Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-02-22 / 7. szám

XVIII. évf., 7. szám www.ferencvaros.hu 2008. február 22. Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Maraton-lapcsoport tagja Lapunk terjesztésével kapcsolatos észrevétele­it a 06-80-180-533-as díjmentesen hívható te­lefonszámon közölheti! AJÁNLÓ A fekete vonalak bűvölete „Naponta fedezek fel olyan dolgokat, amik eddig elkerül­ték a figyelmemet, de ezek nagy részéből nem kép lesz, hanem lelki táplálék." Talán ez lehetne az arspoétikája Ács István grafikus és festő­művésznek. 4. oldal Mindig a sport és a csapatszellem fűtötte Hidasi Gyula (MSZP) önkor­mányzati képviselőt a József Attila-lakótelepen mindenki ismeri. Minden reggel ke­rékpárra ül, körbekerekezi szűkebb pátriáját, hogy jó gazda módjára feltérképez­ze: minden rendben van-e a részönkormányzat területén. Időnként megállítják egy kis beszélgetésre, így mindig naprakész a lakosokat foglal­koztató kérdésekben. 3. oldal Ferencváros kártya Ha minden jól megy, talán még az idén sikerül bevezetni a Ferencváros kártyát, amely- lyel olcsóbban látogathatnánk a helyi kulturális és sportintéz­ményeket. 3. oldal Robinson lehet a focisták elnöke Kevin McCabe hatalomátvé­tele után a Sheffield United elnöke, Tény Robinson veheti át az FTC Zrt., a labdarúgócsa­patot működtető részvénytár­saság elnöki tisztségét. A Fradi angol partnere eddig is váltig hangoztatta, hogy nem csupán az ingatlanbefektetés okán pá­lyázott, hanem a focistákkal is komoly terve van. Ezt igazol­hatja, ha a Sheffield United el­nöke a jövőben az FTC ügyeit is kézbe veszi. 12. oldal Helyesbítés Előző számunkban, a képvi­selő-testületi ülésről készített tudósításban Martos Dániel képviselő keresztnevét hely­telenül Dávidnak írtuk, amiért elnézését kérjük. IDŐJÁRÁS Pénteken erősen megnövek­szik a felhőzet, zápor azonban csak elszórtan fordulhat elő. A hőmérséklet tovább emel­kedik. Szombaton egy gyenge hidegfront okozhat átmene­ti felhőzet-növekedést, erős, néhol viharos lesz az északnyu­gati szél. A jövő hét elején tovább erősö­dik a nappali felmelegedés, 20 fok körüli értékeket is mérhe­tünk. A szokatlan februári meleg azonban nem tart sokáig. Több szem többet lát Múlt számunkban írtunk a Ferencváros közterületeinek rendjét erősítő koncepcióról, amelynek fontos részét képezi a térfigyelőkamera-rendszer. A ferencvárosi térfigyelő rend­szer felett eljárt az idő, mert a kerület viszonylag kis részére terjed ki, s ma már a központ­ja is korszerűtlen. A rendszert még 2002-ben hozták létre, 20 kamera vigyázza Belső- Ferencvárosban a közterüle­tek biztonságát, s a kamerák képeit a nap 24 órájában a kerületi rendőrkapitányságon kiépített diszpécserközpont­ban követik nyomon. A térfigyelő rendszer - amelynek működtetésére je­lenleg évi 26 millió forintot fordít az önkormányzat - hal­latlanul megnöveli a rendőrség hatékonyságát, de nyilván csak akkor, ha szükség esetén rög­tön a helyszínen tud teremni egy járőr. Ma azonban sajnos nem mindig tud, mert nem minden esetben akad azonnal szabad kocsi. A múlt heti testületi ülésen elfogadott koncepció szerint ezért a jövőben az önkormány­zat - a térfigyelő működteté­séré jelenleg fordított összeget megduplázva - egy járőrkocsit finanszíroz a rendőrség számá­ra, amelynek személyzete ki­zárólag a rendszer képernyőin észlelt esetekre reagál majd. Arról, hogy erre miért van szükség, dr. Béres László, a kerület tavaly decemberben kinevezett rendőrkapitánya a következőket mondja:- ,A közbiztonság elsősorban a látható rendőri jelenléttel szi­lárdítható meg, ezért az elmúlt hetekben - belső átcsoportosí­tásokkal - megháromszoroztuk az egész kerületben folyamato­san az utcán szolgálatot teljesí­tőjárőrök számát. Az eredmény nem maradt el, ugrásszerűen megnőtt az elfogások száma. A kerületi rendőrkapitányságon azonban nincs fogda, az elkö­vetőket a Gyorskocsi utcába kell szállítanunk, onnan pe­dig a kihallgatásokra, bírósági tárgyalásokra, s ez folyamato­san leköt egy gépkocsit teljes gépjárműállományunkból”.- A járőrkocsi finanszírozása persze fontos lépés, azt a gondot azonban nem oldja meg, hogy a térfigyelés jelenleg csak a kerü­let'viszonylag kis részére terjed ki. A József Attila-lakótelepen például különösen sürgető len­ne a rendszer kiépítése, mert a terület könnyen átjárható, ami kedvez a gépkocsifeltörések elkövetőinek. (folytatás az 5. oldalon) Megújul a kerület rozsdaövezete Egész Budapestnek - benne Ferencvárosnak - azzal a problémával kell szembenéz­nie, hogyan lehelhet életet a felhagyott ipari, úgynevezett „barnamezős” területekbe. Az Integrált Városfejlesztési Stra­tégiáról (IVS) készített soroza­tunk most következő részéből kiderül, hogy az átfogó terve­zet erre is szolgál válasszal. Külső-Ferencváros a vasúti fővonal - Üllői út - Ecseri út- Epreserdő utca - Határ út- Ráckevei - Soroksári-Duna- ág között terül el. A térképen azonnal szembetűnik a nagy, egybefüggő ipari terület rit- kás utcahálózatával, melyet a ferencvárosi rendező-pályaud­var és gurítódomb sínrengete­ge vág ketté. Ez utóbbin csak az Illatos úti átjáró üt rést. A százhektáros rendező-pálya­udvar - Közép-Európa leg­nagyobb pályaudvara - köré számos zajos, környezetszeny- nyező iparág, például élelmi­szer- és vegyipar települt. A közlekedési akadályok lebontása a zavartalan fej­lődés előfeltétele, ezért erre célszerű kicsit alaposabban kitérni. Az IVS-ben szereplő közlekedésfejlesztési elkép­zelések közül talán a legfon­tosabb a Budapest-Kelebia Ma még nehéz elképzelni, hogy itt majd huszonegyedik századi városrész épül vasúti fővonal vonalvezetés­ének módosítása a Szabadkai út magasságában a rendező­pályaudvar irányába, hogy onnan mozdonyirányváltás nélkül kanyarodhassanak a vonatok a déli összekötő vasúti hídon át Bécs felé. Ez feloldja a Ráckevei-Duna-ág és a Sorok­sári út közötti terület jelenlegi elzártságát. A főváros telepü­lésszerkezeti terve már tar­talmazza ezt a megoldást, de a keretszabályozási terv még nem. A ráckevei és a csepeli HÉV - 5-ös metróként - ezen a szakaszon a kéreg alatt futna, a csepeli a Kén utca magassá­gában alagútban kanyarodna át a szigetre (mellé egy közúti alagút is épülne). Mivel mára a vasúti forga­lom a korábbiak töredékére apadt, el kell dönteni, hogy a rendező-pályaudvar területé­ből mekkora részt tartsanak meg az eredeti funkció szá­mára. A tárgyalások megkez­dődtek a főváros és a MÁV Zrt. Között - erről lapunk múlt heti számában írtunk. A meg­állapodás szolgál majd a terü­lethasznosítás lehetőségeit és irányait meghatározó város- rendezési terv alapjául. (folytatás az 5. oldalon) Csendrendelet ■ Benke Hunor Az intenzív városrehabilitá­ció következtében évek óta toronydaruk magasodnak Ferencváros lakóépületei fölé. Ennek persze nem min­denki örül, hiszen az építke­zések rengeteg zajjal járnak, ez pedig hosszú távon meg­keserítheti a környezetük­ben élők mindennapjait. A múlt heti testületi ülésen elfogadott egyik rendelet- tervezet igyekszik minél szi­gorúbban szabályozni a zaj elleni védelmet, legyen szó akár építkezésről, akár sza­badidős tevékenységekről. Az új szabályozásban a legfontosabb változások egyike, hogy a rendelet hatályba lépését követően három csoportba sorolják a zajjal járó tevékenységeket. Az üzemi és az úgynevezett szabadidős zajforrások mel­lett külön kezelik majd az építkezéssel járó „lármát”, mindez pedig szigorúbb szabályozást tesz lehető­vé. Eddig ugyanis köteles volt minden beruházó a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni a kör­nyezetvédelmi hatóságtól, amit aztán a kerületi jegyző jóváhagyása után - több-ke­vesebb sikerrel - megpró­báltak betartani.- Amennyiben a képvise­lő-testület véglegesen jóvá­hagyja a tervezetet, nem kell külön határértéket kérniük az építtetőknek. Egy má­sik jogszabály tartalmazza, hogy a kerület melyik kör­zetében mekkora „zajt lehet csapni”, s a jövőben rájuk is ez vonatkozik majd. Emel­lett pedig már az építési terveknek is tartalmazniuk kell, hogy miként kívánják megoldani a zajvédelmet - magyarázta dr. Horváth Péter, a rendelettervezetet készítő irodavezető. Az is javít a jelenlegi helyzeten, hogy a kerület hatáskörébe kerül az ellen­őrzés, amelyet akusztikus szakmérnök végez majd. Ha a kontroll után megadott határidőig sem történik semmi változás, akkor már több százezres büntetés is kiróható. A kifüggesztett rendelet mindezek mellett szabá­lyozza a hét végi munka­végzést is, tilt minden olyan tevékenységet a lakóöveze­tekben, ami 55 decibelnél nagyobb zajkibocsátással jár. Ez alól csak a legritkább esetben kaphat felmentést az építtető. Előfordulhat ugyanis, hogy egy adott munkafázist nem lehet ab­bahagyni, és a toronydaruk bontását, elszállítását is célszerű hét végén végezni, hiszen ekkor jóval kisebb a forgalom. A kérelmet az épí­tésügyi hatóság véleménye­zi, s ez alapján - indokolt esetben - a jegyző megadja az adott időszakra vonatko­zó engedélyt. (folytatás az 5. oldalon) Szépség és funkció Renner Zsuzsanna főigazga­tót nem egészen negyedéve nevezték ki az Iparművészeti Múzeum élére. A „terep” nem volt számára ismeretlen, az ugyancsak ehhez az intéz­ményhez tartozó Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum igazga­tói székét cserélte fel mostani pozíciójával.- Egy szépművészeti kiállításra néhány nagy névvel könnyű tö­megeket becsábítani, ám az ipar­művészet bemutatásában mi lehet vonzó a szélesebb kör számára?- Ne legyünk igazságtalanok, az iparművészetben is vannak nagy nevek. Az azonban kétség­telen, hogy például egy festésze­ti kiállítás nagyobb közönséget vonz, nagyobb a visszhangja, már csak azért is, mert a hazai vizuáliskultúra-oktatás, ha valamire, még mindig inkább a festészetre koncentrál. Az, amit mi tárunk a közönség elé, azért tarthat számot viszonylag sokak figyelmére, mert közelebb áll a mindennapok tárgykultúrájá­hoz, közvetlenebb a kapcsolata a környezetkultúrával. Az iparmű­vészeti alkotásokban mindenfaj­ta kreativitás megnyilvánul, itt a tárgyaknak egyszerre kell funk­cionálisnak és szépnek lenniük.- Milyen célt tűzhet maga elé a mindennapok tárgykultúrájával foglalkozó múzeum?- Az igény felkeltését az esztétikus környezet kialakítá­sára, a lakásban és a közterü­leteken egyaránt. Ezen a téren egyre nő a múzeum szerepe, mert sajnos, ahogy erre már utaltam, az iskolai oktatásban perifériára szorult a vizuális kultúra, s politikai szinten sem látom, hogy felismernék ennek jelentőségét. Ami azért baj, mert hosszú távon a tudásra fordított befektetések térülnek meg a legjobban, s ennek a tudásnak része a vizuális kul­túra, a látásmód fejlesztése is, ami segít elválasztani a művé­szi értéket az értéktelentől. Ma az egész világon a dizájn és a kreatív ágazatok fejlődnek a legdinamikusabban, s egyes, hajdan szegény, országok ép­pen ennek révén tudták kihúz­ni magukat a gödörből. így lett például dizájnnagyhatalom Finnország.-A múzeum munkájában tehát a jövőben a dizájn és a kreatív ágak jelentik az egyik új súlypontot?- Igen, szeretnénk rendsze­res bemutatkozási lehetőséget teremteni a sok tehetséges fi­atal hazai tervező számára. Természetesen nem szorul hát­térbe az alapfeladat, a történeti gyűjtemények bemutatása sem, itt azonban kíváncsiak leszünk majd a műtárgyak előállításá­nak technikáira is. Harmadik irányként pedig tevékenysé­günknek új, különleges színt adnak filiáléink, a kelet-ázsiai gyűjtemény és a Nagytétényi Kastélymúzeum. (folytatás a 2. oldalon) V Rövidesen korszerűsítik a térfigyelő rendszer központját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom