Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-07-04 / 26. szám

Ferencváros 2008. július 4. 5 A HÉT TÉMÁJA: (folytatás az 1. oldalról) A szakember elmondta, hogy az OMMF idén, május 31-éig, tizenhatezernél is több munkáltatót ellenőrzött, s a vizsgálatok hatvan százalé­kában derült fény valamilyen szabálytalanságra. Köztük is meghatározó volt a fekete­munka - mintegy harminc­háromezer (!) szerződés vagy bejelentés nélküli dolgozó „bukott le”.- Mivel az adatokat ösz- szesítve dolgozzuk fel, sajnos nem tudok konkrét, IX. ke­rületi számokkal szolgálni. Összességében azonban el­mondhatom, hogy 2008 első negyedévében harminc szá­zalékkal több feketemunkával kapcsolatos esetet derítettünk fel, mint tavaly ilyenkor. A leg­fertőzöttebb ágazatban - az Egy falomlás tanulságai Harmincezer és húszmillió forint közti bírság szabható ki építőiparban - már érezhető a kiemelt ellenőrzések vissza­tartó hatása: az év első három hónapjában az illegálisan dol­gozók 26 százaléka dolgozott építkezéseken, míg 2007-ben ez a szám még megközelítette az ötvenet - válaszolta kérdé­sünkre Gedeon András. Mindehhez persze az is szük­séges, hogy a büntetés mérté­ke valóban elgondolkodtassa a munkáltatót, érdemes-e koc­káztatnia. A bírság minimum harmincezer, maximum húsz­millió forint lehet. Hogy e szé­les skálából mikor melyiket szabja ki a főfelügyelőség, el­sősorban a szabálytalanság időtartamától, az érintett mun­kavállalók számától függ, de sokat nyom a latban az is, ha a munkáltató nem először akad fenn az ellenőrzésen.- A főfelügyelőség a régebbi tapasztalatokat is figyelembe veszi az ellenőrzések terve­zésekor, így ha rajtakapunk valakit, hogy illegálisan dol­goztat, bizton számíthat az utóvizsgálatra. Talán ennek is köszönhető, hogy amíg 2006- ban az összes ellenőrzött munkáltató 29 százaléka volt jogkövető, addig ez az arány 2007-ben 36 százalékra emel­kedett, idén pedig még ennél is jobb eredményt érhetünk el - mondta Gedeon András. A témával kapcsolatban meg­kerestük Garamvölgyi Ernőt, a kerület építésügyi hatóságá­nak vezetőjét is, aki elmondta: s ők ugyan- csak az engedélyeket | ellenőrizhetik, de az építkezé- .'S seken munkásbrigád egy része | aligha véletlenül széled szét, < mikor meglátja őket közeledni. Közlekedési káosz várható Ferencváros is erőteljesen érintett Indulatoktól vezérelve Független szakértő folytatja a vizsgálatot A Szabadság hídon idén csak a villamosvágányok lesznek járhatók Folyik a metróépítés, a módo­sított határidőhöz képest is csúszik a Szabadság híd fel­újítása, eddig is akadozott a rakpartok forgalma, s mind­ehhez nyáron-ősszel további út- és vlllamospálya-felújítá- sok társulnak. A torlódások­nak a Ferencvárosban lakók és dolgozók is szenvedő ala­nyai lesznek. Néhány éve a főváros útjai az elmaradt felújítások miatt katasztrofális állapotban vol­tak. Mára a főútvonalak ese­tében a helyzet lényegesen javult, a programot azonban továbbra is változatlan ütem­ben kellene folytatni a lema­radások pótlására. A sietség és ezzel a torlódások oka az is, hogy a Budapestet magá­ban foglaló Közép-magyar­országi Régióban magas az egy főre jutó GDP, így ez nem tartozik a kiemelten támoga­tott térségek közé. Emiatt az Európai Unió utoljára csak ebben a ciklusban, erőteljes- ebben csak 2010-ig támogatja a közlekedési fejlesztéseket a régióban. A Szabadság híd átadási ha­tárideje ez év októberéről de­cemberre módosult, azonban a tervek szerint december vé­gére is csak a 47-es és 49-es villamosok forgalma indulhat meg. Csúszik ugyanis a 2-es villamos aluljárójának építé­se is, ez csak 2009 márciusára készül el. A Fővám térre és a Vámház körútra 2009 májusá­ban kerül fel az új útburkolat, így a hídon a közúti forgalom csak ekkortól kezdődhet. A budapesti főútvonalak felújítására idén kevesebb a pénz, ezért az útfelújítá­si tervek is csak mostanra készültek el. Az első, nyári ütemben fognak bele a Mes­ter utca Könyves Kálmán körút és Vágóhíd utca közöt­ti szakaszának felújításába, s a Haller utcát is befejezik a Nagyvárad tér és a Balázs Béla utca között. Konkrét ütemterv még nem ismeretes, de azt ígérik, hogy ahol nem kell előzetesen a közművek­hez nyúlni, ott 3-16 nap alatt végeznek az útfelújítással. Az őszi, II. ütemet csak most ter­vezik, később derül ki, hogy ez melyik ferencvárosi útvo­nalakat érinti. A BKV augusztus 18-ától egy hónap alatt megújít­ja a 24-es villamos pályáját a Nagyvárad tér és a Balázs Béla utca között, az 1-es vil­lamosét pedig szeptember kö­zepétől október végéig a Gyáli úti csomópontnál. A 30-as vil­lamos sínjeit október 24-étől november közepéig két szaka­szon is korszerűsítik: a Mester utcában a Haller és Vágóhíd utca, illetve a Gubacsi úton a Timót utca és a Szabadkai út között. Apró könnyebbség, hogy egyelőre úgy tűnik, a komo­lyabb közműfelújítások idén elkerülik Ferencváros fő­útvonalait, kivéve a Fővám teret, ahol a vízcsöveket cse­rélik ki. A tőlünk távolabbi munká­latok hatását azonban mi sem kerülhetjük ki teljesen: ősztől 2010-ig elbúcsúzhatnak az au­tósok a teljes felújításon áteső Margit hídtól - ami nyilván növeli a zsúfoltságot a többi hídon. A 4-es, 6-os villamo­sok és a BKV buszai azonban átkelhetnek az építkezés teljes ideje alatt. Nem lehetett to­vább halogatni az északi ösz- szekötő vasúti híd felújítását sem. Az esztergomi vasútvo­nal Siemens Desiro szerel­vényei a Nyugati pályaudvar helyett a Margit híd budai hídfőjénél, a felszínen kiala­kított, ideiglenes végállomás­ról indulnak - a HÉV pályáját igénybe véve. A közös szaka­szon a MÁV és a BKV elfo­gadja egymás jegyeit. Lehet, hogy ez egy igazi közlekedési szövetség nyitánya? Jó hír is akad: a Megyeri híd és az MO-s autópálya ke­leti szakasza ősszel elkészül, ezáltal mentesül a nagy átme­nő tehergépkocsi-forgalomtól az M5-ÖS bevezető szakasza, a Könyves Kálmán és folyta­tásában a Hungária körút is. Mindannyian tudjuk, hogy a fejlesztések megvalósulása után jobb lesz a közlekedés, csak addig kell kibírni vala­hogy. A leleményes autósok a forgalmi helyzet megváltozá­sa után néhány napon belül | általában mindig megtalál- 1 ják a kerülőutat. Most azon- ,o ban szinte lehetetlen lesz a ffi </> dolguk. < Krivánszky Árpád (folytatás az 1. oldalról) Az iskola igazgatója, Szentmáry Kálmán viszont visszautasít­ja a tanárnő módszerét, ne­vezetesen, hogy politikusok segítségével akarja aláásni az iskola jó hírnevét. Bosszantó­nak tartja, hogy az intézmény belügyét képező információt utólag, a testületi ülés után kell pletykaszinten megtud­nia, és nem közvetlenül az érintett felektől. O úgy látja, hogy évekkel ezelőtti ellenlábasa tüzel­te fel a fiatal kolléganőt, aki mindössze kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, s határozott idejű szerződéssel helyettesített (2007. szeptem­berétől 2008. június 30-áig) egy gyesen lévő tanárt. Mi­vel Némethné, akit kiváló szakembernek tart, minden növendéktől megköveteli a tantervben foglaltakat, ellen­tétben Bódással, akinek az a véleménye, hogy a gyerme­kekkel megszerettetni kell a zenét, és nem „erőn felül” követelni, a két ember kö­zött alapvetően szakmai el­lentét alakult ki. Az igazgató a június végi testületi ülésen hivatalosan is hangot adott álláspontjának.- Ez az intézmény azonban nem magániskola - mondja Szentmáry, hanem az oktatá­si minisztérium által kiadott tanterv szerint működő, ál­lami intézmény, amelyben az előírt tananyagot el kell sa­játíttatni, nem szem elől té­vesztve azt, hogy közben meg is kell ismertetni és szerettetni a zenét a tanulókkal. A tanszakvezető (nem mel­lesleg Németh Zoltánná) isme­ri Bódás Zsuzsanna munkáját, óralátogatásainak eredmé­nyét írásban is rögzítette, és ezt át is adta neki. Az igazga­tóságnak olyan jelentést tett, amely szerint Bódás szakmai és pedagógiai gyakorlata sem kielégítő. Némethné bár való­ban határozott módszerekkel, de elismerten eredményes és hatékony munkát végez. Ezt a növendékek szakmai eredmé­nyei is bizonyítják. Az iskola tanévzáró érte­kezletén téma volt a képvise­lő-testület elé került panasz. A tantestület ekkor egy nyi­latkozatot adott ki, amelynek lényege, hogy nem hagyják aláásni az iskola országosan jó hírnevét, és devalválni a megteremtett értékrendet. Ezt a nyilatkozatot a teljes tanári kar aláírta, kivéve Bódás Zsu­zsannát.- Nem szívesen beszélek a történtekről, mert a kiterege­tett belügyek, így vagy úgy, de befolyásolhatják az okta­tási bizottság munkáját, és félő, hogy ebben a politikusok is szerepet vállalnak, noha ez tisztán két pedagógus szakmai konfliktusa - tette még hozzá Szentmáry. Ezek az érintett felektől származó, szubjektív vélemé­nyek. Az oktatási bizottság jú­nius 23-án úgy döntött, hogy egy, az országos szakértői név­jegyzékből kiválasztott függet­len szakértővel vizsgáltatja ki, hogy az Ádám Jenő Zeneisko­la zongora tanszakán az isko­la tantervének és pedagógiai programjának megfelelően fo- lyik-e az oktatás. A mindenre kiterjedő, alapos vizsgálatnak november 1-jéig kell megtör­ténnie. Solténszky Kornélia A diákok eredményei igazolják az eddigi módszerek létjogosultságát ■ A HÉT KÉRDÉSE Ön dolgoztatna kontárral (értsd: feketén)? Dosek Andrea egyetemista Viccel? Én még nem láttam olyan szerelőt, akiben egyál­talán felmerült volna, hogy számlát adjon az elvégzett munkájáról. Még a becsüle- tesebbje sem, aki visszajön, ha nem jó, amit csinált. Aki meg nem az... Azzal lutri dolgoztatni, csak ezt nem látni előre, így az ember kénytelen kockáztatni. Siklósi János mérnök Nagyobb munkáknál, mint például egy lakásfelújításnál, mindenképpen olyat keresek, aki ad számlát, mivel néhány rossz tapasztalat már meg­tanított arra, hogy különben esélytelen a garanciát érvé­nyesíteni. Egy szög beverésé- hez azonban egyszerűen nincs időm keresgélni, az elsővel, akit találok, elvégeztetem. Menyhárt Ernő minőségi ellenőr Én arra lennék kíváncsi, miért tőlem kérdeznek ilye­neket, amikor vannak olyan állami szervezetek, akiknek meg kellene védeniük at­tól, hogy egyáltalán ilyen mesterek az utamba kerül­hessenek. De nem tudok a környezetemben mondani valakit, akit valaha is meg­védtek volna ettől! Bata Edit előadó Néha rákényszerülök. Az ál­lam meg nem jön rá arra, hogy ha nem lennének ilyen nagyok a közterhek, akkor nem érné meg feketén dol­gozni és dolgoztatni sem. Mert az nem kétséges, hogy a szerelő velem fizetteti meg az ő közterheit, ha neki ezt be kell fizetnie. Ami nem kicsit emeli meg a végösszeget. JUT ESZEMBE... Káosz Komolyan fontolgatom, hogy két évre vidékre költözöm. Vagy inkább külföldre. Buda­pest közlekedése eddig is bo­londokháza volt, de ami most következik, az mindenen túl­tesz. Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor még látszott valami halvány igye­kezet a felújítási munkák üte­mezésére, hogy ha nehezen is, de azért valahogy mégis­csak lehessen közlekedni a városban?! Pár hete lezárták a budai alsó rakpartot, s rövidesen kordon kerül a felsőre is, mi­közben a pesti oldalon a Köz­raktár utca két-két sávja egy- egyre szűkült - a metróépítés miatt szükséges villamospótló busznak helyet teremtendő. A forgalmi helyzet ősztől Ja­vul”, akkor ugyanis a budaiak már odaát rekednek, mert le­zárják a Margit hidat, miköz­ben - mert az építők a módo­sított határidőt sem képesek tartani - a Szabadság hidat még nem nyitják meg. Ehhez képest igazán apróság, hogy az északi összekötő hidat is lezárták, mert hovatovább az összedőlés fenyegette! Persze az átkelők nem má­ról holnapra romlottak le: a vasúti hídon a szerelvények már évek óta lépésben óva­kodtak át, a Margit hídról rég­óta nagy darabokban potyog a szétmállott beton, a korláto­kat a Szenüéleken kívül csak a sebtében felhegesztett tárnok tartják, s a végén a Szabad­ság hidat is már csak szigorú műszaki felügyelet mellett le­hetett használni. A felújításu­kat tehát lehetett volna jobban ütemezni, most viszont egybe­esik más, uniós támogatással készülő, nagy fővárosi projek­tekkel, a csepeli szennyvíztisz­tító, a budai főgyűjtőcsatorna és a 4-es metró építésével. A fejvesztett sietség oka pa­radox módon az, hogy a Buda­pestet is magába foglaló Kö­zép-magyarországi Régió túl fejlett, az egy főre jutó GDP meghaladja az EU ádagát, s ezért 2010-től nem juthat töb­bé uniós felzárkóztatási for­rásokhoz (az abban az évben lekötött projektekre utoljára 2013-ban lehet támogatást ki­fizetni). Ráadásul mindez egy­beesik az előző - 2004-2006 közötti - támogatási ciklus ki­fizetési hajrájával, amire leg­később ez év végéig lehet még számlát benyújtani. Iparkod­ni kell tehát, nehogy az uniós nagykalapban maradjanak a támogatásra fordítható eurók. A határidőcsúszások, a szer­vezetlenség és a káosz közepet­te azonban valahogy nehéz arra gondolni, hogy Európa fejlett régiójában járunk. Talán nem is az egy főre jutó GDP a megfele­lő mutató a fejlettségre? Kocsis Kristóf főszerkesztő A tragédia óta rögzítették, s felállványozták a bontandó épület maradványait

Next

/
Oldalképek
Tartalom