Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-01-25 / 3. szám
4 KULTÚRA Ferencváros 2008. január 25. M0ZISAR0K Vágy és vezeklés - Atonement A legjobb filmnek járó idei Golden Globe-dQat Joe Wright rendező Vágy és vezeklés című alkotása nyerte. A film most került a hazai mozikba is. lan McEwan hatalmas sikert aratott regényéből kiváló filmadaptáció született nem utolsósorban Christopher Hampton nagyszerű forgató- könyvének köszönhetően.- „A Vágy és vezeklés az elmúlt húsz év egyik legjobb regénye, és minőségének megőrzése nagy felelősség. Minél tökéletesebben jelenítjük meg egy kor jellemzőit, a nézőknek annál feltűnőbbek lesznek a történet ma is ak- tuáhs üzenetei” - nyilatkozta Hampton. lan McEwan több korábbi regényét megfilmesítették, és az író is úgy gondolja, hogy a Vágy és vezeklés adaptálása nem volt könnyű feladat. - „Bizonyos szempontból a cél egyfajta rombolás, hiszen az általam írt 130 ezerszót kell átültetni egy 25 ezer szavas 'forgatókönyvbe. Ez a mű pedig különösen nehéz feladatot jelentett a forgatókönyvíró számára, mivel „belső” regény, a történet a karakterek elméjében játszódik le, azonban Christopher remek munkát végzett.” A film cselekménye 1935- ben, az év legforróbb napján kezdődik. Miközben a második világháború fenyegetően közeledik, a tehetős családba született Briony Tallis (Saoirse Ronan) éli a kiváltságosok életét családja viktoriánus villájában. Amikor a család összejön egy hétvégére, a nyomasztó forróság hatására a régóta elfojtott érzelmek veszélyes robbanóelegyként törnek a felszínre. Briony élénk fantáziával megáldott lány, aki írónak készül. Néhány végzetes félreértés oda vezet, hogy a lány ártadanul meggyanúsítja kertészüket, Robbie Tűmért (James McAvoy) egy szörnyű bűncseekmény elkövetésével. A krtész Briony nővérének, Cédának (Keira Knightley) titks szerelme. Önmagában a gyanúsítás is elég ahhoz, hog tönkretegye Robbie és Cecla bimbódzó, romantikus kapcsolatát, és örökre megváltoztassa mindnyájuk életét. A világháború kitörésekor Robbie-t a börtönből besorozzák, Cecilia ápolónő lesz, Briony pedig gyötrő lelkiismeret-furdalás- tól vezérelve nővérképzőbe megy. Sorsuk a dunkerque-i tragédiát követően ismét összefonódik... Bár a Vágy és vezeklés a múltban játszódik, témái ma is aktuálisak. Joe Wright 2005- ben forgatott Büszkeség és balítélet című Jane Austen-adaptációjával már megmutatta, hogy képes a történeteket a mai közönségnek úgy tálalni, hogy a nézők el tudjanak vonatkoztatni a filmbeli kortól és helyszíntől. A jelenlegi film csodálatos zenei világát is a Büszkeség és balítéletért 2006- ban Oscar-díjra jelölt Dario Marianelli komponálta, aki ezért a munkájáért várhatóan ismét versenybe száll majd az elismerésért. Operatőrként Seamus McGarvey bravúrosan fotografált képsorokkal bizonyítja be, hogy a kortárs filmművészet egyik kimagasló alkotója. A dunkerque-i kataklizma hátborzongató díszletei között, több mint kétezer statiszta közreműködésével forgatott, hibáúanul megkomponált, rendkívül bonyolult kameramozgással rögzített, közel tízperces, vágás nélküli jelenet önmagában megérne egy operatőri Oscart. Joe Wright rendező így emlékszik visz- sza erre: - „Nagyon-nagyon izgalmas volt, egész nap próbáltunk, reggel hattól este fél hétig, majd felkészültünk a nagy eseményre, és végül a biztonság kedvéért háromszor is felvettük ezt a roppant összetett jelenetet.” A Vágy és vezeklés az utóbbi évek egyik legmeg- rendítőbb filmje, amely nem kategorizálható egyértelműen romantikus-háborús filmdrámaként, mert legalább annyira erkölcsi, morális tanmese is az emberi irigységről és féltékenységről, továbbá a sors életutakat megváltoztató szerepéről. CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és jittassa el február 1-ig a s:erkesztőségbe postán, e-malben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Melyik világhírű, Oscar- díjas színésznő alakítja a filmben az idős Brionyt? Az idei első szám filmes játékának megfejtése: A boldogság nyomában (ez volt Will Smith filmje, amelyért Oscar díjra jelölték). Szerencsés nyerteseink: Csömör Zsófia és dr. Váry Zalán A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Csajkovszkij-maraton Egész napos koncertsorozat a Budapesti Fesztiválzenekarral Hangulatok, életképek Dr. Szemenyei Klára kiállítása A maratoni Csajkovszkij koncert a Nemzeti Hangversenytermet és a Fesztiválszínházat is betölti február 2-án Különleges, a tervek szerint a Jövőben évente megrendezendő sorozatot indít a Művészetek Palotája és a Budapesti Fesztiválzenekar: egy-egy hétvégi napon, kora reggeltől késő estig tartó maratonon hangversenyek sorával mutatja be egy-egy zeneszerző munkásságának javát: szimfonikus műveit, kamarazenéjét, instrumentális és vokális darabjait, az életmű ismert és ritkábban hallható kompozícióit. Az első maraton 2008. február 2-án, szombaton minden idők egyik legnépszerűbb zeneszerzőjéről, Pjotr Iljics Csajkovszkijról szól. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben és a Fesztivál Színházban összesen tíz, egyenként 45 perces koncerten mutatjuk be az orosz zeneszerzőt. A szimfonikus zenekari koncertek 11, 13, 15, 17, 19 és 21 órakor a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, a kamarazenei koncertek 12, 14, 16, 18 és 20 órai kezdettel a Fesztivál Színházban kerülnek bemutatásra, és mivel a szünet nélküli hangversenyek 45 percesek, akinek kedve és kitartása van, akár mind a tizenegy koncertet végighallgathatja. A maraton művészeti vezetője, Fischer Iván a műsort úgy állította össze, hogy szerepeljenek benne az életmű legnépszerűbb darabjai (a nagy szimfonikus alkotások, a Hegedűverseny), olyan különlegességek, mint (magyarországi bemutatóként) Aranyszájú Szent János liturgiája vagy válogatás a gyönyörű és nálunk szinte ismeretlen dalokból, valamint hegedű-zongora darabokból is. A hangversenyekre a hírek szerint valamennyi jegy elfogyott, mindösszesen tizenkétezren vásárolták meg elővételben a koncertekre szóló jegyeket, így különleges szerencse kell ahhoz, hogy valaki még helyet kapjon valamelyik előadáson. Egy-egy hangversenyre egyébként a belépő egységesen ötszáz forint, de aki három hangversenyre jegyet vásárol, a negyedikre ingyen mehet be, 'így azok a vállalkozó kedvű zenebarátok, akik minden koncerten ott szeretnének lenni, ezt egyetlen „normál” koncertjegy áráért megtehetik. A kedvezményt csak a fesztiválzenekar honlapján (www.bfz.hu) és titkárságán (489-4330), valamint a Művészetek Palotája pénztárában (555-3300, 555- 3301) lehet igénybe venni. A teljes program megtalálható a Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotájának honlapján is (www.mupa.hu). A maraton iránti óriási érdeklődés mutatja, hogy ma is nagyon széles a klasz- szikus zene barátainak köre, így a Művészetek Palotája vezetőségének érdemes elgondolkodnia azon, hogy gyakrabban hirdessenek meg hasonló rendezvényeket. Az említett, rendkívül vonzó jegyárakkal bizton nem maradnak koncertkedvelő közönség nélkül. Steiner Gábor Egy szép és tartalmas, negyven éve tartó fotós életpálya alkotásait láthatja a közönség a Mester utca 5. sz. alatti Pincegaléria falain február 2-áig. Csaknem hatvan fotót felvonultató kiállítás megnyitójára sereglettek az érdeklődők január 18-án, délután a Pincegalériába. Dr. Szemenyei Klára 40 éve tagja a Semmelweis Egyetem Aesculap Fotóklubjának, ez adott alkalmat egy hosszú és tartalmas fotós élet- , pálya bemutatására. Klára asszony érdeklődését édesapja keltette fel a fotózás iránt. Kezdetben fekete-fehérben fotózott, később jött a színes korszak, amelyben nagyobb részt diapozitívra s mellette negatívokra dolgozott. Több tízezer diakockán és negatívon örökítette meg a változó világ hangulatait és életképeit. Hosszú ideje egy Minolta filmes fényképezőgéppel dolgozik, nincs is szándékában átállni a digitális rendszerre. A kiállítást látogató ferencvárosi örömmel fedezheti fel a falon függő képeken a számára ismerős helyszíneket, mint például a József Attila- lakótelepet, a Szent Kereszttemplomot esti világításban, a Nemzeti Színház bejáratát vagy a szoborpark egy részletét Gobbi Hildával. A letisztult kompozíciójú képeken felvillan többek között a mátrai táj több arca, a Göcseji Falumúzeum virágokkal keretezett népi lakóháza, magyar tájak a mai határokon innen és túl. Számomra különösen kedves a Borsai táj című, Máramaroson készült fotója a jellegzetes formájú szénaboglyával. A hosszú fotós múlt lehetőséget nyújtott számára messzi tájak, különleges hangulatok, egzotikus népek megörökítésére, ezekből is átnyújt egy csokrot a látogatóknak. A realista fotó mellett elkötelezett fotóművész Fantáziaképek című sorozatában felvillantja egy másik arcát is, amely nem kevésbé érdekes. Készítésükről csak annyit árult el, hogy előtétlencsét használt. A sorozat színes foltjaival, íveivel érzéseket, hangulatokat fejez ki, mint például a Brácsa és a Gramofon című művein. A gazdag kiállítás keddtől szombatig, 10 és 18 óra között tekinthető meg. Krivánszky Árpád Borsai táj - utánozhatatlan máramarosi hangulattal Nagyjaink a Pinceszínház kiállításán A Kisképző hajdani tanárainak, diákjainak remekei Száz éves a Nyugat Irodalmunk legszebb lapjai Vagyóczky Károly - Budapesti tájkép - akvatinta - Pinceszínház A Török Pál utcai Képző és Iparművészeti Szakközépiskola patinás falai között művészgenerációk nevelkedtek. Festők, szobrászok, grafikusok, bélyeg- és pénztervezők, épületszobrászok, restaurátorok ismerkedtek itt a művészet alapjaival. Munkáikból nyílt kiállítás a Pince- _ színházban. / <3 CD c A Gershwin Teremben meg- '& rendezett kamarakiállításon a -g ,, , . ' . O magyar művészét igazi nagy- ságai szerepelnek, a büszkeség jogos, bár a hely méretei miatt kevés művet mutatnak csak be, kényszerűen szűkre szabott tudósításunkban mi is csak néhány alkotóra térhetünk ki a figyelemreméltó művészek sorából. Tulipán László finoman kidolgozott rézkarcain, akár a Mu- latozókat vagy a Kirándulókat nézzük, egyfajta szürreális hangulat érződik. Alakjai egy behatárolhatatlan kor ruháiban, a kép síkokra bontott terében önfeledten hancúroznak, mulatoznak. Némelyeket részben takarnak a sík rétegként körülöttük itt is, ott is áthullámzó bokrok, felettük a képek egész felületét behálózza a fák összefüggő másik rétege. Mi, nézők a képből szinte kizárva, külső, kissé érteden szemlélőként figyelhetjük az ott zajló eseményeket. Rékássy Csaba metszete is bőkedvűen mesél. Az égbolton az ismert csillagképek úsznak egymással kommunikálva, körülöttük, alattuk nyüzsög a hétköznapi élet. Emberek vizsgálódnak, szinte illetlenül kukkolják, különböző távcsöveikkel lesik a csillagképek magánéletét. Megtalálunk itt minden fontosat. Kopernikusztól kezdve, aki láthatóan éppen próbálja megérteni a bolygók mozgását, egészen a Vosztokig, melyet éppen valami ironikusan rozzant állványzatra állítanak fel. Minden mozgásban van. Gyulai Líviusz litográfiáján az öreg Casanova láthatóan teherként vonszolja maga után egy hintóbán a gyönyörű női idolt. A fededen keblű, kéjsóvár álomnőt fáradtan cipeli, mint egy torzonborz ganajtúró bogár. A másik kép Psychéje, a párját maga után csalogató lány nagyszerű grafikai megfelelője a költő, Weöres Sándor tüzes sorainak. Balogh Péter tusrajz-illuszt- rációi, Csikszentmihályi Róbert különös, ironikus, állat-ember ötvözetei a különböző emberi tulajdonságok megmintázásának nagyszerű, jellegzetes darabjai. Baranyai András már jelzi az elkövetkező híres fotósorozatokat, Vagyóczky Károly természetesen bélyegblokkot és emlékbankjegyet állít ki, Fehér László új. művei - az Esd séta és a Tócsa - is fontos darabok. Somogyi József szobrászművészt, az egykori tanárt két jellegzetes bronz kisplasztikájával idézik meg a kiállításon. A hónap végéig látogatható kiállítás meggyőzően igazolja: bizony szükségünk van a hagyományok ápolására, egy értékvesztett korban az értékek felmutatására. Talán ez a később érzett elégedettség és jogos büszkeség ádendíthet néhányunkat a holtponton. Knox Valószínűleg a Nyugat az az irodalmi folyóirat, amely nevét a legtöbben ismerik. Száz évvel ezelőtt, 1908. január 1-jén jelent meg az első szám, és 1941. augusztus 1-jén az utolsó. Több mint harminc évig létezett, ami korábban példátlanul hosszú idő volt a folyóiratok történetében. Az újságot számos szál fűzte Ferencvároshoz is. Alapítója volt Fenyő Miksa és Osvát Ernő, főszerkesztője pedig Ignotus Hugó. S mert szponzor nélkül akkor sem élhetett meg a kultúra, kiadását Hatvány Lajos báró, az írók és az irodalom elkötelezett mecénása segítette. A Nyugatot - mint a lap neve is utal rá - az alapítók azzal a céllal hozták létre, hogy a magyar irodalmat nyugati szintre emeljék. Ami fényesen sikerült is, a huszadik század első felét a magyar irodalom virágkorának tekinthetjük. Ady, Babits, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Balázs Béla, Szép Ernő, Kaffka Margit, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Csáth Géza írt a Nyugatba ekkor. A szerkesztők három fő elvet tartottak szem előtt: teret adni Ady magyarságtudatának, kizárólag minőségi irodalmat közölni és utat engedni az alkotói szabadságnak. 1929-től Babits Mihály lett a főszerkesztő, 1941-ben bekövetkezett halálával szűnt meg a folyóirat. A Nyugat első felfedezettje Móricz Zsigmond volt, akit Hét krajcár című novellája egy csapásra íróvá és hamarosan a folyóirat munkatársává avatott. Itt el is érkeztünk a Nyugat és a Ferencváros kapcsolatához, hiszen Móricz itt, az Üllői út 95. számú házban élt családjával 1906-tól felesége haláláig, 1926-ig. A Nyugat másik, talán ennél is fontosabb kapcsolata... Ferencvárossal, hogy a kerület négy évig adott otthont a folyóirat szerkesztőségének ' 1912 és 1916 között a Lónyay utca 18. számú házban. Az első világháború időszaka volt,*, ez, ekkor jelent meg a Nyugat — 1916/7. számában Babits híres - háborúellenes verse is, a Hús- vét előtt. A Nyugat a magyar iroda-." lom és kultúra történetének/ meghatározó jelentőségű kordokumentuma, mely 2000 óta elektronikus formában :s bárki számára hozzáférhet».-•* A centenárium alkalmából a - Petőfi Irodalmi Múzeum em- ” lékkiállítást ugyan nem rendezett (vajon miért nem?), de3 programokat azért szervezett“ az évforduló tiszteletére. — Január 31-én Fráter Zoltán . Elbocsátó szép üzenet című,“ Ady Endre levelezése alapján - írt játékát adják elő Csányi Sándor főszereplésével. Ferencz Zsuzsa
