadják. Ferencz Zsuzsa Az orgonasípokként sorakozó hengererdővel lép ki a térbe a kompozíció Kapuk oszloperdővel E. Szabó Margit kiállítása a Pincegalériában Mostanában ritka alkalom a sok művészeti kiállítás között, hogy egy ennyire végiggondolt, „kitalált” műegyüttest nézhet meg a látogató. Ráadásul egy teljesen hagyományos téma - a szőnyegek és terveik - vált egy installációsorozat kiindulópontjává a Ferencvárosi Pincegaléria mostani bemutatóján. Kívülállóként mindig nagy tisztelettel néztem a textilművészek munkáit, tudva azt, hogy a szövés nemcsak egy kompozíció megtervezését, rajzolását, festését jelenti, de a megvalósítás türelmes és hosszú munka eredménye. E. Szabó Margit kiállítása ismét igazolta ezt. Az immár majd negyven éve a Békésszentandráson működő Art-Kelim tervezőjeként dolgozó művész szőnyegei hatalmas fantáziáról és empátiáról tanúskodnak. Eddigi munkássága során számtalan variációt, rengeteg tervet készített, ezekből hozott a kiállításra bőségesen. A tárlat két valódi faliszőnyege mellett még nyolc szőnyegtervének installációs bemutatásával bizony megtelt a Ferencvárosi Pincegaléria. A vegyes technikával elkészített hatalmas, festett-rajzolt-ragasztott kartonok mindegyike előtt, középütt, mint egy kapu, rést hagyva, húsz-harminc karton- henger magasodik. Ezek majdnem embermagasságú, mindig a mögöttük lévő kép (szőnyegterv) színvilágával, motívumaival borított hengerek. Ezzel az orgonasípokként sorakozó hengererdővel lép ki a térbe a kompozíció. Előtte elhaladva a látvány változása mindig újabb, formákban, mintákban hihetetlenül gazdag felületet mutat meg nekünk. A minták burjánzó gazdagságának csak a szőnyeg téglalap formája szab határt. Ezek a kompozíciók szimbolikus ábrákból tevődnek össze, ornamentikává változott növényi és állati formákból, amelyeknél a stilizált ábrázolás geometrikus jellegű, aprólékos rajzolattal váltakozik. A szőnyeg téglalap formáját feloldják a térben elé két oldalon elhelyezett oszlopok. Királyi lakosztályához már csak a trónus hiányzik, a Kékszakállú hetedik ajtaja a spanyolországi mór csodát, az Alhambra oszlopcsarnokát idézi, a Víz és fény megigéző, holdfényes éjszakai | balatoni látomás. A számos je- “ lentős díjat is nyert művész § kiállítását még április 24-ig 55 megtekinthetik. Knox Csapiár Aegon-díjas Egy díj a jelentős irodalmi alkotóknak Április 13-án átadták az idei Aegon Művészeti Díjat Csapiár Vilmos írónak a 2009-ben megjelent Hitler lánya című regényéért. A mű rendkívül olvasmányos, sajátos hangulatú és szerkezetű történelmi regény, amelyben a fanyar humor hátborzongatóan groteszk víziókkal keveredik. A könyv egyéni hangon megfogalmazott látlelet a 20. századi magyar történelemről. A díjat az Aegon Magyarország Zrt. 2006-ban alapította azzal a példamutató céllal, hogy elismerje a kiemelkedő szép- irodalmi teljesítményeket, és felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős irodalmi művekre és alkotóikra. Az elismerést élő magyar író kaphatja az előző évben megjelent szép- irodalmi művéért. A bírálatot szakmai zsűri végzi. Eddig Spiró György, Rakovszky Zsuzsa, Térey János és Jónás Tamás részesült e kitüntetésben. A díjhoz kapcsolódik az Aegon Művészeti Társdíj, amelyre a már díjazott író jelölhet egy másik magyar művészt, más művészeti ágból. Az irodalomkedvelő közönség szívesen látogatja az Aegon támogatásával szervezett, minden hónap utolsó csütörtökjén a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Stúdiószínpadán megrendezett Aegon-esteket. Ezeket Képzett-társításoknak nevezte el az ötlet gazdája és az estek szervezője, Eszéki Erzsébet. A vendégek a legkitűnőbb írók, költők, zenészek, képzőművészek, filmrendezők közül kerülnek ki, akikkel a házigazda, Alföldi Róbert beszélget. A következő Aegon-estet április 29-én rendezik, ahol Darvasi László íróval találkozhatunk, akinek Virágzabálók című regénye a 2009-es év egyik hazai irodalmi szenzációja volt. Vendég lesz még Kocsis Agnes filmrendező, valamint Juhász Gábor gitáros lesz, utóbbi a 2009. évi Aegon Művészeti Társdíj kitüntetettje. (fzs) A díjat élő magyar író kaphatja az előző évben megjelent szépirodalmi művéért Várjuk a Partvonal Kiadó szerkesztőségében: IX. kér. Lónyay u. 18/B • Nyitva: 9-20 h Akciós könyvek listája: www.partvonal.hu Technikai okok miatt az április 23-ára meghirdetett Lola Blau-bemutató május 7-én lesz, ezért az április 24-i el adás is elmarad.
