Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-02-08 / 5. szám
Ferencváros 2008. február 8. MELLÉKLET 7 FARSANG A lagúnák karneválja Álarcos télbúcsúztató Velence vizein és utcáin A világ talán legnagyobb bulija Karnevál a Cukorsüveg tövében A tél búcsúztatására a világ számos részében rendeznek karneválokat, de Európában minden bizonnyal a Velencei Karnevál vonzza a legtöbb embert, hogy a hetekre színházzá váló városban akár szereplőként, akár nézőként részt vegyen a színes forgatagban. Viszonylag kevesen tudják, hogy a Velencei Karnevál, bár több száz éves hagyományra tekint vissza (egyes források szerint több mint egy évezrede szerepel a törvényiratokban), csak 1979-ben kapott ismét létjogosultságot a lagúnák városában, mivel Napóleon, mint „vétkes őrültséget”, 1797-ben betiltotta. A mulatság elnevezése a nagyböjtre utal: „Carni vale” (carne=hús), azaz „ég veled, hús”. Kiskarácsonytól (január 6. - vízkereszt) húshagyóked- dig tart ugyanis a Velencei Karnevál, amelynek idejére korábban az Adriai Köztársaságban minden tilalmat feloldottak, és az utcákat az álarcokba, álruhákba öltözött nép vette birtokába, hogy ki- mulatozza magát a böjt előtt. Őket a dózse és vendégei üdvözölték a palota erkélyéről. Olyan időszak volt ez, amikor „mindent szabad”, és erre utal a carne szó másik, áttételes jelentése is, ami a szexuális kicsapongásokra is utal. Ebbén az időben kötelező volt az álarc viselése, amelyet már ekkor is papírmasébái-készí- tettek és díszesen fswwtek, dekoráltak. A hetvenes évek végén felélesztett farsangi hagyomány az év legnagyobb eseményének számított és számít ma is, amelyet szabad ég alatt, a velencei Szent Márk téren rendeznek meg. A maszk mögé bújva az ember átváltozhat azzá, amivé akar, és levetheti gátlásait. Igazi énje rejtve marad a szemlélők előtt, így nyíltan megtehet olyasmit, amit igazi énje nem vállalna. A maszk üzenete lehet az átváltozás vagy a felvett szerep jelzése is, hiszen a.Velencei Karnevál szorosan kapcsolódik a legfőbb átváltozási művészethez, a színházhoz. Ezt bizonyítja az is, hogy a karneváli maszkok között sok színházi álarc is feltűnik. A maszkok egyébként nem csupán a karnevál idején, hanem az után is „élnek”, Velencében bármikor kaphatók, nem csupán az arc eltakarására alkalmas formában, hanem különböző méretekben dísztárgyakként vagy akár ékszerként is. A Velencei Karnevál csúcsa a húshagyókeddi utolsó nap. Ekkor búcsúztatják a karnevál hercegét, akit a karnevál első napján mindennel elláttak, mindent odaadtak neki, amit most visszavesznek tőle, és azért, hogy a mulatozás valóban véget éljen, és elűzzék a tél rossz szellemét, szimbolikusan meg is ölik. A herceg élt, evett-ivott, szórakozott - és végül búcsút vesznek tőle. Bíróság elé citálják, őt okolják a városban történt rossz dolgokért, kiszabják rá a büntetést, majd elkísérik a máglyához, amin egy jelképes szalmabábu alakjában elégetik. A nép közben szomorúságot mímel, álarcát törölgeti zsebkendőjével, így vesz búcsút az önmagában rejlő rossztól is, amely a tűzben semmisül meg. Steiner Gábor A maszkok nem csupán a karnevál idején „élnek”, Velencében bármikor kaphatók dísztárgyakként vagy akár ékszerként is Farsang az irodalomban Magyar költők és írók gondolatai a télbúcsúztató mulatságokról A farsang hagyományát Magyarországon sok helyen féltve őrzik, évszázadok óta. E hagyomány íróinkat, költőinket sem hagyta érintetlenül, versekben, novellákban emlékeztek meg róla. Az alábbiakban ezekből adunk közre egy csokornyi részletet. Ady Endre: Farsangi dal Szép úri nép, ez itt egy más világ, / Az időből kitépett ez az óra, / Sirász e hely, hull reánk a virág, / A múlt s jövő jöttek találkozóra / S nagy Pán vigyáz e szép találkozóra!... Babits Mihály: Tél- Téli képzetek Most kerget népet a hideg / a sima városutcán; / most fájva zsong a vén ideg / s repül a szél a pusztán. / Dinom-dánom, dáridom, / mostan áll a farsang / zeng a szél a várhidon, / zeng a várban karhang. Dsida Jenő: Február A farsang dicsérete Egy sarkon, hol a lámpa fénye halvány, / egymásra törlik két fura menet, / megállnak és hosszú farkasszemet / néznek, zászlójukat kissé lehajtván. / Az egyik bűnt sirat és bűnt temet, / gyertyásan, zsolozsmával mind az ajkán, / a másik csapat maskarába varrt fán / ördögfejet visz, táncol és nevet. / Vezérük, kit már lán- gos kárhozat nyal, / bűnbánon látja angyalok karát / s szemét lehúnyja méla áhítattal; / míg a zarándokfő, egy véri barát, / szíve mélyén, mely zárva hét lakattal, / idézi antik istenek nyarát. Kosztolányi Dezső: Síppal, dobbal, nádi hegedűvel Aztán egy bálterembe értem, / s táncolni kezdtem táncos éjjel, / táncoltam zengő korcsolyákkal, / torkig lakó, vak szenvedéllyel. / Ó tánc! Ó tánc! Farsangi pálma! / Rogyá- sig-tánc, te álmok álma! / Csak álmainkban táncolunk így. Jókai Mór: Felfordult világ - Egy farsang az Alföldön Néhány évvel ezelőtt, vízkereszt napján reggel, négy Szatmár megyei fiatalember összeszólalkozott bizonyos nemes versenyzésre. A verseny feladata ebből állott: farsang első napján elkezdeni Szinérváralján a táncot; abban kivilágos-kivirradtig helytállani; - akkor felülni a csöngős szánra, áthajtani Szamostelekre, ott is táncban virradni meg, s reggel ismét menni tovább Aranyosmeggyesre, ott is folytatni a dáridót, azzal megint egy faluval odább, fel Ugocsának, Beregnek, Zemplénnek, onnan lekerülni Szabolcsnak, Biharnak, végigvigadni mind a hat vármegyét egy csepp kipihenés nélkül. A verseny szabályai voltak ezek: egy ismerős házat el nem kerülni, ahova a négy közül valamelyik betérni óhajt, egy táncot sem hagyni kezdeni másnak, s nem végezni előbb, mint más. Minden tósztot elfogadni, s soha egy csepp bort nem hagyni a pohárban. Egész farsangon át nem alunni ágyban, hanem csak a szánban fekve, amíg egyik falutól a másikig utaznak; - és végre előfordulható kalandoknál, mint például párbajok, szerelmi cselszövé- nyek dolgában, fidéliter egymás segítségére lenni; hasonló eseményeknek is igen gyorsan kellvén végrehajtatniok, miután egy faluban egy napnál tovább időzni nem szabad. Csokonai Vitéz Mihály: A fársáng búcsúzó szavai S fársángolok véletek, / Rejtőzvén szent maskarában. / A vallás álorcájában / Negyven napig nevetek / S fársángolok véletek. Rio de Janeiro a legtöbb látogatót karnevál idején fogadja. Ilyenkor még zsúfoltabbak az amúgy is tömött szállodák, még nagyobb a forgalom a Copacabanán, a világ talán leghíresebb tengerpartján, és persze még magasabbak az árak, és még nagyobb a bűnözés aránya. Mégis rengetegen kíváncsiak a szambaiskolák bemutatóira és a felvonulásra. Ha azt halljuk, karnevál, nem is juthat más eszünkbe, mint Brazília legismertebb városa, Rio de Janeiro, amely az Atlanti-óceán partján már régóta a legkedveltebb célpontja a strandolni vágyóknak, akik pedig nem engedhetik meg maguknak a drága utazást, legalább álmodoznak róla, hogy a közel ötvenfokos melegben megmártóznak a hűs óceán vizében, koktélokat kortyolgatnak a szállodák teraszán. Közben pedig ki-ki vérmérséklete szerint a kisportolt testű fürdőnadrágos fiúkat vagy a parányi tangás lányokat mustrálja. Rio természetesen más látnivalót is kínál. A Botafogo-öböl, a Cukorsüveg vagy éppen a Corcovado hatalmas Krisztusszobra rengeteg turistát vonz. Am az év legnagyobb - és leglátogatottabb - eseménye a karnevál, amely igazi nagybetűs ünnep minden brazil számára, hiszen a latin vér latin ritmusra lüktet, és ez magával ragad mindenkit, aki részt vesz a forgatagban, ahol a leghíresebb szambaiskolák növendékei mutatják be tudásukat - káprázatos öltözékekben vagy épp majdnem teljesen a nélkül. És a karnevál népszerűsége az évtizedek folyamán mit sem csökkent annak ellenére, hogy a bűnözés már nappal is olyan méreteket öltött, hogy az odalátogatók száma már emiatt mutat csökkenő tendenciát. Mégis legalább hétszázezer embert várnak a szervezők. A karnevál a hamvazószerda előtti napok eseménye, pontosan az előző hét péntekén kezdődik - Rei Momo, a farsang hercege bevonul Rióba, és átveszi a város kulcsait. Tiszteletére már a nyitónapon - és a következőn is - bálokat rendeznek, amelyeken érkezését ünnepük. Szombaton kezdődnek az utcabálok, s vasárnap teljesednek ki. Az első osztályú szambaiskolák ekkor mutatják be a hivatalos versenypályán, a sambodromón a kifejezetten erre az alkalomra összeállított produkciójukat, amely mögött egy teljes év munkája áll. Ha valaki a bemutatókon részt kíván venni, jó, ha előre gondoskodik belépőjegyéről, mert ezek, bár meglehetősen magas az áruk, már hónapokkal előbb elkelnek. A szambaiskolák valójában klubok, amelyek elődjei családi vagy helyi közösségi alapon szerveződtek. Tagjai lényegében egész évben mást sem csinálnak, mint felkészülnek a következő megmérettetésre, felépítik és begyakorolják a produkciót, elkészíttetik hozzá a zenét, a koreográfiát és a ruhákat. Egy ilyen felkészülés költségi komoly megpróbáltatást jelentenek, legfőképpen azért, mert az iskola tagjai legtöbbször a szegényebb rétegekből kerülnek ki. Ezért rendkívül fontos számukra a győzelem, hiszen a befektetés csak ekkor térülhet meg. A színpompás felvonulás tehát verseny is egyben, amelyben az iskolák teljesítményét zsűri bírálja el pontozásos alapon, és a győztesek díja fedezi iskolájuk következő évi működési költségeit. A győztesek kihirdetése már a böjt idejére esik, ez azonban nem zavar senkit abban, hogy megtartsák a győztesek felvonulását is. Ez után gálabál következik, amelyre már a belépő is több száz dollárba kerül. A brazil karnevál egyébként portugál eredetű, az Azori-szi- getekről érkezettek farsangjából, az Entrudóból alakult ki, ezek azonban gyakran véres véget értek, ezért 1853-ban betiltották őket. A mai karnevál 1855-ben egy Karneválok Barátai Kongresszusa elnevezésű szervezet által Rio utcáin szervezett kosztümös felvonulásból született. Steiner Gábor Szambázni a legkisebbeknek is tudni kell Jótékony célú árverés Dr. Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere, Benkó Sándor a Benkó Dixieland Együttes vezetője és Zubornyák Zoltán a Ferencvárosi Művelődési Központ igazgatója jótékony célú internetes árverést rendez, a Ferencvárosi Önkormányzat „deák" Tanulmányi Ösztöndíj Közalapítvány javára. A közalapítvány elnöke Kállai Lászlóné Anda Ildikó. Az árverés tárgya az 50 éves Benkó Dixieland 40 éves klubjában használt fekete pianinó. Kikiáltási ár: 100 000 forint Az ajánlatokat a titkarsag@ferencvarosimuvkp.hu email-címre várjuk. A liciteket folyamatosan közzétesszük. Az árverés 2008. február 10-én indul és 2008. február 25-ig tart. A hangszer megtekinthető a Pinceszínházban (Budapest, Török Pál utca 3.) A személyiséget elrejtő álarc mindig fontos kelléke volt a karneválnak
