Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-04-25 / 16. szám

2 HÍREK Ferencváros 2008. április 25. HÍREK RÖVIDEN Megvehető a telek A Nemzeti Vagyongazdálko­dási Tanács hozzájárult ah­hoz, hogy az Üllői úton, a Honvédelmi Minisztérium va­gyonkezelésében lévő telket a Ferencvárosi Önkormányzat számára versenyeztetés nél­kül értékesítsék. Az ingatlant, amelyen korábban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye­tem működött, a MNV Zrt. által készített értékbecslés alapján vásárolhatja meg az önkormányzat. Érvénytelenítették Takács elbocsátását A Fővárosi Munkaügyi Bíró­ság múlt héten határozott arról, hogy érvénytelení­ti az Iparművészeti Múzé- um korábbi főigazgatójának, Takács Imrének a felmenté­sét. A döntés egyelőre nem jogerős, ám az augusztus­ban menesztett igazgató elmondta: amennyiben jog­erőssé válik, szeretne visz- szatérni a múzeum élére. Kórházból társasház? Végleg a múlté lehet a Schöpf-Merei kórház, ha a fővárosi közgyűlés csütörtö­kön elfogadja az épület tár­sasházzá alakításáról és eladásáról szóló javaslatot. Minderre elsősorban azért lenne szükség, mert jelen­leg a 2,5 milliárd forintra be­csült ingatlant a kórházzal közösen használja a fővárosi idősek otthona. Itt mintegy félszáz idős ember él, akiket nem lehet kiköltöztetni, ezért a főépítész szerint az egyet­len megoldás a társasházzá alakítás lenne. Ez esetben a kórház épületét külön tudnák értékesíteni. Megemlékezés Az Élhető Városért Kulturá­lis Egyesület április 25-én, pénteken, koszorúzással egybekötött megemlékezést tart a Patrona Hungáriáé leánykórusával együtt a Knézits utca sarkán talál­ható emlékhelynél. Az ak­tualitást az 1848-as áprilisi győztes csaták adják. Min­denkit szeretettel várnak. Szombaton fizetni kell a parkolásért Április 26-a, szombat mun­kanap, míg május 2-a, pén­tek pihenőnap lesz. Ezeken a napokon - a Főpolgármeste­ri Hivatal közlése szerint - a parkolási rend is a munka­rendhez igazodik Budapes­ten. Szombaton, 8.00 órától 18.00 óráig fizetni kell a par­kolásért, míg május 2-án, pénteken ingyen parkolhat­nak az autósok. Érkezik a pénz Néhány héten belül rende­ződhet a Ferencvárosi Torna Club anyagi helyzete, mivel az üllői úti sporttelep vételárát az angol Kevin McCabe érde­keltségébe tartozó Esplanade Kft-nek harminc, illetve negy­ven napos határidővel kell kifizetnie. Az FTC-nek 2,3 milliárdos bevétele szárma­zik az ügyletből, így a klubot és a labdarúgócsapatot üze­meltető gazdasági társaság mintegy 1,7 milliárd forintos adósságállományának rende­zése után is marad pénz az egyesületnél. Az Esplanade Kft. azonban a fennmaradó összeget nem osztaná szét a szakosztályok között, hanem befektetné, s a hozadékból támogatná az egységeket. Vigyázz, jön a csősz! Megalakult a ferencvárosi Parkőrség A Parkőrség eligazításra felsorakozott Vásott gyermekkorunk rend­re szoktató „mumusa” volt a szúrós tekintetű és botjára szemetet felszúró csősz. Az április 17-én Ferencvárosban megalakult Parkőrség hason­lóan szigorú, de polgárbarát szolgálat lesz - ígérték veze­tői a Ferenc téren tartott első „eligazítás” alkalmával. Április 17-én, délben egyen- mellénnyel és szúróbottal fel­szerelt parkőröknek tartotta az első eligazítást Szentpáli- Gavallér Csaba, a Feszofe Non­profit Kft. ügyvezető igazga­tója és Tar Attila, a Parkőrség ágazatvezetője. Az önkormányzat pénzt, fá­radságot nem kímélve köz­parkok egész sorát hozta létre Ferencvárosban, ám sajnos e játszótereket, pihenőparkokat nem mindenki használja ren­deltetésszerűen, sok a szeme­telés és a rongálás. Ez - amel­lett, hogy rengeteg kiadással jár - rontja a park látogatóinak hangulatát, komfortérzetét. Múlt év decemberében szü­letett testületi döntés, hogy a parkoknak a korábbi megol­dásoknál hatékonyabb és szé­lesebb körű védelmet kell biz­tosítani. Ennek köszönhetően megalakult a Feszofe ágaza­taként a Parkőrség, az önkor­mányzat az idei költségve­téséből pedig negyvenmillió forintot biztosított erre a célra. Tizenhat, többnyire újonnan felvett munkatárs rendszeres járőrözéssel gondoskodik a fe­rencvárosi parkok őrzéséről. A hatékonyság érdekében három fő területre osztották a mun­kát: Belső-Ferencvárosban, Középső-Ferencvárosban, va­lamint a József Attila-lakóte- lepen és az Aszódi úti telepen dolgozik egy-egy brigád. Reggel héttől délután há­romig egy parkőr (és a park­gondozó személyzet) ügyel a rendre, délután háromtól este tízig már két őr telje­sít szolgálatot a parkokban. Mindannyian polgárbarát módon járnak el: először fel­szólítják a szemetelőket, ron- gálókat, s a hatóságokhoz - a közterület-felügyelethez vagy a rendőrséghez - csak ennek eredménytelensége esetén fordulnak. Az éjjel-nappal működő diszpécserszolgálathoz fut­nak be a parkőrök jelentései, de ugyanitt várják a lakos­ság jelzéseit is az ingyene­sen hívható, 06/80-204-904- es zöldszámon. Ezek alapján, ha lehet, azonnal, de legké­sőbb 24-48 órán belül intéz­kednek, és vissza is jeleznek a bejelentőknek. Krivánszky Árpád Testközelben a rák Egyedülálló kiállítás a Lurdyban A tárlat leplezetlenül mutatja be belső szerveink működését Kívülről jól ismerjük a testün­ket, most „kerüljünk beljebb”, és ismerjük meg belső szer­veinket is! A Lurdy Ház első emeletén a hónap végéig meg­tekinthető kiállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy a rákos megbetegedések szaporodnak, ugyanakkor egyre jobb hatás- £ fokkal gyógyíthatók, főként I korai stádiumban. Éppen ezért o az cselekszik helyesen, aki nem K dugja homokba a fejét, odafi- 4 gyei saját testére, és időben orvoshoz fordul, ha valamilyen elváltozást észlel magán. A daganatos betegségek külön­böző típusaival kapcsolatban mindenkinek van valamilyen el­képzelése, de a Lurdy Házban - a Magyar Rákellenes Liga szerve­zésében, a Magyar Onkológusok Társasága, az Országos Onkoló­giai Intézet, a Semmelweis Egye­tem I. számú Pathológiai Intézete és a Roche Magyarország támo­gatásával - nyílt kiállításon soha nem látott részletességgel szem­besülhetünk a kórral, hiszen in­teraktív módon mutatja be az emberi test egyes szerveit, műkö­désüket és rosszindulatú megbe­tegedéseiket. Végigkövethetjük a különböző ráktípusok kialaku­lásának és gyógyításának folya­matát, és megismerkedhetünk a legújabb gyógyszerekkel, te­rápiákkal, amelyek új alapokra helyezik a daganatos betegsé­gek kezelését. Megismerhetjük a patológia új szerepét is, amely segítségével a kezelések teljes mértékben személyre szabható- ak, ez pedig biztosabb utat je­lent a gyógyuláshoz. A kiállítás bemutatja azt is, hogy a rákkal együtt lehet élni - az egészséges életmód, a rendszeres szűrés, a pontos, gyors diagnózis és az új, célzott terápiák segítségével. A kiállítás nem csupán a tü­netek puszta leírását, hanem az egyes betegségcsoportok látvá­nyos és információgazdag képi és tárgyi megjelenítését is nyújtja. Ha nem csupán tudunk a rákról, de látjuk is, hogy mi a különbség az egészséges és a beteg szervek között, talán többen vizsgáljuk meg magunkat rendszeresen, és tétlen félelem helyett az orvos­hoz fordulunk. A rák kialakulásá­nak kockázati tényezői ismertek, a legtöbb esetben jól körülhatá­rolhatok és megelőzhetők, ezért rendkívül fontos, hogy megis­merjük testünket, és felismerjük a kockázati tényezőket is, hogy hatékonyan tehessünk ellenük. A kiállítás olyan szervekre for­dít kiemelt figyelmet, amelyek rákos megbetegedése hazánk­ban is a leggyakoribb halálozási okok közé tartozik. Például meg­ismerkedhetünk a tüdő, a vese, a vastagbél, az emlő és a nyirok­rendszer felépítésével és dagana­tos megbetegedéseivel. A kiállítás betekintést enged az orvostudomány robbanássze­rű fejlődésébe is, emellett fontos üzenete, hogy a megfelelő tájé­koztatás és tájékozottság mellett igenis megelőzhetjük a betegsé­geket, mert saját egészségünkért mi vagyunk a felelősek. A kiállítás a Lurdy Ház első emeletén naponta 10-től 18 órá­ig tekinthető meg. S. G. Az áldozatokra emlékeztek Az Élet Menete előtt gyertyák gyúltak a Páva utcában A több tízezer nevet tartalmazó emléktáblánál mécseseket helyeztek el Április 16. a holokauszt áldo­zatainak emléknapja. Negy­vennégy éve ezen a napon kezdődött meg a magyaror­szági zsidók deportálása. Ezen a napon rájuk emlékeztünk. 1944. április 16. - Magyaror­szág történetének legszégyen- teljesebb napjainak egyike. Ekkor kezdődött meg a ma- ^ gyarországi zsidóság depor- 1 tálása, amelynek során végül £ közel félmillió honfitársunk | került Auschwitzba. Akit nem < öltek meg azonnal a gázkam­rában, és munkabírónak ítél­tek, az munkatáborba - például Auschwitz-Birkenauba - került. 2001 óta ezen a napon a holokauszt áldozataira emlé­kezik az ország. Késő délután indult el az Elet Menete a Dohány utcai zsina­góga elől. Előtte a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban együtt emlékezett az áldoza­tokra Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövet asz- szonya és Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A megemlékezés kezdetén a XIII. kerületi Ady Endre Gim­názium és az újpesti Munkás- otthon Utcai Általános Iskola diákjainak csoportja olvasta fel több száz olyan magyar gyer­mek nevét, lakhelyét és élet­korát, aki a holokauszt során vesztette életét. Ezután a zsi­nagógában, projektoron foly­tatódott az áldozatok nevének kivetítése, majd Zubomyák Zol­tán színművész, a Ferencvárosi Művelődési Központ igazgatója szavalta el Pilinszky János több költeményét. Ezután Hédi Fanni egyete­mista, az emlékközpont önkén­tes munkatársa osztotta meg gondolatait az emlékezőkkel. Figyelmeztetett: félő, hogy a köztudatban még nem él elég­gé, hogy a holokauszt közös ügyünk kell, hogy legyen. A Páva utcai emléknapon vé­gül a több tízezer áldozat nevét tartalmazó Áldozatok Emlékfalá­nál tették le a résztvevők az emlé­kezés mécseseit és virágait, ahol Hiller István egy Izraelből szár­mazó, szív alakú követ is elhe­lyezett. Az esemény résztvevői 18 órakor csatlakoztak az Elet Me­nete fáklyás felvonuláshoz. A menet - amelyen négy-ötez­ren vettek részt - a Dohány ut­cai zsinagógától indulva a pesti alsó rakparton a Dunába lőtt zsidók emlékművéhez tartott, hogy a zsidó, roma vagy más­ságukért elítélt áldozatokra em­lékezzen, illetve mindazokra, akik a nyilasokkal és fasiszták­kal szembeszállva mentették az üldözötteket. Steiner Gábor Az Örmény Kultúra Hete Konferencia és fotókiállítás az FMK-ban Hétköznapi és híres emberek portréit is felvonultatja a fotókiállítás Április 17-25. között tartot­ták Budapesten az Örmény Kultúra Hetét. A kulturális hét két jelentős eseményére is a Ferencvárosi Művelődé­si Központban került sor: itt tartották az erdélyi örmény közösségek konferenciáját és nyitották meg az „Örmény arcok, örmény szemek” című, lebilincselő fotókiállítást. Április 19-én, szombaton tar­tották „335 éve Magyarhon­ban” címmel az erdélyi örmény közösségek konferenciáját, mely Gyergyószentmiklós, Er­zsébetváros, Kolozsvár, Maros- vásárhely, Csíkszereda, Bras­só, Nagyvárad és Budapest küldöttjei, előadói aktív rész­vételével zajlott. A teljes ren­dezvénysorozat két fővédnöke dr. Ashot Hovakimian, az Ör­mény Köztársaság nagyköve­te és dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa volt. Ugyanezen a napon nyitot­ták meg az FMK Lépcsőgalé­riájában az „Örmény arcok, örmény szemek” című fotó- kiállítást is. E tárlatot a Fe­rencvárosi Kisebbségi Önkor­mányzat rendezte az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület gyűjtéséből szár­mazó fotográfiákból. A kiállítás kísérő dokumen­tumaiból megtudhatja a láto­gató, hogy Magyarországon mintegy 15-20 ezer örmény él, legtöbbjük az első hullámban, a középkorban érkezett a törté­nelmi Magyarország területére, főként Erdélybe. Tökéletesen beilleszkedtek, elsajátították a nyelvet, magukat magyarör­ményeknek nevezik. A leszár­mazottak közül sokan kerültek értelmiségi, művészeti pályára, minden kornak sok jeles és hí­res embert adva. Trianon és a II. világháború után sokan te­lepültek át a mai Magyarország területére. E közösség alapítot­ta 1997-ben az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesü­letet, amely saját folyóirattal, klubbal, könyvkiadással dicse­kedhet, évente kulturális prog­ramok tucatjait szervezi. A fotókiállítás több mint száz év közösségeit és egyéni arcait villantja föl, történelmi áttekintést, korrajzot ad az érdeklődőknek, megismerteti velük az örmény nép szoká­sait, népviseletüket, megmu­tatja hétköznapi és híres em­berek arcát egyaránt, s nem mellékesen a zsáner- és port­réfotózás fejlődésével, mű­helytitkaival is megismerteti a kiállítás látogatóit. A legkorábbi felvételek az Armenie című, 1900-ban ki­adott albumból származnak, számos fotó forrása az Oszt­rák-Magyar Monarchia írás­ban és képekben című ki­advány, a legtöbb felvétel viszont a családi fotóalbu­mokból került a falakra, a régmúlttól egészen napjain­kig. Mosolygós gyermekar­cok, marcona, szakállas férfi­ak, eladó leányok, jó kiállású, olykor katonaruhás legények, fiatal párok, idősebb házas­párok fekete-fehér és színe­zett portréi tekintenek le ránk a falakról. A kiállítás május 5-éig tekint­hető meg, 8-22 óra között. Krivánszky Árpád & Ferencváros árosi polgárok ingyenes hetilapja. A Maraton lapcsoport Ferencváros • XVIII. évfolyam 16. szám, 2008. április 25. • Budapest IX. kerület, Ferencváros hetilapja * A Maraton lapcsoport tagja • A lapot alapította és támogatja a Ferencvárosi Önkormányzat Főszerkesztő: Kocsis Kristóf • Szerkesztők: Benke Hunor, Krivánszky Árpád, Solténszky Kornélia, Steiner Gábor • Szerkesztőség: 1094 Budapest, Ferenc tér 11. Telefon: 323-0452 • e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Kiadó: Maraton Lapcsoport Multivízió Kiadói Kft. • Felelős kiadó: Kovácsi Miklós ügyvezető igazgató * Heffler György ügyvezető igazgató • 8200 Veszprém, Házgyári út 12. • Telefon: 06-88-541-763 www.maraton.hu, e-mail: maraton@maraton.plt.hu • Lapigazgató: Pap Erzsébet • Irodavezető: Molnár Eszter • Ügyfélszolgálai iroda: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., Telefon: 299-04-92 e-mail: ferencvaros.uszi@maraton.plt.hu Hirdetésfelvétel: 323-12-38; 323-12-37; e-mail: ferencvaros.hirdetes@maraton.plt.hu • Nyomda: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Veszprém, Házgyári út 12. • Felelős vezető: Jens Dänhardt A lap ingyenes * megjelenik 37 000 példányban • Terjeszti a Pannon Lapok Társasága • ISSN 1789-7149

Next

/
Oldalképek
Tartalom